140388. lajstromszámú szabadalom • Electron-kisütőszerkezet

• . - 8 - • .. ' .. A alábbiakban a találmány szerinti/kisütőszerkezet különböző kiviteli alakjait ismertetjük, á 3, ábra célja,'así elektroncsatorna helyzetének és alakjának különböző befolyásolási módjait olyan megoldásoknál vázlatosan szemléltetni, amelyeknél az elektroncsatorna alapvonala mindig egy és ugyanabba, a mágnesmező erővonalaira merőleges sikba esik« Íz ábrán feltüntetett, zárt 20 edényben, melyet kis nyomásra szivattyúztunk ki, 21 elektronforrás és több elektróda van» Az edény H térerősségű homogén mágnesmezőben van,melynek erővonalai a rajz sikjára merőlegesek, Az egyes elektródákhoz beirt feszültségi érték azokat az elektródapotenciálokat jelöli^ amelyeket külső feszültségforrásokkal hozunk létre és a. 21 elektronforrásban levő katódra vonatkoztatva számítunk ki. A különböző potenciálú elektródák között haladó villamos erővonalakról feltesszük, hogy a rajz sikjávai párhuzamosak. Az elektromos mező tehát a mágnesmezőre merőleges. A 21 elektronforrás magában foglalja - amint emiitettük - az elektron-kibocsátó katódot, valamint az elektronok gyorsítására való eszközöket és, változatképen, az elektronáram áramerősségét szabályozó eszközöket is. Ha"az elektronok az elektronforrást olyan sebességgel hagyják el, amelynek iránya ki-^ zárólag a rajz síkjában^ pl. a mágneses erővonalakra merőlegesen fekszik, akkor az elektronok csak ebben a sikban haladnak= Az elektronok a mágneses és az elektromos mező hatására a átkban, a v as const, görbét követő alapvonal körül cikloisal&ku pályákat I, írnak le. Minthogy a mágnesmező homogén, ez a görbe legalább megközelítően ekvipotenciális vonal, melyet az alábbiakban "az elektronáram potenciálmagasságaw elnevezéssel jelölünk. Azok az eltérések, amelyek az elektronmozgás alapvonala és az ekvipotenciális vonal között előfordulhatnak, a legtöbb esetben gyakorlatilag nem jelentősek, de ha mégis azok volnának, akkor ezeket az eltéréseket tapasztalati utón könnyen megállapíthatjuk és az elektródák el -rendezésénél figyelembe vehetjük, Az alábbi részletező leirásUan egyszerűdig kedvéért feltételezzük, hogy az alapvonal az izoelektromos r&nallal egybeesik. A potenciáimagasságot egyrészt az elektronok sebessége és iránya szabja meg, amikor ezek az elektronforrást elhagyják, másrészt a mágnesmező térerőssége az elektronforrás közvetlen közelében. Ha az elektroncsatorna potenciálmagassága +100 V, az elektródák pptenciálja pedig a rajzon feltüntetett ertékü, akkor a csatornának a 23a alapvonallal jelölt menete van, A 71* 72 elektródák potenciálja a csatorna potencíálmagasságával /+100 T/ megegyezik és azok teljesen vagy részben a csatornában fekszenek. Ugyanez áll a 73,74,75 elektródákra nézve is, jóllehet ezek potenciálmagassága a csatornáétól eltér* nevezetesen + 100 V,+ 200 V ill. + 25 T|aholis feltételezzük, hogy a mezőeloszlás ezeknek az elektródáknak a közelében olyan, hogy á + 100 Y-os izoelektromos vonal azoktól akkora távolságban halad, amely az elektroncsatorna félsfjílességénél kisebb. Amint fentebb emlite-ttük, ez a szélesség az elektronok körmozgásának átmérőjétől függ és áz elektromos mezőtől legalább megközelítően független, amig a mágnésmező áldandó. Más elektródák,miként a 76 jelzésű,amelyeknek peténciáij* az elektroncaatorna potenciálnagasságával aegegyezik, ennek a» egy esésnek ellenére nem érintkeznek a csatornával, mert en-