140841. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli berendezés
Megjelent 1951. évi december hó 1-én. < ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS ; I 140841. SZÁM. 65/f1 , 1—7. OSZTÁLY, -i J-20843. ALAPSZÁM. Erőátviteli berendezés. itt Sinclair Harold mérnök, London. A bejelentés napja: 1948. szeptember 13. Nagybritanniai elsőbbsége: 1947. szeptember 16. A találmány olyan erőátviteli berendezés körébe tartozik, amelyek főrészei: hajtó tag, mely nagyobb forgatónyomatékot csak az egyik forgási irányban tud kifejterii; hajtott tag, melyet kívánság szerint, felváltva előre- és hátrafelé kell forgatni; közlőmű, mely a hajtó és a hajtott tag között előrehajtó erőátviteli pályát és ezzel párhuzamos, hátrahajtó erőátviteli pályát létesít, melyek az általuk közvetített hajtás számára választókötéseket tartalmaznak. A találmány egyik célja ebbe a típusba tartozó olyan tökéletesbített erőátviteli berendezés létesítése, amelyben a hajtott tagot, amikor ez nagy tehetetlenségi nyomatékú terheléshez van kötve, a hajtó tagról származtatott ellennyomaték alkalmazásával könnyen lefékezhetjük, illetve amelyben a hajtott tagot az ellenkező irányban is hajthatjuk. A találmány szerint a most vázolt erőátviteli berendezés olyan segéd hajtószerveket tartalmaz, amelyek a hajtott tag mozgása közben, a zárt választókapcsoló nyitása után, a hajtó tagot ellenkező irányban akkora sebességre tudják felgyorsítani, hogy az előzőleg nem zárt választókapcsoló szinkronizmusba jön. Miután a segéd hajtószervek a hajtó tag forgását ekként megfordították, a szinkronizmusba jött választókapcsoló záródik és a segéd hajtószervek energiaellátását megszüntetjük. A hajtott tagot most megállíthatjuk és, amennyiben kívánatos, a hajtó tagtól kifejtett nyomaték megfelelő szabályozásával az ellenkező irányban forgathatjuk. A hajtó tag pl. rugalmas folyadékkal dtolgozó, meg nem fordítható (forgásirányú) turbina tengelye lehet, a segéd hajtószerv pedig külön motor, pl. rugalmas folyadékkal dolgozó segédturbina, mely* rendes körülmények között üresen, hátrafelé forog, és amelybe előreforgató energia vezethető, még mialatt e turbinát az előreforgó hajtó tag hátrafelé forgatja. Ebben az esetben az a műveletsorozat, amely a hajtott tengely elŐTeforgásának hátraforgásra változtatásához (vagy fordítva) szükséges, a következő: megszakítjuk a hajtófolyadék beáramlását a főturbinába és lehetővé tesszük, vagy előidézzük az előre- (illetve hátra-) hajtást kiválasztókapcsoló nyitását, vagy pedig e kapcsolót e célra előválasztjuk, ezután működésbe hozzuk a segédhajtást adó erőgépet, mely a főturbinát megállítja, majd arra a sebességre gyorsítja fel, amely a hátra- (illetve előre-) hajtást kiválasztó kapcsoló szinkronizálásához szükséges, mely kapcsoló hajtott részét a terhelésnek a rendszerre kifejtett tehetetlenségi nyomatéka tartja forgásban, ezután lehetővé tesszük vagy előidézzük a hátra- (illetve előre-) hajtást kiválasztó kapcsoló záródását és megszüntetjük a segédlhajtószerv energia-ellátását, végül a főturbinába ismét hajtófolyadékot bocsátunk, hogy annak hátraforgását megállítsuk és felgyorsulását a hajtóirányban előidézzük, még mialatt a hajtott tengelyt hátra- (illetve előre-) forgatjuk. A fenti előírás, mely szerint a hajtó tag csak az egyik forgásirányban tud nagyobb hajtónyomatékot kifejteni, kizárja azoknak a megfordítható gőzturbináiknak a tengelyét, amelyeket hajók hajtására szoktak használni, és amelyek a főturbina energiájának legalább mintegy a felét fejtik ki. Nem akarjuk azonban kizárni az olyan,elrendezéseket, amelyekben a hajtó tag rugalmas folyadékkal dolgozó turbina tengelye, és amelyekben a segéd hajtószerv a főturbinával közös tokba épített, ugyancsak rugalmas folyadékkal dolgozó turbina. A különbség az, hogy az ismert elrendezésnél! a megferdító tup bina hasonló teljesítményt ad, mint a főturbina, így pl. a hajót hajtja, míg az új rendszerben1 a segédturbinától csak azt kívánjuk, hogy a főturbinát hajtsa és ezért azt a főturbina teljesítményének csak törtrészére tervezzük. Egy más változatnál, melynél az erőgépet nem akarjuk megállítani, a hajtott tag — előnyösen szabályozható — hidraulikus turbókapcsolónak vagy — előnyösen szabályozható — villamos csúszókapcsolónak a hajtott része lehet, míg ezek hajtó részét az erőgéphez, pl. rugalmas folyadékkal dolgozó turbinához vagy meg nem fordítható', belső égésű dugattyús mptorhoz kötjük. Ebben az esetben a segéd hajtó-
