140770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapju és egyéb anyagok kezelésére és ehhezvaló hatóanyag

Megjelent 4052. Julius hó 4-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Í4077Ö . .W/él* P*/'* osztály, Tr 66$5 alapszám »Eljárás gyapjú és egyéb anyagok kezelésére és ehhezvalő i • hatóanyag« JTÖOTAL BBOAMTORST LEE CO. LTD. MipmSTER, ANGLIA. RÉSZBEN, MINT HALL ABCJMMLD JOHN ES WOODFKEDEKIŐK CHARLES YEGÍESZEK JOGUTODA, MINDKETTEN MANCHESTER - BEN A bejelentés nfepJa: 1941, március 31^-e. Nagyb,ritánniai elsőbbsége ű 1939. december ll^e, • (a ,41,700/948. lp^ Mi;£z. rendelet 1. §-a alapján)A találmány elsősorban gyapjú kezelésére vonatkozik, noha alkalmazható egyéb anyagok, küiönöseä textilanyagok kezelésére fö. A kezeléshez használt hatóanyag (reagens) legjobb tudomásunk szerint uj. A találmány ilymódon különösen, egészében vágy részben gyapjúból álló anyagok' teljes vagy részleges kezelésére vonatfco» zik abból a célból, hogy ezeknek vizes folyadékokkal való mosása általi szokásos nemezelődési hajiamat csökkentsük vagy lényegében kiküszöböljük. A gyapjú kezelhető laza rostok alakjában vagy kikészl'téft/pl. fonal- vagy szövétalakban, amely előzőleg már valamely kezelésnek, pk tisztttásnak, íehéritésnek, festésnek, forró sajtoíásnak vagy mángolásnak lehet alávetve» A »gyapjú« kifejezés magában foglalja, mindazon állati rostokat, amelyek netnezeiidiiek. A tfriélniány ismertetésénél a »nemezélődés« 'kifejezés alatt a közönséges gyapjú azon tulaj doaas ágát értjük, amely az egyes rostoknak mosass vagy egyéb vizes folyadékokkal való oly kezelése közbeni egymáshoz való tapadását okozza, amely kezelések közben a gyapjuanyagot ismételten facsarják és dörzsölik u«y, hogy a gyapjuanyag sűrűbbé és tömörebbé válik. Ennek a nemezelődési hajlamnak tudható be, hogy a gyapjufonalak és szövetek mosás folytán zsugorodnak; úgyhogy ezek az anyagok, a találmány szerint kezelve kevésbbé Eizugprodókká tehetők. Olyan gyapjutaríaímu -anyagok, amelyek már részben neraezelődöttek, a találmány szerinti eljárással további nemezelődé stöí megóvhatok. A találmány szerint a gyapjút vagy egyéb anyagot olyan; előnyösen kevés vagy semmi vizet nem tartalmazó hatóanyaggal (reagens^ sei) kezeljük, amely három (a, b és c) főalkötórészből áll, melyek közül (a) alkáliás anyag, (b) (a)-nak szerves oldószere; és (c) olyan szervés folyadék, amely (a)-nak tnem oldószere vat;y rossz oldószere, vagyis abból legfeljebb 0.1 súlyszázalékot képes oldani és.(a)-nak (b)-ben való oldatával állandó elegyet alkotni képes. A nem oldó ha1 tásu (c) anyagot előnyösen nagy feleslegben alkalmazzuk. Az »alkáliás anyag« kifejezés alatt a kö-" vetkezőkben olyan anyagot értünk, amely viz jelenlétében bidroxilionokat szolgáltat és magábaníoglalja mindazon alkáliákat vagy szerves bázisokat vagy anyagokat, amelyek alkáliás vagy szerves bázisokat alkotnak vagy Üyeneket alkotni képesek, mely bázisok az ammóniánál célszerűen erő sebh lúgos ságuak. Az ammóniánál erősebb lúgosságu előnyös alkáliás anyagok azok, «melyek megfelelő mennyiségű nedvesség jelenlétében a gyapjúra zselatináló hatást képesek kifejteni és a gyapjú.bizonyos íoku kémiai elváltozását vagy- bomlását képesek ielőiidézni. Hatásosnak bizonyulták az ilyenek közül a szerves ammonium-, szulfonium-' és jodoniumhidroxidok, amilyen pl. a béri"!