140384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékot tartalmazó, furással keresztezett talajrétegek szerkezeti tényezőjének megállapítására

- 3 -anyaggal ki nem töltött törtrészét ismerjük» a teljes térfogatot, amely alkalmas arra, hogy folyadékkal ki legje® töltve* kiszámithajuk. fia-.ezt a térfogatot as olajtartalmat jelentő törttel megszorozzuk, megkapjuk a teljes olajmennyiség nagyságát« Ezen számításokhoz szűkségünk Tan a szerkezeti tényező* és a lyukacsossági tényező'Ismeretére, &.E,Archie-nek a "Stchnical Publication de 1* i.I.M.M.E.1'- 1941 október havában megjelent 1,422 számában közölt ,!

The electrical resistivity Log as an aid in determining some reservoir character!sties* cimü cikke kifejti, hogy a szerkezeti .tényező a talaj lyukacsosságának függvénye, amint ezt az F~P~ egyenlet mutatja, amelyben a P a lyukacsossági tényező, a pedig állandő, amelynek értéke közel 2. Az m érték tiszta homok számára 1, 3 és 2 között fekszik és a kiemelt talajprőbákon laboratóriumban mérhető* így a szerkezeti tényező könnyen és gyorsan megállanithajuk és a fenti egyenletből kiszáraiihatjuk a lyukacsossági*tényezőt és a kut Kapacitását is» A szerkezeti tényező megállapítása nem-uj. Eddig kiemelt talajprób4kon végezték ugy, hogy minden al&kulatből égy vagy több xurópróbát vesznek, ezeket gondosan mossák és aegisizáritják, rendesen vákuumban éó még a vákuumban ismert fajlagos ellenállású vizzel itatják« 4 szabványos ellenállású vizzel itatott' próbák ellenállását »érik, 1 telitett próba fajlagos ellenállásának és a telítő viz fajlagos ellenállásának viszonyszáma adja a szerkezeti tényezőt» Ez az eljárás azonban igen hosszadalmas és költséges, gyakran pedig végrehajthatatlan, mert pl, széthulló homokban nem lehet használható próbatömböket kapái,Az ily széthulló, homokos próbadarabok a próbavevő szerszámból kicsúsznak vagy pedig felhúzásukkor a furóiszap azokat magával-ragadja. A találmány egyik? célja annak lehetővé tétele, hogy a fúrás belsejében folytonosaif megállapíthassuk a szerkezeti tényezőt, továbbá? hogy a szerkezeti tényezőt a fúrás hosszában folytonosan regisztrálhassuk, A találmány szerint egyidejűleg mérjük a furóiszap fajlagos ellenállását és az elárasztott talaj fajlagos ellenállását és e két mérési eredmény hányadosát egy függvény változójaként állapitjuk meg, A furóiszap fajlagos ellenállását ugy mérjük, hogy ezt ne befolyásolja a környező tala<j és viszont ez utóbbinak fajlagos ellenállását is ugy mérjük, hogy a furóiszap és a furat ne befolyásolja a mérési eredméynt. E két ellenállás egymástól függetlenül mérendő és ezek alapján a szerkezeti tényelő görbéjét rajzolhatjuk m@gt

akár szabad kézzel, akar pedig & felvevő műszerrel regisztráljuk. Előnyösen a szerkezeti tényezőt közvetlenül határozzuk meg ugy, hogy a két tényező egyikét állandó értéken tartjuk, a másikat pedig regisztráljuk, A mérőkészülék a furat belsejében leereszthető szomszédos elektródákat tartalmazó elektródapárból áll, amelyek közül ag egyik elektródapár a talajjal, a másik pár pedig a furó*iszáppal áll érintkezésben, amely utóbbi az előbbitől tökéletesen el van szigetelve« A környező talajjal érintkező elektrődák közötti távolság célszerűen akkora, hogy a talajba a vizsgálőhatás oldalirányban csak igen kis mélységig hatoljon, vagyis, hogy csak az elektródák közvetlen szomszédságában uralkodó faj-