140384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékot tartalmazó, furással keresztezett talajrétegek szerkezeti tényezőjének megállapítására

2 -tejekre a -bennük uralkodó nyomásnál nagyobb hidrosztatikus nyomást gyakorol, úgyhogy a furatból folyadék hatol a környező talajba» Íz ellenállást akár az ilyként elárasztott rétegben, akár az el nem árasztott rétegben, akár pedig mindkettőben mérhetjük ugy, hogy az elektródák közötti távolságok változtatására! a vizsgálat oldalirányú mélységét változtatjuk. Ha a talajalakulatok vastagsága elegendő nagy ahhoz, hogy az elektródák közötti távolságot igen nagyra válasszuk, ugy a mért ellenállás a rétegek valóságos ellenállását adja, amint ©zt Martin, Murray és Gillingham "Determination of the potential productivity of oil bearing formations by resistivity measurement" cimu, a "Geophysics" 5 kö|et 3 számában /1938, július/ megjelent cikke kifejti. Ez a valóságos ellenállás ugy a talajalakulat, mint a benne lévő folyadék függvénye. így, ha az át nem eresztő övezet fajlagos eí-JLena-Liasa igen csekély, pl. 0.5 ohmnál kisebb, ugy általában arra következtethetünk, hogy esupán sós vizet tartalmaz. Ha ellenben az áteresztő rétegeknek igen nagy a fajlagos ellenállása, ugy arra enged következtetni, hogy főképpen olajat vagy gázt tartalmaz és nincsen benne sós viz. Rendesen © két szélső érték között felevő értékeket kapunké Azonban a mért fajlagos ellenállás, nem okvetlenül jelenti azt, hogy az sósviztől ment olajat a kis fajlagos ellenállású réteg pedig főképpen csak sósvizet fog szolgaitatni. A gyakorlatban azt találtuk, hogy igen gyakran sós-vizmentes olajat adó rétegnek kisebb lehet az ellenállása, mint sósvizet adó rétegnek» Ezt az anomáliát a talajszerkezet okozza és a talajt alkotó szemcsék vagy részecskék alakjától és méreteitől függ, továbbá a kőzet tapasztoanyagaitói, lyukacsosságától, áteresztőképességétől és egyéb fizikai tulajdonságaitól is. Ügy látszik továbbá, hogy ha egyes alakúlatok inkább sósvizmehtes olajat szolgáltatnak, mint sősvizet, még ha 30$ vagy ennél több sós vizet is tartalmaznak, ez azon múlik, hogy a folyadékok felületi feszültsége és affinitása a talajhoz a vizet a talajban visszatartani igyekszik, viszont az olajat átengedi. •^ffiint fent jeleztük, hogy ha az elektromos ellenállásmérések diagrammja a szélső ellenállásértékek középértékéhez közeleső ellenállásokat jelez,, ugy az ellenállás nem elegendő annak.megállapítására, hogy mekkora az.olajtartalom, vagy hogy sósvizmentes lesz-e az olaj, hanem még ^szerkezeti tényezőt is m&g ktll állapitanunk. Ez a tényező általában áteresztő talajokban 5 és 100 között fekszik. Ha a talAJ fajlagos ellenállását és a * szerkezeti tényezőjét is ismerjük, ugy a talajban lévő folyadék átlagos fajlagos ellenállását közelítőleg kiszámíthatjuk, azzal, hogy a fajlagos ellenállást elosztjuk a szerkezeti tényezővel. A talajt itató víznek fajlagos ellenállását ismervén, az olaj és viz arányát kiszámíthatjuk.' Ha az igy kiszámított olaj-viz arányt összehasonlítjuk az ugyanazon területen lévő termelőkutak ismert olaj-viz arányával, előre megmondhatjuk, vájjon a talajból vízmentes olajat fogunk-e kapni? á szerkezeti tényező alapján a kut egész teljesítőképességét megbecsülhetjük. Az ellenállásmérések diagrammjából következtethetünk a talajalakulat vastagságára» .Más adatokból " megállapíthatjuk a furat szivárgó felületét és a két adadtból követkei te the tünk :;••-> alakulat teljes köb tartalmára... Ha a lyukacsossági tényezőt, vagyis.az alakulat köbtartalmának szilárd