140388. lajstromszámú szabadalom • Electron-kisütőszerkezet
- 10 -A 4. és 5. ábrán szemléltetett elektroncső részei: 1 katód, 2 anód, 5 segédelektróda /melyet'"bizonyos, esetekben, e villamossággal töltött és elektródaként működő csőfal helyettesithét/4,. üresjárási elektróda és több 5a, 5b, 5c, stbB elektróda, melyek valamennyien 20 üvegcsőbe vannak zárva. E cső két 25 mágnestekerccsel előidézett homogén H mágnesmezőben van. A 6. ábra a 4. és 5. ábrán feltüntetett csőnek áramkörbe kötését példaképen, vázlatosan mutatja« A fo tódból kibocsátott elektronokat a 2 anód magához vonzza» a mágnesmező azonban eltériti, miértis azok köralaku pályákat imák le* A 3 segédelektróda és az 5a, 5b, 5c stbt elektródák között a B3, B15 telepek elektromos mezőt tartanak fenn, mely a mágnesmezőre merőleges. Ennek az elektromos mezőnek hatása a körpályák középpontjait ugy tolja el, hogy az elektronpályák cikloisalakuvá válnak«, A középpontok eltolódása, legalább megközelítően, o~ lyan 23 izoelektromos felületet köve-1., amelynek a- katedra vonatkoztatott potenciálját Tm -mel jelöljüko A 22 elektroráram-ennél---'-' fogva egj csatornában a 3 segédelektróda és az 5a, 5b, 5c stb, elektródák között halad előre anélkül, hogy ezek bármelyikével érintkezésbe lépne. Ezzel szemben az áramot a YÍB fessültség alatt álló 4 üresjárási elektróda veszi fel» . Az elektronáram eltolásánál vagy él.ösz.táeánál" , szereplő folyamatot a 7. ábra diagramm alakjában ábrásólja, ím 5 elektródák egyikének feszültséget pl. az 5c elektróda Y,- feszültségét, fokozatosan csökkentjük, hogy az az elektronáram T lotenciálmagasságához közeledjék. Miután a feszültség a Y érték »Iá esett, az elektronáram egyik, növekvő icc része ehhez az 5c elektródához folyik, mig a 4 elektródához vezető i* áram, csökken» Miután a V=c feszültség a Ym értékre sü%edt, az egé&z elektronáram vagy ennek legnagyobb része az 5c elektródához folyik,..'Be * Tcc feszültséget tovább csökkentjük, az i^ c áram csökké^ mzonbar az elektronáram egy része most az 3d elektródához folyik* Az 5c elektróda eléggé kicsiny feszültségénél annak i^Q áramerőssége ismét zérusra megy vissza, az 5d elektródához folyó ic^ áram pedig eléri legnagyobb értékét. Ez annak a ténynek következménye, hogy az 5c elektróda és a 3 segédelektróda között poteneiálzár jött létre, mely az elektronáramot a közvetlenül előtte lévő e*~ lektróda felé tereli. Az elektronáram utjának megváltoztatását valamely meghatározott elektróda "felé „tehát az ábrázolt kapcsolási vázlatnál vagy ugy érjük el, hogy" ennek az elektródánál»'feszültségét az elektronáram potenciálragasságának közelében fekvő értékre módositjuk vagy pedig ugy-. hogy az elektronáram pályája mentén utána következő legközelebbi elektróda feszültségét a segédelektróda feszültségével határos értékre változtatjuk. A 7« ábrából kitűnik, hogy a Y^c feazülteégpsk Tr Í8T g közti 4rté*kei tekintetébon &B i^c árán xtövekssik, ha a TTC fessültség csökken» AB eltktrődaszerkezetnek ennélfogva e$e& a feszültségi körzeten belül dynatron-karakterisatikája ran Is
