140388. lajstromszámú szabadalom • Electron-kisütőszerkezet

- 7 -Ha as elektromos mező is egyenletes /h&mogén/9 akkor a kör kösép-' fontjának sebessége állandó» as elektronpálya pedig cikloisalaku* s alapvonal követi a T« const, görbét, pl« ekvipoteneiális vonalat* Ha az elektromos mező más térerősséget kap, akkor a v sebesség és a ciklois-alak megfelelően megváltOKik és aa alapvonal más izoelektroiios vonalra tolódik el* Ás E térerősség jól megválasztott értékei mellett az mv* kifejezés a

/7/ egyenlstben sok esetben elhanyagolható és as alapvonal ekkor as egész elektromos mezőn keresztül megközelítően agy és ugyanazt as isoelektromos vonalat követi« 1 megfelelő viszonyok állnak fenn egyenlőtlen mágnesmesőben, ha as elektromos mező térerőssége zérus 0 A kör középpontjának sebessége grad H-val arányos« Amig grad H« const«, as alapvonal egyenlő mágneses térerősségű pontokon megy át, azas olyan görbe pontjain, amelyen E» const», as elektronpálya vetülete pedig ciklois? Grad 1 megváltoztatása as alapvonal elmos— dulását okossá más H- értékre• ás általános esetben is, amikor as elektromos és a mágnesesmeső egyaránt egyenlőtlen, as elektronpálya vetülete ciklois-alaku« Á& alapvonal menetet valamely adott esetben kiszámíthatjuk vagy tapasztalati utón megállapíthat juk«, Ha a mavaró erő kizárélag elektromos mező vagy kizárólag a mágnesmezőnek as egyenlőtlensége, akkor as elektron körmozgásának sugara legalább megközelítően állandó* Ha asónban a két emlite it zavar egyidejűleg lép fel, a sugár megváltozik* * á kormosgást végső elektron sebessége -. Jf _ /9/ A ciklois alakja ás alapvonal mentén váltoshatik és ast a körmozgás u sebessége és a v Baladási sebesség közötti viszony határozza meg. A 2 ábra különböző cikiois-alakokat szemléltet» Az alapvonal helyzetét, amint as a /7/ egyenletből kitűnik az elektromos vagy a mágneses mezőnek vagy a C^ állandónak változtatásával vagy az emiitett tényezők közül kettőnek vagy többnek egyidejű váll;oztatásával befolyásolhatjuk; A C^ állandó értéke az elektron sebességének abszolút értékétől és irányától függ, amikor as elektron as elektronforrást elhagyja, valamint a Mgnesmezőnek e pontban uralkodó térerősségétől, és ast ennélfogva e tényezők változtatásával módosithatjuk« Imbár a fentiekben összefoglalt elméiét a találmány megalkotásakor vezérfonalként szerepelt, kísérletekből kitűnt, hogy gyakran olyan jelenségek fordulnak elő - egyebek kost tértoltések jkövetkestében, « amelyek eltéréseket okoznak«, A találmány ásómban nem korlátozódik arra ag aránylag ssük tartományra, amelyben az elmélet megszorítás nélkül tudományosan érvényes« Elsősorban is megállapíthatod hogy a képletek érvényességének as a fentsslitftt feltétele, amely szerint plo a zavaré erőnek kicsinsmslt: kell lennie ahhoz az erőhöz képest. amellyel a nagmesmez.a §* elektront hajtja, nem szükségképen teljesítendő az elekt.?#mpálya minden részében* Így pl» ez a felté. tel az • elektronf©írásnál vagy ennek közelében rendszerint nem érvényes*. Fontosak leh©taek: az eltérések más helyeken is, igy olyan elektródák kös<elébémt

amelyek az elektronáramot vezérlik vagy felveszik«,