140841. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli berendezés

2 140841. szerv segéd csúszókapcsolót tartalmazó erőleszedő lehet, mely a fő hidraulikus turbókapcsolóval vagy elektromos csúszókapcsolóval párhuzamosan elrendezett erőgéptől kapja az energiát. A hajtott tengely forgását előremenetrőLhátramenetre (vagy fordítva) megváltoztató műveletek sorrendje általában olyan, mint ahogy fentebb ismertettem, tehát röviden: a főkapcsolót (ha szabályozható) nyitjuk, mialatt a turbinát, illetve erőgépet gyakorlatilag üresen járatjuk, ezután a segéd csúszókapcsolót zárjuk, úgyhogy a főkapcsoló hajtott része megáll, majdi felgyorsul arra a sebességre, amely hátra- (illetve előre-) hajtást kiválasztó kapcsoló szinkronizálásához szükséges, mely kapcsoló hajtott részét a terhelésnek a rendszerre kifejtett tehetetlenségi nyomatéka tartja forgásban, azután zárjuk a hátra- (illetve előre-) hajtó kapcsolót és nyitjuk a segédkapcsolót, végül pedig fokozatosan újra zárjuk a fő csúszókapcsolót (ha ez szabályozható), mialatt a turbina, illetve erőgép teljestményét növeljük. Ha a főkapcsoló hidraulikus turbókapcsoló, akkor ennek nem kell szabályozhatónak lennie, feltéve, hogy olyan típusú, amelynél a nyomatékátvivő képesség akkor, amikor a segéd csúszókapcsoló teljes záródása a hajtó- és a forgórészt megközelítően egyenlő sebességgel, ellenkező irányokban forogni kényszeríti, lényegesen kisebb, mint amikor a forgórész áll. A választó kapcsolók olyan fajtájúak lehetnek, amelyek egyáltalán nem képesek a hajtó és a hajtott tagot egymással kapcsolni, amikor a ikapcsolórészek között lényegesebb viszonylagos elfordulás van. Így pl. a kapcsolók önműködően elmozduló szinkrowkapcsolók, vagy pedig) gátlóelemes pofás kapcsolók lehetnek. Változatképen a választó kapcsolók olyanok is lehetnek, amelyek zavart okozó romlás nélkül nem tudják a hajtó és a hajtott tagot kapcsolni, ha a kapcsolórészek között nagyobb viszonylagos elfordulás van. Így pl. a kapcsolók mágnesesem működtetett súrlódó kapcsolók lehetnek, a súrlódó felületek egységére eső nagy terhelés-.. sei és így kicsiny erőfelvevő képességgel. „Önműködően elmozduló szinkronkapcsoló" alatt itt olyan szerkezetet értünk, amely a következő elemekből áll: egy sorozat körömszerű foggal ellátott első kapcsolórész, mely pl. a szerkezet hajtó vagy hajtott tagja lehet; második kapcsolórész, mely a hajtott, illetve hajtó •tag lehet és az első részhez képest elforgatható; egy sorozat körömszerű foggal ellátott közbenső rész, melyet úgy hozunk hajtókapcsolatba a második résszel, hogy a közbenső részt az első és a második részhez viszonyítva csúszásra kényszerítjük és így azt az első résszel Összekapcsoljuk, vagy erről lekapcsoljuk, amikor a szerkezeten átmenő nyomaték megfordul; kilincskerekes segéd hajtókapcsolat, melynek az első és a közbenső rész egyikére szerelt kilincse e részeik másikának fogaival működhetik együtt, ha e részek szét vannak kapcsolva, ahol is a kilincs az első és a közbenső rész között oly értelembeen visz át nyomatékot, hogy a második és a közbenső rész, együttműködve, a közbenső rész tengelyirányú elcsúszását okozza, minek folytán a kapcsolófog-sorozatok a kilincs rendező hatása alatt pontosan kapcsolódnak. A második kapcsolórész csavarvonalalakú, lécekkel kialakított tengely lehet, melynek léceivel a közbenső rész belső lécei kapcsolódnak, amint ezt a 124,946. számú magyar szabadalmi leírás ismerteti. Más változatnál a második kapcsolórész ferdefogú fogaskerék lehet, mellyel az első részhez képest koaxiális közbenső rész ferdefogú fogaskereke kapcsolódik, míg a közbenső rész kapcsolófogai az első rész kapcsolófogaival kapcsolódhatnak. Ha önműködően elmozduló szinkron választókapcsolókat alkalmazunk, ezek mindegyikének az az; eleme, amely tengelyirányban elmozdulva a kapcsolópofákkal kapcsolódik, a bekapcsolt helyzettől bármelyik oldal felé elmozdulhat és két csoport szinkronizáló kilincset hord, melyek, a. két oldal valamelyike felé elmozdítva, a tengelyirányban mozgatható elemet pontos kapcsolódásba hozzák. A kapcsolónak állítható ütközője is van, mely meggátolhatja azt, hogy a tengelyirányban elmozduló elem a bekapcsolt helyzetem túlmenjen, ha a kapcsoló hajtórésze a hajtott részhez képest előreforogni törekszik. Oly célból, hogy az egyik önműködően elmozduló szinkronkapcsoló kilincsei ne tudljanak folytonosan leperegni, mialatt a másik kapcsoló a hajtást közvetíti, a tengelyirányban elmozgatható elemek mindegyike annak hatására, hogy ai kapcsoló hajtórésze a hajtott részhez képest előreforog, előnyösein olyan nyitott helyzetbe térhet, amelyben mindkét kilincs-csoport hatástalan. Ekkor vezérlőszerveik tolják a tengelyirányban mozgatható elemeket a nyitott helyzetből abba a helyzetbe, amelyben a megfelelő kilincs-csoport hatásos. A mellékelt rajzok a találmány szerinti rendszer két kiviteli alakját példaképen tüntetik fel. Az 1. ábra rugalmas folyadékkal dolgozó turbinát tartalmazó tengeri hajó hajtására való gépberendezés felülnézete és részben metszete, mely berendezést gázgenerátorokkal, mint erőforrásokkal lehet alkalmazni. Utóbbiak a szükséges térfogatú és nyomású gázt tudják szolgáltatni a megfordítás (reverzálás) valamennyi művelete alatt, még pedig rendes manőverezésnél ás rendkívüli viszonyok között egyaránt., A 2. ábra metszet az 1. ábra 2—2 vonalán. A 3. ábra a gépberendezés irányváltóművének vezérlőszerkezete. • A 4—6. ábrák a 3. ábrabeli vezérlőemeltyű és az általa működtetett részek közötti viszonyt szemléltető diagrammok. A 7—10. ábrák a gépberendezés részét alkotó, önműködően elmozduló szinkronkapcsoló működését szemléltető diagrammok. Ezeknek az ábráknak a felső része a kapcsoló egyik felének elölnézeti metszete, alsó része pedig ä vezérlőbütyköket feltüntetendő, síkba fejtett nézet. A 11. ábra belsőégésű motorral használható irányváltómű, felülnézeti metszetben. A 12. ábra a 11. ábrabeli irányváltóművet a motorhoz kötő kapcsoló elölnézeti metszete.