140688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa telitésére oldható arzénkészítményekkel

Megjelent 1951« december 15» ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL; SZABADALMI LEÍRÁS 140688 38 h osztály. S-20996. alapszuin Eljárás fa telítésére oldható arzénkészitményékkel» SPOLEK PRO CHExVÍIOKOU Á HUTNÍ VYSOBU NÁRODNI PODNIK CÉG, PRÁGA, A bejelertés napja 1 1949. április .1. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1948, április 14. Fa telítésére ós konzerválására külön­böző eljárásokat és szereke^ használnak, melyek közül a legrégebbek és legh; tásó­sabbak közé fertőzik a higanyldorid (HgClg). Ennek a szernek azonban sok hátránya van: erősen megtámadja a készülékeket, nagy mértékben mérgező hatású, ezért alkalma­zása a dolgozókra káros, ezenfelül pedig a fából aránylag könnyen kiluzgozódik. Leg­súlyosabb hátránya azonban, hogy igen drága. Az egyéb íakonzerváló sók közül a Gink­kloridnak (ZnCl„). van bizonyos jelentősége; ezt a sót csekáy h; tás-íoka, vizben való jó oldhatósága és ebből következő könnyen kiiugozhatósága ellenére még ma is hasz­náljak, holott további hátránya, hogy a be­lőle hidrolitosan lehasadó sósav a készü­lékeket erősen korrodálja é s ugyanakkor a tát is roncsolja. Ismételten megkísérel­ték a eínkklorifl hatásának fokozását külön­böző hozagokkal, pl alka&kromátokkal vagy kátrány olajokkal, azonban általában csekély eredménnyel, A iának rézsókkaL pl. rézszuüáttali való telítése sem terjedt el szélesebb körben, holott-a rézsek igen hatásos szerek áa-" csonyrendü szervezetekkel, mint pl» gom­bákkal, penésszel és algákkal szemben. Elterjedésüknek legnagyobb akadálya volt; hogy a rézsóoldatok vassal érintkezve meg­bomlana k és ennek folytán a vasból való készülékeket korrodálják. A ferro sókkal, mint pi fer^oszulfáttal való t elitesnek csekély ha-tós0 s sága kövétkeztéb al sohasem volt'nagyobb jelentősége. Ezenfelül a íerroszulfát-oldatok igen könnyen oxidálód­nak,' .mikor, is belőlük adott esetben sav liasad le, mely a készülékeket és a fa szövezetét jTiegtámadja. Jó telitőszerek a fluor idők, pl. a nátrium­fluorid, melynek oldatai lu@)S kémha fesuak, a kész'űie.-cí nem rongálják és melynek al­kalmazása a dolgozók részére nagyobb ve­szélyt nem jelent. A fluoridokat rendfízeririt dinitrofenollal vagy alkalikromái okkal kever­ve-használják. Ezek a keverékek hatásosab­bak mint magukban a fluoridok, azonban al­kalmazásuk közben ugyancsak a dolgozók nagyobb veszélyeztetésével kell számolni. A fluoridok hátránya, hogy áruk magas, víz­zel' könnyen kilúgozhatok. A fluoridok fluoro­szilikátokkal nem helyettesittetők, ezek olcsók ugyan, de nem jól oldhatók és oldataik erő­sen' savanyu kémhalásuak. A legutóbbi időben a fat elitesnél bizonyos jelentőséghez jutottak az arzénvegyületek, mindenekelőtt a nátriumarzenit, sanelyet csak dinitrofenollal és nátriumüuoriddal elegyesen alkalmaznak. Ezek az elegyek kétségtelenül hatásosak, de drágák, ezenfelül pedig mind a fiuorid, mind a nátriumar zenit vízzel köny­nyen kilúgozható« Tekintettel az arzenitnek az emberi szervezetre gyakorolt erősen mérgező hatására, munkaMizben fokozott elő­vigyázatosság szükség s„ Végül javasolták már a fa Hitesét olyan rovarölő és gombaölő hatású, vizben oldható

Next

/
Oldalképek
Tartalom