140442. lajstromszámú szabadalom • Homorú szférikus tükörből és helyesbítőelemből álló optikai rendszer
- 140442 -Ha a találmány egyik foganatosítása szerint a jel V-alaku, mely V oldalai egymást a helyesbitőelem közepében metszik, úgy a helyesbitőelemen levő V és a V-alaku tükörkép csúcsai egyebeesnek, ha a tükör és a helyesbitőelem egymáshoz képest helyesen vannak beállítva« A találmány szerinti optikai rendszer más foganatosítása szerint a jel teljes vagy megszakított körből állhat, melynek középpontja a helyesbítőelem közepével egybeesik« Ez esetben a helyesbitőelemnek a tükörhöz képest való helyes állásában a helyesbitőelemen levő koraiaku jel és a szférikus tükörrel létesített tükörképe egymás felett fekszenek« Hogy ennek megfigyelését jól láthatóvá tegyük, a köralaku jelt a helyesbítőelemen akként szakíthatjuk hogy e jel részeinek a szférikus tükörrel létesített képe épen a Köralaku jel részeinek közeibe esik, ha a helyesbitőelem a szférikus tükör görbületi középpontjában van. A találmány további foganatosítása szerint & jel egy vagy több pár, páronként egymással átlósan szemközti és a helyesbitőelem optikai Közepétől egyenlő távolságra levő jelből, mint pontból vagy, efféléből áll« A helyesbitoelemnek a tükörhöz képest való helyes állásában az egyik pár egyik jelének képe egybeesik e pár másik jelével. Hogy a jeleket jól láthatóvá tegyük, ezeket a találmány szerint a helyesbitőelem színétől eltérő színűvé tehetjük. A Schmidt-féle rendszer helyesbitőelemeinek üvegből való készítése azzal a nehézséggel jár, hogy az ahhoz. szükséges köszörülő megmunkálás nagyon bonyolult, mivel az ilyen helyesbitőelemnek legalább egy felülete nem szférikus. Ezért már korábban javasoltuk a helyesbitőelemnek nem üvegből, hanem olyan anyagból való készítését, melynek legalább a kiindulási anyaga alacsony hőmérsékleten és esetleg oldatban alakítható, kivált képen zselatinozható, sajtolható, sajtolással önthető,fecskendezhető vagy fecskendezéssel önthetőeA helyesbitőelemet ezekből az anyagokból mintában készíthetjük« így egyrészt a helyesbitőelem olyan anyagból állhat, amely keményít©tien állapotban és oldatban zselatónozható, mint pl« zselatin és agár-agár, mely anyagot mintába Juttatjuk és melynek az oldatból való kizselatinozása és beszárítása után a kívánt alakja van. Másrészt a helyesbitőelemet pl műgyantából készíthetjük azzal, hogy azt mintában a kívánt alakra sajtoljuk. Hogy a jelt ilyen, mintában alakított helyesbitőelemekre juttassuk, a találmány egvik előnyös foganatosítása szerint úgy járhatunk el, hogy a mintának a létesítendő jel helyén helyi szelvényváltozást, pl. bemélyedést, kidudorodást« stb, adunk akként, hogy a mintának e szelvényváltozása következtében a benne alakított helyesbitőelemen a jel keletkezik» Ehhez pl* a mintafelület forgáspontját használhatjuk, amely a minta előállításakor a használt esztergapad központositószerve következtében keletkezett« A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra olyan helyesbitőelem előlnézete, mellen a 3 jel fordul elő; az a jel ez esetben V-alaku, melynek AM és BM szárai egymásra merőlegesek és melynek M pontja a helyesbitőelem optikai közepével esik egybe. A 2. ábra azt mutatja, hogy
