140316. lajstromszámú szabadalom • Mozgatószerkezet tárgyak, különösen játékszerek mozgatására

140316 3 és a ló tömege közös súlypont ja közelében! feküdjék. Mivel a gyakorlatban a gyermek tömege a ló tömegének sokszorosa, a gyermek törzsének mozgatásával a közös súlypontot könnyen tolhatja előre, vagy hátra, amint az — esetleg tudat alatti — egyensúlyérzéke szerint a kedvező előrehaladás feltételeinek legjobban megfelel. Közepes lovaglók kísérleti példánnyal 1.6—1.8 m másodpercenkénti sebességet értek el, mimellett a ló vágtatáshoz hasontó futása teljesen sima és lökésmentes volt. A —B— emelő alkalmazása nem szükséges. A ló merev fejjed, a —B— emelő nélkül is a leírt módon üzemben tartható. A találmány szempontjából lényegtelen, hogy a lovat vagy más állatot gyermek vagy felnőtt testéhez méretezzük. A leírt működés megvalósítása végett a —12— csapnak nem kell teljes körforgást végeznie. A szerkezetben járulásokan alkalmazhatunk olyan terelő tagot, amely a —12— csap ide-oda lengése közben az —A— emelőt a —4— lemez legördülése után a kiindulási helyzetbe visszavezeti. Ez a járulékos terelő tag a felvett kiviteli példában előnyösen a ló fejének előremozgatásával működtethető. A találmány szerinti mozgatószerkezet nemcsak játéktárgyak, hanem értelemszerűen más oly tárgyak mozgatására is alkalmas, amelyeket működés közben emelni és folytatólagosan egy irányban kell továbbítani. A leírásban általánosságban támrúdnak, a példaként! kivitelnél emelőnek nevezett tagnak nem kell feltétlenül rúdalakú testnek lennie. E tag. merev tartót alkot, amely az ívelt támlemezt a forgattyúcsappal összeköti és nyomó, valamint hajlító igénybevételnek van alávetve. Emellett alakja tetszőleges lehet. Mivel az ívelt tárnlemez előnyösen lemezből van kiszabva, a támrudat célszerűen mint külön darabot készítjük el és a támlemezzel mereven összekötjük. A tárnlemez és a támrúd azonban egy darabban isi elkészíthetők. Ha a kettő külön darabban készül, aikkor ,a tárnlemez rúgóanyagból is előállítható. A tárnlemez ívelése, illetőleg az ív görbületi sugara tetszőlegesen választható meg. A lemez hossza általában a lábpedál kényelmes elhelyezéséhez igazodik. Lapjával az alapra felfekvő lemez helyett a támfelület két vagy több, egymással párhuzamosan elrendezett, élével az alapra támaszkodó, lemezből készült tartóból is kialakítható. A 3. ábrában a találmány egy másik, egyszerűbb példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, melynél a ló feje nem mozog, viszont az 1. ábrabeli kivitelnél e célra szolgáló —B— emelőt mint- a rnozgatószerkezetet működtető —C— emelőt alakítottuk ki. E kiviteli alaknál is az —A— támrúd az az elem, amely a lovat emeli és előre meneszti. Evégből a támrúd alsó végén az alapon legördülő —4— lemezt rendeztünk el. A támrúd —16— hasítékában a ló testével szilárdan összekötött —15— csap mozog és a támrúd a —11— csap körül forgatható —12— fiorgattyúcsappal az 1. ábrabeli módon van összekötve. A —11— és —15— csapok kölcsönös helyzete itt is rögzített. A ló testével szilárdan és helytállóan összekötött —10— csap körül lengethető a —C— emelő, melynek —18— hasítékában a —12— forgattyúcsap elmozoghat. A szerkezetet működtető pedálokat e kiviteli alaknál nem a —4— támlemezen, hanem a —C— emelő szabad végén a —23— helyen rendeztük el. • A 3. ábrabeli helyzet a kiindulási helyzet. Ha e helyzetben a —23— pedálokat lenyomjuk, akkor a —18— hasíték felső éle a —12— forgattyúcsapot lefelé mozgatja, úgy, hogy a —15— csap és —12— csap közötti távolság! nő, miközben az —A— támrúd a —4— lemez legördülése közben mindinkább átmegy a függőleges helyzetbe és a lovat felemeli. A —12— forgattyúcsap alsó holtponti —12'— helyzetében a —11— és —15— pontok elérik az alap fölötti legnagyobb magasságukat. A rudazatnak e helyzetét az ábrában szaggatott vonalakkal feltüntettük. A —12— csap a forgattyúkörön a berajzolt nyil irányában tovább forog a felső holtponti helyzet felé. Hogy ezt a mozgást elősegítsük, a —13— forgattyú —11— tengelyén második —24— forgattyúkart rendeztünk el,, amelyet —25— húzórúgó a ló testével helytállóan összekötött —26— ponttal köt össze. A —13— és —24— forgattyúkarok ékelési szögét úgy választjuk meg, hogy a —25— rúgó a —12— forgíattyúcsapot —12"— pontbeli helyzetéből a felső holtponton át a jobboldali szélső helyzet közelébe húzza. A —24— forgattyúkarnak a —12— forgattyú —12"— helyzetéhez tartozó helyzetét a rajzban szaggatott vonallal ábrázoltuk és többi helyzetét a rajz áttekinthetőségének megőrzése végett nem tüntettük fel. Miközben ía —12— forgattyúcsap a forgattyúkör felső részén mozog, az —A— támrudat megemeli, majd a függőleges helyzetén átvive a 3. ábrabeJi kiindulási helyzetbe állítja. A szerkezet működése tehát lényegében azonos, mint az 1. ábrabeli szerkezeté. A leírt mozgatószerkezetben a —C— emelő felfelé tartó mozgása elősegíthető oly —27— rugóval, amely a —C— emelő —28— pontja és a ló testével helytállóan összekötött—29— pont között van elrendezve és a —C— emelőt állandóan felfelé igyekszik emelni. A 4. ábrában a találmány egy további példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Ennél a kivitelnél a ló lábai mozgathatók és egymással kényszerűen úgy vannak összekötve, hogy — a természetes mozgást utánozva —, mindig az egyik oldali első és a másik oldali hátsó láb azonos értelemben mozognak. A mozgatószerkezet lényege itt is a ló testét megemelő és előre menesztő támrúd és az annak végén levő gördülő felület. E kivitelnél azonban egy támrúd helyett négyet alkalmaztunk és mindegyik támrúd a ló egy-egy lábát alkotja. Mind a négy láb egymással a mozgatószerkezet útján kényszerűen vain összekötve. Először a mozgatószerkezet elrendezését az 5. ábra kapcsán ismertetjük. A ló testébe ágyazott —30— tengelyen 180° alatt két —31— és —32— forgattyú van ágyazva, melyek a —43— forgatytyúkörön mozognak. A —30— tengely kinematikailag megfelel az 1. ábrabeli —11— tengelynek és alatta rendeztük el a ló testével ugyancsak