140434. lajstromszámú szabadalom • Integrométer, diagrammokon ábrázolt elsődleges értékek adott összefüggés szerint változó, nem ábrázolt másodlagos értékeinek mechanikus integrálására

- 140434 -Ez a feladat akkor van megoldva, ha olyan integrátort szerkesztünk, amely a mérőkerék mozgásának gördülő összetevődét a mérocsucs minden helyzetében önműködőlég arásryositja az elsodieTM ,ges? ábrázolt értékek másodlagos, nem ábrásolt értékeinek megfe­lelőiéig, vagyis, ha a mérőkerék síkjának távolsága egy csuklótól - radiális integrátor esetén a rögzített pólustól,ortogonális in­tegrátor esetén pedig az alapvonalon mozgó csuklótól - a máro­csucsnak az alapvonaltól való távolságával nem egyenes, nanem Z:Ú ábrázolt elsődleges és nem ábrázolt másodlagos értések közötti Összefüggés arányában van* Yagyis, a műszerbe be kell iktatnunk egy mechanikus átállitó szerkezetet, amely a mérocsucs mozgatásá­nak megfelelőleg a mérőkerék síkjának a rögzitett, illetőleg az alapvonalon mozgó csuklótól való távolságát az illető osszöiug­gésriefe megfelelően önműködően változtatja. Ilyen integrátoroknak - az integroffiótereknek -• szeráesa­tésére ;nár történtek kísérletek,, Ilyen a Beneze-vsolf-főle fonalas intfc;'itor, amelynél a mérőkerék sikjának távolságát e.gy rugó és egy u.oj£ű. biztosítja és amelynek szerkezete meglehetősen bonyo­lult, ílyen továbbá az is,, amelyet az Amerikai ügyesült itliamüx­beli 1^867*593. száinu szabadalmi leirás ismertet és amelynél a rögzitett pólushoz képest forgó és sugárirányú /egyenes/ Összete­vőjű mozgást végző mérőesucesal egy vezetőkor mozog -együtt, e&ely a harmadik szerkezeti egységet képező mérőkereket a hozzáj^tartoác vezetősíneken a mérocsucs sugárirányú mozgására merőleges irány­t-ii AZ összefüggés arányában a pólustól megfelelő távolságokra al-Ji'.ia be, a jelen találmány azt a feladatot sokkal egyszerűbben oldja meg, Lényege, hogy /poláris koordinátarendszerben/ a külön rögzitett csuklóhoz - pólushoz - vagy pedig / ortogonális koor­dinátarendszerben/ a koordinátarendszer e/?yik tenr^lve irárvá'ban rög&it©t4; sinen ceu&zó aoisgást végezni képes csuklóhoz,, mint szerkezeti egységhez mereven napcsoj-t vezetetést;te- mab ú ÜZ egyetlen egységet képező és egymáshoz képest változatlan helyze­tű, mérőcsucsbol ós a megfelelő számláló-leolvasó berendezéssel ellátott mÁTo\mrékhül-élló mérőszerkezet csatlakozik, amely a csuk-1ökörül' csak forgó, valamint a vgzetőtest kialakításához képest az. illető összefüggés által meghatározott kényszerpálya menti mozgást végezheti A találmányt annak jobb megérthetősége és könnyű meg­valósithatása érdekében a ne11ékelt rajzzal kapcsolatosan annak egy kiviteli példáján aa alábbiakban részletesebben ismertetjük. Á rajzon ábrázolt; kiviteli alak olyan radiális integro­méter, amely a nyomáskülönbségen alapuló gázmérők által leirt di­agrammok 'alapján a fogyasztott gázmennyiség.meghatározására al­kalmas,- A nyomáskülönbségen alapuló gássmérok ugyanis egy üűrdia­grammra, amely pl. a nap huszonnégy órájának megfelelően huszon­négy cikkre van osztva, minden időben feljegyzik az éppen mért nyomáskülönbséget. A fogyasztott gázmennyiség azonban a nyomás­különbségek négyzetgyökével arányos, tehát*'ha a diagramm alapján akarjuk meghatározni, azt legegyszerűbben olyan integrométerrei ce­hetjük, amelynél a mérocsucs mozgatásával kapcsolatosan a- mérőkerék sikjának távolsága a csuklótól /pólustól/ a nyomáskülönbség erte­kének -vagyis a méröcsucsnak az alapkörtől való távolságának A-gy-­zetgyö&ével lesz arányos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom