140688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa telitésére oldható arzénkészítményekkel
140688 uók oldataival, melyek cinkszuifatot nátrium-arseniátot, szabad arsénsavat és nátriumbikromáíot a következő moleinklri.s arány !;ar. tartalmaznak: 3 ZnSO, i 2 NáJIASO, : 3 fi, A 50 : Ka • n.ro 0,~ rni mellett cinksók oldható Cu -, Cd vagy^Al sókkal helyetteúthetök. A telitö -anyagoknak a iában lezajló reakciója következteben oldhatatlan vegyületek keletkeznek, mint pl.- ZnílASO és CrasO , melyek rendkívül állandóak, a4ából még évek múlva-' sem lugozódnak ki és a iát korhacfis és rovarok ellen kellően megvédik. Ez a telitőoljárás cry szerű és veszélytelen, de hátránya, hogy n; gy az imp regnáló anyag fogyasztása és az anyagok ára is aránylag magas» Érthető tehát, hogy ezidőszerint falelitésv<> túlnyomórészt kátrány olajakat alkalmaznak, melyeknek számos előnye van jó konzerválnak, vízzel ki nem lugozódnak és aránylag olcsók,-a velük való munka pedig a mérgezés veszélyével nem jár* A piacon rendelkezésre álló kátrány olajmennyiség azonban korlátozott és a jövőben talán csali egyre csökkenő mennyiségek lesznek hozzáférhetők, minthogy az anyagot egyéb célra alkalmaz zákc Szükséges volt tehát ujabb telitő- és konzerválószerek felkutatása., olyanoké, mdyek előállítására a nyersanyagok könnyen rendelkezésre állnak. A telitőanyaggal szemben az a követelmény, hogy hatásos, olcsó és állandó legyen, emellett a víz könnyen ki ne lúgozza, a készüléket meg ne támadja és végül alkalmazása a vele dolgozók részére -minél csekélyebb veszéllyel járjon. A találmány szerint a lkaim; zott telitőszer, amely lényegében füldalkáli tioarzenitokat tartalmaz, mindezen kövei élménye knek megfelel. Alt; Iában az ilyen tioarzenitek összetétele a következő képlettel fejezhető ki: Me„ (AsS„) 0 (illetőleg 3 MeS, íásS' 2) ahol is' Me két- egyí értékű fémet,' mini pi; Ua -t, Sr-t, Ba-t, Mg-t jelent. Megfelelnek az adott célnak olyan oldatok is, amelyeidben a MeS és As„S,.. alkotórészek .molekuláris aránya a 3 : 1-TóT dtérő és melyekben a kén egy részét oxigén helyettesiti. Az ilyen jellegű vegyületek összetétele általában az x MeO.y As„S vagy x MeS„y Aso0 s képletekkel fejezhető ki, mimellett x és y Tas egész számokat jelentenek. Magától értetődik, hogy az emiitett any; gok elegyei is alkalmazhatók^ A,.-: eíiéle vegyületek besűrített, 1.16 - UíO sűrűségű, egészen 20^-ig terjedő tioarzenit' tartalmú kolloid oldat alakjában különböző módon állíthatók elő. A szilárd alakban előállított vegyületek íatelitésre nem alkalmasak, mert ha egyszer már szilárd alakban kicsapódtak, vízben oldhatatlanná válnak. Ez a tulajdonságuk, hatásosságuk és a velük telitett fa tartóssága képezi gyakorlati akcaímazhatóságuk alapját. A tul; jdonképpeni íatelitéshcz erősen hígított 1-3$ tioarzenittartalmu oldatokat a lkai -mazunk. Ezek az oldaiok viszonylag kevéssé mérgezők és a velük való munka eléggé veszélytelen annak ellenén.:, hogy a kiindulási anyag, PZ As„0„ erősen mérgező hatású, A tclitőoídat hatóanyaga kiszáradás után a fa rostjában a lég-kör hatására oldhatatlan, vizzel ki nem lúgozható alakban csapódik ki és ennek ellenére íakártevő gombákkal szemben továbbra is rendkívül hatásos marad. A telitőoldatokat frissen kicsapott arzén-" tri szulfidnak földalkáíiszulíid, vagy szulfid!:idrf>.toldaibf.iii való feloldásával és az oldat busüritésével állítjuk elő. Ilasomo üsszetüíelll oldatokhoz juthatunk ugy is, hogy arzéntrioxidot földalkáliszulíi-dokban vagy íszulfidrátokban oldunk, miközben az oldatba iténliidrogént vezetünk vagy" pedig ugy, hogy arzéntriszulfidot oldunk'földalkáliiűdroxidokban vagy végül ugy, hogy arzéntrioxidot kénhidrogén bevezetése közben ididalkálihidroxidokban oldunk fel Ilyen módon a reakciófeltételektől függően, változó összetételű íöldalkáliüoarzenitek keletkeznek, mimellett a fentemiitett képletekben a S egy r--':.'ize 0-nal'- helyettesíthető. A keletkező 1.20 sűrűségű és kb. 20$ hatóanyagtarblma tioarzeniíolclatok légmentes raüíározás mellett bomlás nélkül eltarthatok. Levegő hozzáférése esetében az oldatok az -, oxigén és szénsav hatására lassan megbomlaiialí, mikoris az oldatból rosszul oldható kristályos csapadék v »lik ki. A gyakorlatban a íatelitésnél ugy járunk el, hogy a kéregmentesitett fát acélkazánokba rakjuk, a kazánokat bizonyos ideig 100 -1Ü0 Hg mm nyomásig légtelenítjük, ezután az ÍJS~Z,0% tioarzenittartalmu telitőoldatot a kazánbatbeáramoltatjuk és a kazánt S-10 atvn. nyomás hatásának tesszük ki mindaddig, amíg a fa a telitÖfolyadékkal tökéletesen át nem itatódott. Nyomásmentesités után a te-
