140810. lajstromszámú szabadalom • Zárt körfolyamú hőgázmotor

2 140810 torok, amelyek térrel, hervítővel, regenerátorral, hűtővel és hideg térrel vannak ellátva és ame­lyeknél a gázalakú közeg a meleg térből a hideg térbe való útján átjárja a hevítőt, a regenerá­tort és a hűtőt ebben a sorrendben, vagy pedig a hideg térből a meleg térbe való mozgása köz­ben fordított sorrendben. Ez esetben azonban a regenerátor és a tulajdonképeni hűtő között olyan tér fan, amelyben a gáz hevített felület mentén halad. Erről a hevített felületről a gáz­alakú közegre olyan hőmennyiség megy át, me­lyet a közvetlenül következő hűtő elvezet és amely a munkamenet számára elveszett. Ez a körülmény nagyon csökkenti a hőgázrnótor ha­tásfokát. A találmány szerint ezt a hátrányt is elhárít­juk azzal, hogy a motort szerkezetileg akként alakítjuk, hogy a gázalakú közeg hevítése kizá­rólag a hevítőben történik. Ezzel elkerüljük a hőbevezetést a körfolyam más pontjaiban, ame­lyekben, a gáz hőjét nem használhatjuk ki, vagy nem használhatjuk ki teljesen. Hevítőn és hűtőn itt olyan szerveket kívánunk érteni, melyeiknek az a rendeltetésük, hogy a gázalakú közeggel hőt kicseréljenek, mimöllett a közeget az átáramlási útján legalább két felü­let határolja, amelyek a közegre hevítő, illetve hűtő hatást gyakorolnak és mimellett a hőt kí­vülről vezetjük be, illetve kifelé vtözetjük el. Hevítőn és hűtőn itt olyan szerveket is ért­hetünk, amelyek a gázalakú közeggel való hő­kicserélésre szolgálnak, mimellett a gázáram nagyszámú, legalább öt elkülönített részre osz­lik. Ez az eloszlás a gázáram irányában változó. A hőátvitelt javítják az alkalmazott elosztással előidézett ütközések. A hevítőnek és a hűtőnek •esetleg mind a két, előbb említett tulajdonsága megvan. Meleg téren és hideg téren itt olyan tereket értünk, amelyeknek nagysága a körfolyam köz­ben nullától véges értékig változik és amelyek arra valók, hogy a közegnek meleg, illetve hideg részét kapjuk. A motornak a közeget tartalmazó, állandó térfogatú, többi terei káros terek. Ismeretes zárt körfolyaimú hőgázmótor! kiala­kítása meleg térrel, regenerátorral, hűtővel és hi­deg térrel, mimelfeitt a közeget a meleg tér és a regenerátor között hevítik. Ez olyan csator­nában történik, amelynek csak egy fala van,4 melybe hőt vezetnek és amely nincs elosztva, úgyhogy tehát itt nincs szó a találmány értel­mében való hevítőről. Mint az előzőkben már kifejtettük, a közeg eme tökéletlen hevítésének az a következménye, hogy a hengertérfogat egységére számított munkateljesítmény rendkí­vül csekély. A hengertérfogat egységére számított maxi­mális teljesítménynek és esetleg ezzel összefüg­gésben maximális hatásfoknak elérésére nem elég, hogy az öt említett elem közül négy jelen legyen, mert minden eltérés a találmánytól igen csekéllyé teszi a hengertérfogat egységére eső teljesítményt, aminek következménye a hatásfok erős csökkenése is lehet. Az ismert hőgázmóto­roknál a hengertérfogat egységére eső teljesít­mény kb. 0,2—0,7 W/cm3 , míg a találmány sze­rinti motornál, amelyben tehát az említett öt elem megvan, az ezekkel az értékekkel össze­hasonlítható teljesítmény a hengertérfogat egy­ségére meglepetésszerűen 3,5 W/cm3 , sőt még sokkal több is, pl. 7 W/cm3 , ami kísérleteikből kitűnt. Az ismert motorokkal szemben tehát olyan teljesítményt érünk el hengertérfogategy­ségenként, amely az ismert gépekénél tízszer vagy még többször nagyobb. Az egyik ismert gépnél a meleg tér hiánya tette szükségessé, hogy a körfolyamhoz szük­séges közegmeranyiségiet a hevítőben elhelyez­zék. Mivel ennek a térnek gyakorlatilag az egész közeget kell tartalmaznia, a térfogata ezért gyors és teljes hőátvitel számára kedve­zőtlen. A hevítő és, illetve vagy a hűtő hiánya rosz­szabbá teszi a közeg hevítését, illetve hűtését, úgyhogy a hatásfok csökken, amint azt az elő­zőkben kifejtettük. A regenerátor hiánya nemcsak nagy hővesz­teséget eredményez, mint az előzőkben kifejtet­tük, hanem ennek következtében a hevítő köz­vetlenül határos a hűtővel, úgyhogy elkerülhe­tetlen az a höveszteség, amelyet a hevítőből a hűtőbe való vezetés előidéz. Ezt a veszteséget ugyan csökkenteni lehet szigetelő közbensőszerv közbeiktatásával, ezzel azonban egyúttal növe­kedik a motor ártalmas tere. A találmány szerint előnyös, ha a hőgázrnótor említett öt elemét egymáshoz és a motor du­gattyújához és kiszorítójához képest szerkezeti­leg akként rendezzük el, hogy a hevítő, a rege­nerátor és a hűtő a dugattyú és kiszorító moz­gásirányában közvetlenül egymás mögött van­nak és a dugattyú és kiszorító körül helyezked­nek el. Ez esetben természetesen a hevítő a me­leg tér oldalán, a hűtő pedig a hideg tér olda­lán van. A fentemlített elrendezés következtében a hő­gázrnótor rendkívül egyszerű, tömör szerkezetét kapjuk. A közeg a meleg térből a kiszodtón kívül a hevítőn, a regenerátoron és a hűtőn át áramlik a hideg térbe. Ez esetben a meleg ési hideg tér­nek közös falazata lehet a hevítővel, illetve a hűtővel, aminek következtében csökkennek a hőveszteségek. Ezenfelül a hevítőnek, a regene­rátornak és a hűtőnek aj kiszorító körüli elren­dezése szerkezetileg azt az előnyt eredményezi, hogy ez elemek határozott, szükséges átáram­lási felülete esetében minimálisak a motornak a dugattyú és kiszorító tengelyére merőleges mé­retei, ami minimális sugárzási hőveszteségekre vezet. Hogy a motorban az önmagában vevő ked­vező, izotermikus expanziót és kompressziót megközelítsük, előnyös, ha a találmány szerint a meleg tér elé további hevítőt és e hevítő elé további meleg teret kapcsolunk. A meleg térből való expanziónál a tágult gázt ennél a kivitel­nél íkétszer vezetjük a hevítő mentén, úgyhogy az expanzióval előidézett lehűlést járulékos hő­bevezetéssel legalább részben kiegyenlítjük. A kompressziónál hasonló eset lép fel. A hideg

Next

/
Oldalképek
Tartalom