140316. lajstromszámú szabadalom • Mozgatószerkezet tárgyak, különösen játékszerek mozgatására

140316 mereven kötik össze. E sínben ágyaztuk a —11 — csapot, mely körül az A iemelővel a —12— csuklócsap útján összekötött —13— forgattyú -kar foroghat. A —8— sín —14— nyúlványán van a —15— csap, lamely az A emelő mozgásai közben az emelő felső —2— tagjának —16— hasítékában elcsúszik. A rajzolt kiindulási helyzetben a —12— forgattyúcsap a —11— és —15— csapokat összekötő egyenesen kívül esik. Az A kétkarú emelő forgástengelyét a —15— csap alkotja, amely az (emelő elfordulásai közben a —16— hasítékban mozog. A —12— forgattyúcsaphoz van kötve a —8— sínben ágyazott —17— forgáscsap körül elforduló kétkarú B emelő jobboldali vége. A B emelőben is hosszirányú —18— hasíték van, amelyben a —12— forgattyúcsap ' eltolódhat. A B emelő másik karját —19— csavarok a ló nyakához kötik, amely a törzsben elfordíthatóan van elrendezve. A ló lábain ;

—20—

kerekeket rendeztünk el, amelyekkel a ló talajon gördülhet. Ha a nyeregben ülő személy, törzsével adott lendület közben, a —7— lábítót lenyomja, akkor a pillanatnyi —21— felfekvési vonal, mint tengely körül fellépő, az óramutató járásával ellentétes értelmű forgató nyomaték következtében az alsó oldalán domború —4— támlemez az alapon kezd legördülni, az —A— kétkarú emelő pedig a kiindulási helyzetnél meredekebb helyzet felé kezd elmozdulni. Eközben a —15— csap, mint forgástengely körül elfordul és az —A— emelő felső karjával a —11— csapnál mélyebben fekvő —12— forgattyúcsapra kifejtett erő a —13— forgattyúkart az óramutató járásával egyező értelemben fordítja el. Mivel a —11— és —15— csapok között a távolság nem változhat, a —15— csap a —16— hasítékban felfelé csúszik és a —16— hasíték alsó oldala alkotta lejtőn való felfelé vándorlása közben a lovat megemeli. A ló emeléséhez hozzájárul az is, hogy a —4— támlemez legördülése közben az —A— emelő alsó vége elhagyja az alapot. A'nyeregben ülő gyermek könynyen lagyeinsúlyozhat úgv.• hofrv aközben ia —16— elülső és hátsó lábai is felemelkednek, úgy, hogy a ló iái leírt :

működés közben emelkedik és előre mozog. A mozgás további folyamán az —A— emelő eléri a függőleges helyzetet. A 2. ábrában —I— a vázlatosan feltüntetett kiindulási helyzet, —II— a fentemlített közbenső hel'vzet, amelyben, a —11, 12. 15— csapok közös füga-őlegesbe esnek. A gördülő támlemez példaként felvett alakja mellett ez a helyzet a ló legmagasabb helyzete, amelyben a —4— támlemez az 'alánnal a '—Ha— gördülési pontban érintkezik. Ha az alappal érintkező gördülési pont a —Illa— helyzetbe vándorol előre, úgy az —A— emelő a —III— helyzetet foglalja el, amikor a —11— csap a —II— helyzettel szemben kissé lesüllyedt, azonban a ló lábai még nem érintkeznek az alappal. A mozgás további folyamán a —12— forgatytyúcsap a támlem'ezen a felfekvési pontban keletkező: reakcióerő hatása alatt a nyil irányában tovább forog és a —11— pont annyira süllyed, hogy a ló lábai földet érnek, majd a —12— csap a kiindulási —I— helyzetbe jut. A rudazatot úgy méretezzük és úgy rendezzük el^ hogy a —III— és —I— helyzetek között a támlemez elhagyja az alapot, mert a forgattyúpálya felső részében, a —12— csap legmagasabb pályaszakaszán az —A— emelő a —4— támlemezt az alapról felemeli. Amint a találmány szerinti szerkezet fenti ismertetéséből kitűnik, a tárgy emelését azzal érjük el, hogy az ívelt —4— támfelület legördülése közben a mozgatószerkezetnek a tárgyon támadó —11— pontja és a pillanatnyi —la, IIa, Illa— stb. gördülési pontok közötti távolságot az —A— kétkarú emelőből éis a —13— forgattyúkarból álló hajtómű az —A— kétkarú emelőnek a —15— foirgáscsap általi kényszerű vezetése következtében folytonosan változtatja. Ez a távolság először növekszik, azután csökken. A növekedés közben a ló lábai elhagyják az alapot és legmagasabb helyzetüket körülbelü akkor érik el, amikor az —A— emelő és a —13— forgattyúkar az alsó holtponti helyzetükben vannak. Innét kezdve a —11— pont és azzal együtt a ló is süllyednek, mig a ló lábai a földet nem érik. Ez a mozgás azonban előrehaladó mozgással tevődik össze, mert az ívelt felület felfekvési pontja az emelés és süllyedés közben folyton előre vándorol és az azzal összekötött, vagy egy darabban készült —A— emelő a kezdeti, hátrahajló helyzetből a függőleges helyzeten át előrehajló helyzetbe megy át, miközben a —11— pontot és így a lovat is magává? viszi. Eközben a mozgatószerkezetnek a lovon való — 11 — támadási pontján átmenő függőleges és a kezdeti gördülési —la— ponthoz tartozó, az alapon helytálló függőleges között a távolság folytonosan változik. A kétkarú —A— emelő felső vége és a' —11— forgáscsap közé iktatott csuklós kötés célja, hogy az emellő lengje mozgásai közben, az emelőn kialakított és a —15— csap pályáját, alkotó lejtő útján, a tárgy emelését a —11— csap és a mindenkori gördülési pont közötti távolság átmeneti növelésével, a tárgy süllyedését pedig e távolság kényszerű csökkentésével elérjük. Célszerű, .ha! ai ló fejét a (törzsben effordíthatóan ágyazzuk és a fent már leírt —B— kétkarú emelőt alkalmazzuk. A gyermek ugyanis a ló fején kétoldalt megerősített —22— fogantyúkkal a ló fejét mozgatva a szerikezet fent leírt működését elősegíti. Ha ugyanis ugráskor a ló fejét először hátrafelé mozgatjuk el, úgy a —B— emelő —17— forgóscsapja körül az óramutató járásával egyező értelemben fordul el és a —12— forgattyúcsapot a 2. ábrabeii —I— helyzetből kiindulva lefelé hajijai. Viszont az ugrás vége felé a gyermek a ló fejét a —22— fogantyúkkal lefelé tolja, amikor a —B— kétkarú emelőben kialakított —18— hasíték alsó oldala a —12— csapot a —III— helyzetben felfelé meneszti és így a kiindulási helybe visszasegíti. A lovas e mozdulatai emellett teljesen természetesek. Kísérleteink folyamán megállapítottuk, hogy előnyös, ha a'—11— és —15— csapokat közös függőlegesben a nyereg alatti részben úgy helyezzük el, hogy ez a függőlegels a lovon ülő gyermek