140388. lajstromszámú szabadalom • Electron-kisütőszerkezet

- 9 -nek útját a megfelelő irányban az eléhelyezett 77, 78 elektródák között képződő potenciálzár elrekeszti* Ha ple a + 200 Y-os 79 elektróda potenciálját + 0 T-ra változtatjuk, akkor a mezőeloszlás olyképen változik meg, hogy a + 100 Y-os izoelektromos vonal és igy az elektroncsatorna is ettől a helytől kezdve más 23b menetet vesz fel a 80, 81 elek­tródákhoz« Az elektródák potenciáljának kölcsönps megváltoz­tatása nélkül, de az elektroncsatorna potenciálmagasságának meg­változtatásával, elérhetjük, hogy az elektroncsatorna más utat kö­vessen« Ha a potenciálmagasságot + 200 Y-ra növeljük, a csatorna alapvonala a 23c izoelektromos vonalat követi«, Az elektroncsator­kö^üivevő vagy vele szomszédos vezérlő elektródák potenciáljának módosításával és /vagy/ végül a mágnesmező térerősségének módosí­tásával. Az elektronésatorna helyzetét befolyásoló, ismer­tetett módszereknél feltételezzük, hogy a mágnesmező a cső minden részében homogén» Az elektroncsatornát azonban ugy is eltolhatjuk, hogy a mágnesméző térerősségét valamely helyi körzeten belül mó­dosít juk« Minthogy Y » const., a mágnesmező térerősségének növelé-I se. plG a 45 vonallal határolt övezetben az elektroncsatorna elto­lódását eredményezi nagyobb poteneiálmagasságokra, ugyanebben az övezetben. Az alapvonal most a 23d vonalat követi és az elektron­áram a 71 elektróda helyett a 82 elektródát éri., A fenti, elvi példákból látható, hogy az elektron­áramot többféleképen lehet a kiválasztott elektródához vezetni» Ez tehát ugy történhetik, hogy ennek az elektródának az elektroncsa­torna potenciálmagasságával egyező potenciált /lásd a 71, 72 e­lektrdaákat a 3» ábrán/ vagy annak közelében fekvő potenciált /lásd a 73 elektródát/ adunk* Ha az elektromos mező az elektróda közelében aránylag sürü, akkor utóbbit még gerjeszthetjük is, a­mennyiben potenciálja az elektroncsatorna potenciálmagasságától erősen eltér/lásd a 74, 75 elektródákat/. Az elektroncsatorna, me­netét olyan elektródákkal is megváltoztathatjuk, amelyek maguk nem állnak az elektronára.., útjában /lásd a 79 elektródát/» Ügy is létesíthetünk uj elektronpályakat, hogy az elektroncsatornának az elektronforrásban vagy ennek közelében más potenciálmagasságot a­dunk/23 c/, vagy pedig a mágnesmező térerősségét helyileg modosit­juk /45/.­Az elektronáram, miközben az edényen áthalad,kü­lönböző elektródákkal kerülhet érintkezésbe, melyek azt fokoza­tosan abszorbeálják. Az elektronáram az utjának végén is több -pl. 80, 81 - elektródához vagy 'elektródacsoporthoE- ütkozhetik. Ha az aram, utjának valamely helyén, egy elektródának - pl. a 3. ábrán látható 71 elektródának - vagy egy pajzsnak mindkét oldalá­hoz jut, akkor az elektronáram két részét a továbbiakban külön u­taken vezethetjük és különböző, egymástól térbelileg esetleg tá~ voleső elektródákkal hozhatjuk érintkezésbe* A 4-6. és 8-17• ábrák a fenti elveken alapuló e­lektroncsőmegoldásokat mutatnak.. Mindezeknél a csöveknél feltéte­lezzük, hogy a rajz síkjára merőleges, homogén mágnestérben fek­s.Z-e&#k,

Next

/
Oldalképek
Tartalom