140810. lajstromszámú szabadalom • Zárt körfolyamú hőgázmotor

Megjelent 1951. évi november hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS' 140810. SZÁM. „ 46/d, OSZTÁLY. — P-1035. ALAPSZÁM. Zárt körfolyamú hőgázmótor N. V. Philips Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven-ban (Németalföld) A bejelentés napja: 1942. május 8. Németalföldi elsőbbsége: 1941. május 5. Az ismert hőgázmótoroknál, amelyek közé a holégmótorok is tartoznak, gázmennyiséget hevítenek zárt térben^, az ú. n. meleg térben. E hevítés következtében a gáznyomás növekedik. Ez a növelt nyomású gáz egy második, az elsővel nyitott összekötésben álló térbe, az ú. n. hideg térbe, áramlik, ahol ez a gáz munkadugattyút mozgat, kitágul és emellett lehűl. Egy második dugattyú, az ú. n. kiszorító, olyan mélyein nyomul a meleg térbe, hogy gyakorlatilag az öszszes gáz kiszorul a meleg térből, kivéve azt a gázmennyiséget, amely az elkerülhetetlen káros térben van. Azt a gázt, amely a kitágulás után a hideg térben van, a környezeti levegőbe vezethetjük. Ez esetben közegként levegőt alkalmazunk a motorban. A kiszorítónak a meleg térből való kimozdulása következtében ai meleg térbe új levegőmennyiség szívódik. Az ilyen fajtájú motorokat nyitott körfolyamú motoroknak nevezik. ' Ismereteisek olyan hőgázmótorok is, melyeknél a gázt a tágulása után a hideg térben zárva tartják és itt lehűtik. A gáznyomás ekkor csökken és a munkadugattyú elvégezheti a bemenőlöketét. A kiszorító elmozdulása ugyanazt a gázmennyiséget ismét a meleg térbe szorítja. Az ilyen fajtájú motorokat zárt körfolyamú motoroknak nevezik. A találmány kizárólag zárt körfolyamú hőgázmótorokra vonatkozik. Ezen olyan motorokat is kívánunk érteni, amelyeknél a körfolyamból határozott gázmennyiséget elvonunk, vagy ahhoz hozzáteszünk, pl. szivárgási veszteségek kiegyenlítésére. Ismeretes regenerátor alkalmazása hőgázmótoraknál a gázoknak a meileg és a hideg! tér közötti útján. Ez a 'regenerátor felveszi a meleg térből kiáramló, táguló gázok hőjének egy részét. Ez a hő a lehűlt gázoknak a hideg térből. a meleg térbe való visszaáramlásakor ismét közlődik a gázokkal, úgyhogy hűtés következtében kevesebb hőt vesztünk el a munkamenet számára. A motorba kívülről bevezetett azonos hőmennyiség és azonos hengertérfogat esetében tehát növekedik a motor indikált teljesítménye a regenerátor alkalmazása következtében. A motor állandíó veszteségei, mint a sugárzás, gyakorlatilag egyenlők maradnak, úgy, hogy az eredő hatásfok növekedik. A hengertérfogat egységére számított teljesítmény szintén növekedik a közeg teljesebb hevítésével és hűtésével. Ha ugyanis a meleg, illetve hideg térbe nem juttatjuk az összes közeget teljesen hevítve vagy lehűtve, akkor a körfolyamatot olyan közegmennyiség létesíti, amely nem vette fel a rendelkezésre álló, teljes munkateljesítményt és ezért nem is adhatja le e munkateljesítmény lehetőleg nagy részét. Határozott teljesítmény elérésére tehát rossz hűtés és hevítés mellett nagyobb hengertérfogat szükséges, amivel egyúttal az állandó veszteségek értéke növekedik. Egy ismert, zárt körfolyamú hőgázmótornál a közeg a meleg tér és a hidieg tér között regenerátort jár át. A közeg hevítése, illetve hűtése a meleg, illetve hideg térben történik. Mivel a gáz érintkezése a meleg, illetve hűtött felülettel ennek a temek a falára szorítkozik, a fal közvetlen közelében nem levő gáz hőmérséklete csak akkor emelkedik elégséges mértékben, ha az erre rendelkezésre álló időartam igen hosszú. Ebből az következik, hogy a motor fordulatszámát igen csekélynek kell tartani. Határozott teljesítmény elérésére ä közeg mennyiségét azonos nyomáson nagynak is választhatjuk, aminek következtében a motor igen nagy méreteket kap és a veszteségek arányosan növekednek. Hogy egyenlő mótorméretek esetében nagyobb közegmennyiséget alkalmazhassunk, a közeg nyomását is növelhetjük. Növelt nyomásnál a hővezetőképesség nem emelkedik, azonban a fajhő igen,, úgy, hogy a hőátviteli körülmények még rosszabbakká válnak. Ismeretesek olya« zárt körfolyamú hőgázmó-