140442. lajstromszámú szabadalom • Homorú szférikus tükörből és helyesbítőelemből álló optikai rendszer
- 140442 -a V-alaku jel AM száráról miként keletkezik az A’M kép, ha az M pont a 2 szférikus tükör 0 görbületi középpontjában van« Ezen az ábrán a helyesbitőelemet 1, a szférikus tükröt pedig 2 jelöli, A helyesbitőelemet itt a Schmidt-féle optikai rendszer helyesbitőelemeként tüntettük fel. Ez esetben a 3 jel V pontjáról, mint az MCM fénysugár menetéből következik, szintén M-ben fekvő kép keletkezik. Az A pontról A ’ kép keletkezik, ami az ACA’ fénysugár lefolyásából következik. Ezek a körülmények a 3, ábrán is láthatók, amely az 1 helyesbitőelem és a 2 tükör távlati vázlata. Ebből az ábrákból az következik, hogy ha a 3 jel M pontja 0-ban van, amely a 2 tükör görbületi középpontja, a 3 jel A’M’B* képe, mely jel szárait AM és BM alkotják, akként fekszik, hogy M képpontja ismét M-be jut, a jel AM és BM szárainak A’M és B’M képei pedig az AM és BM szárak meghosszabbításába. A 4, ábrán előlnézetben mégegyszer a jel és a képének fekvése látható, ha az 1 helyesbitőelem a 2 tükör görbületi középpontjában van. A helyesbitőelemnek a tükörhöz képest való beigazításakor kívánatos, hogy a jelt és a szférikus tükörrel létesített képét nemcsak az X-X rendszertengely irányában figyelhessük meg, hanem legalább egy, az X-X tengellyel szöget bezáró irányban is. Ha ugyanis a he lyesbi tőé lem a helyes helytől csekély távolságra van, e pontatlan beállítás megfigyelése az X-X tengely mentén való megfigyelési irányban nehéz, mig a parallaxis fellépése, amely pontatlan beállításkor mindig jelen van és a jelnek es a képének az X-X tengellyel nem párhuzamos irányban való megtekintésekor jól figyelhető meg, arra utal, hogy a beállítás meg nem egészen helyes. A jelnek sokféle alakja lehet A jelt pl« egy pár, egymással átlósan szemközti és a helyesbitdelem M középpontjától egyenlő távolságra levő, pontalaku, esetleg festékpontként foganatosított P és Q indikálójel is alkothatja, mint a 5« ábrán látható. Ha a helyesbitőelem a 2 tükörhöz képest a helyes helyzetben van, úgy a P képe Q-val esik egybe. Szabadalmi igénypontok. 1 ./ Homorú szférikus tükörből és helyesbítőelemből álló optikai rendszer, melynél a helyesbitőelem optikai közepe a tükör görbületi középpontjában van, azzal jellemezve, hogy a helyesbitőelemen a közepet megadó vagy ezzel a középpel központos vagy részarányos jel van akként, hogy a tükör és a helyesbitőelem egymáshoz képest való helyes állását megállapíthatjuk azzal, hogy a jelt a tükörrel létesített tükörképével egybe hagyjuk esni, illetve a jellel és az emlitett tükörképpel előre meghatározott helyzetet vétetünk fel. 2 ./ Az 1. igénypont szerinti optikai rendszer foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a jel V-alaku jelből áll, mely V oldalai egymást a helyesbítőélem közepében metszik. 3 ./ Az 1. igénypont szerinti optikai rendszer foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a jel teljes vagy megszakított körből áll, melynek középpontja a helyesbitó elem közepével egybeesik.
