140434. lajstromszámú szabadalom • Integrométer, diagrammokon ábrázolt elsődleges értékek adott összefüggés szerint változó, nem ábrázolt másodlagos értékeinek mechanikus integrálására

Megjelent 1951* évi január hő 15-én • r • iii ' m ii i ni •• ii ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140454 szám 42 c 12-13 osztály G - 10430 alapszám /TII.a/ Integrométer, diagrammokon ábrázolt elsődleges értékek adott összefüggés szerint változó, nem ábrázolt másodlagos értékeinek mechanikus integrálására„ Guman Jenő mérnök? Budapest XI,, Bocskay út 21. A bejelentés napja: 1948 => augusafcus 18* A különböző fajtájú integrátorokat fel lehet használni diagranjmokon ábrázolt értékek mechanikus integrálására/ területek mérésére* Yalamennyi integrátornak lényeges alkotóiészei a mérő­csucs,' amelyet az integrálandó értékek burkoló görbéjén, illető­leg a mérendő terület határvonalán kell végigvezetni, a mérőkerék, amely ,a mérőcsucs mozgásának megfelelőleg kényszerpályán változ­tatja helyét és amely eközben mozgásának saját sikja irányában levő összetevője irányában gördülő, az erre merőleges összetevő­je irányában pedig csúszó mozgást végez. Az integrátor szerkeze­iének megfelelőleg van esf olyan vonal, amely mentén a mérőcsu­csot végigvezetve, a mérőkerék mozgásának gördülő összetevője nin­csen, ez az alapvonala AZ alapvonal derékszögű koordinátarend­szerben /az ortogonális integrátoroknál/ egyenes, poláris koor­dinátarendszerben / a radiális integrátoroknál/ kör, amely szélső esetben egyetlen pont is lehet, a rendszer középpont ja a , Á mérő-% csúcsot az alapvonal egyik oldalán mozgatva a mérőkerék pozitiv, a másik oldalán mozgatva pedig negatív értelmű elfordulást végez, az elfordulás mértéke pedig mindig a mérőcsúcsnak az alapvonal­tól való távolságával arányos, tehát a műszer meghatározható ál­landójával beszorozva megadja az illető koordinátarendszerben az integrálandó görbe alapvonaltól számitott értékeinek integráltö­megét, illetőleg a görbe és az alapvonal által bezárt térség te­rületet* Előfordul azonban a gyakorlatban az is, hogy valamely diagramm olvan összefüggést ábrázol, amelynél nem az ábrázolt elsődleges értékeket akarjuk integrálni, hanem ezeknek adott ösz­szefüggés szerint változó, nem ábrázolt másodlagos értékeit. Pél­dául lehet valamely diagrammban az egyik koordináta az idő, a másik,pedig olyan mért mennyiség, amejynek a négyzetét, köbét, vagy valamelyik gyökét, stb. kivanjuk összegezni. Erre az integ­rátoroknak a fent ismertetett egyszerű alakja, a planiraéter nem alkalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom