140770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapju és egyéb anyagok kezelésére és ehhezvaló hatóanyag

fS 140770 juiltrimetilammdniürahidroxld: tercier amJ»S oxidok; hidrazin és annak hidrátja; íémalkllátok, amilyenek pl. a nátriumbutilát és kállumeülát y nátrium amid j szerves anyagok vízzel hidrolizáló fémes származékai; mint pl, az acöstfetészter, aceton és ürnfctiletilketon nátrium származékai; nátrium éé káliumoxidok, -peroxidok vagy -hidroxidok | használhatók továbbá olyan alkáliás anyagok, amelyek közÖBséges hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotnak. Ez a felsorolás kizárólag szemléltető és nem óhajt kimerítő lenni. A (b) oldószer és a (c) nem-oldóhatásu anyag rendszerint oly folyadékok, amelyek az alkáliás anyag távollétében a gyapjúval vagy egyéb kezelendő anyaggal szemben vegyileg Inersek vagy aránylag inersek. A szerves oldószert (mely kiíéjezés alatt akár egyetlen folyadékot akár folyadékelégyet értünkrez alkáliás.anyagnak megfelelően választjuk meg. Alkalmas oldószereket találhatunk az alifás alkoholok között, különösen azok között, amelyek 3-MS szénatomot tartalmaznak, de alkalmasak lehetnek az olein-, stearü-, ricinoleft- vagy aromás alkoholok is, mint pl benzilaficohol vagy fenUetilalkohol, hidroaromás alkoholok, mint pl ciklohexanol aminoalkoholok vagy gükoléterek, mint pL áz etilénglikol metil-, etil- és butiléterei, az aceton, az etilaceto acetát, az anilin, ßtüacetat vagy amilacetát. Gyapjú kezelésénél a metil-vagy ^etilalkohollal szemben előnyben részesítjük a 3—8 szénatomos alkoholokat. Az oldószer és a nemoldőhatásu anyag elegyénék lobbanási pontja előnyösen 15.5 C° (60 F°) legyen. (Abel-próba.) 33 C° (92 F°) lobi banáspontü lakkbenzinnek csupán 2% etilalkohollal való keveréke már $3; C° (55 F°) lobbanáspontu lesz; mig 2$ n-butüalkohol adagolása a lobbanási pontot csupán 28 C° (82 F°)-rá csökkenti, V A nem-oldóhatásu anyag vagy rossz oldószer (mely kifejezés alatt akár egyetlen folyadékot, akár iölyadékok elegyét értjük) előnyösen valamely szénhidrogén, pl. kőolajpárlat lehet, úgymint paraffin, hexán, lakkbenzin (150-260 C° forrástartományu kőolajpárlatf melynek fajsúlya 0.81) benzin vágy klórozott szénhidrogén, vagy aromás vagy hidroaromás szénhidrogén, mint pl toluol vagy tetrahidronaftalhi, dé egyéb nem-oldószerek, pl pirfc«' din vagy magasabb alkoholok "Ttétoji'lál; észterel is használhatók. Ezek a nem-oldóhatásu anyagok vagy rossz oldószerek, akár egyedül, akár egymással elegyítve hlljjltószerként hatnak. Bizonyos esetben a higitószer egyrészt az (a) anyag jő oldószeréből állhat, amely valamely nem-óldőhatásu anyaggal vagy rossz oldószerrel megfelelően íel van higitva. A higitószer kívánatos tulajdonsága abból a célból hogy egyenletes kezelést tegyen lehetővé az, hogy az (a) anyagnak (M-ben való oldatához hozzáadható és azzal tökéletesen elegyíthető legyen ugy, -hogy oldatot vagy egyenletes diszperziót szolgáltasson, amely olyan alkálimennyiséget tartalmaz, hogy a gyapjúra vagy egyéb anyagra a kívánt mértékben hatást tudjon kifejteni. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti hatóanyagok (reagensek) általánosságban kevéssé ártalmasak a gyapjúra, annak minőségi romlása szempontjából és hatásosabbak nemezelődőképességének csökken» tésére^ mint azok az-alkaloidátok, amelyek nem oldóhatásu higilószereket nem tartalmaznak. A taláfrnány szerinti reagensek hasonlóképpen kielégítőbbek, ha magasabb arányban tartalmaznak szénhidrogéneket és alacsonyabb arányban bidroxiles anyagokat. Előnyben részesítjük olyan reagensek használatát, amelyek azt a legnagyobb mennyiségű szinhidrogént tartalmazzák, amely mellett az alkáli még oldatban mih radhat. Az a nézetünk, hogy a higitószer jelenléte egyrészt azért előnyös, mert nem-oldőhatása következtében igyekszik az alkáliás anyagot az oldatból a gyapjúba szorítani. Feltesszük, -• bár ezzel a találmányt semmiképpen nem óhajtjuk korlátozni, - hogy az alkáliás kezelés hatása főként a gyapjurost felületére korlátozódik és hogy ezen hatásnak a rost belsejére való lényeges kiterjedése ezzel szemben annak minőségét csökkenti A minőség kifejezés alatt a gyapjú tulajdonságainak mindazon sorozatára kívánunk hivatkozni amelyek, mint pl szakítószilárdság a fogás lágysága, a szhi é3 a tartósság tekintetbe veendők, ha a gyapjuanyag értékét és használhatóságát határozzuk meg. Általánosságban a gyapjú minősége csökkent, ha a gyapjú súlyából vészit és gyöngébb, dur-