140666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos tioacetátok előállítására
2 140666 sulyrész/3-piperidino-etiltiol 30 térfogatrész benzolban való oldatával az 1. példához hasonló reakcióba hozzuk. A/3-piperidinoetil-difenil-klőr-tiopcetát kapott hidrokloridját etilalkoholból átkristályositjuk. A vegyület olvadáspontja 133 C . 3. péld,a 2,2 sulyrész^pipérictao-propiltiolnak 25 térfogatrész benzolban való oldatát 3,7 sulyrész diíenil-klór-acetilkloridnak 25 térfogattrész benzolban való oldatához.adjuk» Minthogy állás közbei» csak c sekély mennyisßgü csapadék keletkezik, lassacskán 50 térfogat rész 60-80 C forráspontú petrolétert adunk hozzá, amikor a^-piperidinopropil-difenil-klór-fioaeetát hidrokloridja kt válik» Benzol és 60-80 C forráspontú petroléter elegye bői véjjzett átkristályositás után a vegylilet 143 C -on olvad. 4. p é 1 d a 7,5 súlyré sz ß -dietilamínoetll-difenil-klórtioacetát-lüdrokloridot 100 térfogatrész etilalkohol és 3 térfogatrész piridin elegyében feloldunk, majd az oldatot 6 órán át visszaíolyatás mellett hevítjük. Az alkoholt és a piridint ledesztilláljuk, a maradékot pedig jégvizbe öntjük. Az oldatot nátriumkidroxiddal fenolftaleinre meglugositjuk és a kicsapódó bázist éterrel kivonjuk. Az éteres oldatot vizzel kimossuk és vízmentes nátrium-» szulfáton megszárítjuk. Az éter elpárologtatós a után a mrradékot 190-192 C -on és 0,2 mni nyomáson desztilláljuk. A/3-dietiláminoeül-dífenil-etoxi-tioacetát hidrokloridja 149-150 C -on olvad. 5. p é 1 d a A 3, példa szerinti ft-piperidinopropildifenU-klör-tioacetát-hidro klorid 2 sulyrészét 50 téffogftrés'z vizben feloldjuk és 30 percen át 90-100 C -ra hevítjük. Az oldatot ezután lehűtjük és nátriumhidroxid-öldattal meglugositjuk» A csapadék éteres oldatához alkoholos sósavat adunk. A y-piperidinopropildífenil-oxi-tioacetát keletkező hidrokloridjának olvadáspontja 189-190 C . 6, példa 3,9 sulyrész dlfenil-klór-ac etilkloridot £,,2 sulyrész2T-dietilamino-propiltiollrl reakcióba hozzuk. A 169-170: C° ölvadáspöntu2r~dieül aminopropil-difenil-klór-tioacetát-hidroKiorid keletkezik. E hidroklorid 1 súly rés: őt 50 téríogítrér vizben feloldjuk és gőiíürdőri 10 percén át asvitjük. Lehűlés és uátriumhidroxid-oldattal végzett meglugositás után félig szilárd termék válik ki, amelyet éterben felveszünk. Ezt az oldatot jól megszárítjuk és sósav éteres old? tával elbontjuk Atf -dietuaminopropil-difenil-oxi-tio-acetát ki csapódó hidrokioridjat elkülönítjük. E vegyület olvadáspontja 162-164 C°, azonbm 144-145 C ^olvadásponttal is megkaphatjuk. 7. példa 7,2 sulyrésztf-morfolinopropiltiolt 10 sulyrésa diferiil-klór-acetilkloriddal benzolos oldatban reakcióba hozunk. A kapott hidroklorid rendkívül nedvszívó. Az anyagot vízzel feloldjuk, az oldatot rövid időn át gőzfürdőn hevítjük, m£jd lehűtjük és nátriumhid.rpxid-old8.ttal meglugó sitjuk. Ekkor a -*• morfolinopropil-difenil-oxi-tiof1 cetáthoz jutunk, melynek olvadáspontja benzol és 40-60 C forráspontú petroléter elegééből végzett átkristályositás után 114-115 C°. A hidroklorid olvadáspontja 184-185 C°. 8. példa 32,7 sulyrész propilénszulfid és 34,9 sulyrész piperidin keverékét 24 órán át visszafolyatás mellett gőzfürdőn hevítjük. Deszülláláskof a/5-piperidino-izopropiltiolhoz jutunk, amely 18-20 mm nyomáson 88-96 C forráspontú folyadék. E tiol 1,7 sulyrészét 2,8 sulyrész difenilklór-acetil-kloridnak 25 tér fogatrész száraz benzolban való oldatához adjuk, rmikor aß— pipe ridino-izop ropil-dif enil-kló r-tiop cetát-hidro -klorid kristályos tömeg alakjában kicsapódik. Az anyagot leszűrjük és benzollal jól kimossuk. Olvadáspontja 142-144 C . A hidroklorid 2 sulyrészét 40 térfogat* rész vizben 10 percen át gőzfürdőn hevitjuk, majd lehűtjük, amikor a/3 -piperidinoi,opropil-difenil-oxirtioacetät hidrokloridja kiesapó dk. Etilalkohol és éter elegyéből végett átkristályositás után a vegyület olvfdás' pontja 195-197 C .
