140283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier aminoalkoholok előállítására
140283 ciklohexil allil ciklohexil etilbutil ciklohexil p-klrófenil ciklohexil 4—etoxifenil ciklohexil! 2, 4—dimetoxlfenil 1 —piperidil 1—piperidil dimetilamino dimetilamino dimetilamino A találmány szerinti bázikus tercier alkoholok többnyire kristályos szilárd testek, rendesen élesen meghatározott olvadásponttal, habár egyném-elyikük az olvadáspont alatt gyengén zsugorodásba hajlamos. Mások oly nehezen kristályosodnak, hogy olajnak tarthatnók, némelyik pedig valóban olajszerű. A kristályos vegyületek tiszta állapotban szintellenek. Legtöbbjük vízben úgyszólván oldhatatlan, de könnyen oldható éterben és alkoholos éterben, valamiint p'iridinben és hasonlókban. A találmány szerinti alkoholok könnyen alkotnak kristályos addíciós sókat, pl. kloridokat, nitrátokat, vagy citrátokat, ha az alkoholt oldatban a kívánt savval hozzuk össze. A kloridok különösen könnyen képződnek és vízben oldhatók, sőt gyakran annyira higroszkoposak, hogy óvatosan kezelendők. Vizes oldatban hosszú ideig állandók, úgyhogy gyógyászati kísérletekre igen alkalmasak. Meglepő, hogy a találmány szerinti bázikus tercieralkoholok a bevezetésben említett esztercsoport hiánya dacára görcsoldókként hatnak, holott a hasonló szerkezetű szekunderalkoholoknak, pl. a 3—(1—piperidil)—1—fenil—1—propanolnak és hasonló vegyületeknek nincs görcsoldó hatásuk. A szekunder alkoholokat, pl. a fentemlítetteket, eddig a megfelelő ketonok katalitikus hidrogénezésével állították elő. De a találmány szerinti új bázikus tercier alkoholok egészen eltérő természetűek és így nem állíthatók élő hasonló szintézissel. Azt találtuk azonban, hogy a reaktansok kellő megválasztásával a találmány szerinti vegyületeket is szintetikusan állíthatják elő. A talán legegyszerűbb módszer abban áll, hogy klórozott észtert reagáltatunk, mintegy 2 moláris egyenértékmennyiségű megfelelő Grignardreagenssel és azután a keletkező terméket a megfelelő aminnal reagáltatjuk az alábbi képlet szerint. OH I Cl—CH9 —CH„—COOR, 2 RMgHal Cl—CH2 —CH 2 —C OH "*" ,R (R')2 N—CH 2 —CH 2 —C < \R R R A Grignard reagensben Rx tetszőleges alkilgyök lehet, mert a reakcióból kiesik. Ez a reakció azonban csupán azokra az alkoholokra korlátozódik, amelyek R alkilcsoportot vagy aralkilcsoportot, pl. oly benzil- vágy fenilgyököt tartalmaznak, amelyeknek alkiloldalláncuk van. Az eljárás alkalmas ugyan néhány ily szerkezetű vegyület előállítására, de általános használatra nem. így pl. oly vegyületet, amelyben R arilgyők, de nem aralkil- vagy hetérociklikus gyök, avagy oly vegyületeket, amelyekben á két R szubsztituens nem egyenlő, nem állíthatunk elő. A találmány szerinti eljárás értelmében megfelelő Grignard-reagenst adunk a megfelelő bázikus ketonhoz, mindkettőnek közös ' oldószere jelenlétében. A hevítést gyenge visszafolyatópárlás közben végezzük addig, amíg a reakció lefolyik, utána pedig hidrolízissel állítjuk elő a kívánt bázikus tercier alkoholt. A reakció lefolyását a következő egyenlet vázolja: R OMgBr Rx —COCH 2 CH 2 —Am OH R, R» R2 MgBr C—CH9 —CH„— Am ^> C —CH2 —CH 2 —Am ßo H2 0 Minthogy a reakció első fázisát hidrolízist kizáró körülmények között kell végezni, dialkilétert, pl. dietil- vagy dibutilétert, avagy hasonlókat használunk oldószer gyanánt. A kellő eredmény biztosítására bizonyos óvatossági rendszabályokat kell betartani, így pl. a Grignard-reagens hozzáadásakor a hidrolízist el kell kerülni, tehát az oldószert, pl. étert vagy benzol-piridin-keveréket vízmentes állapotban kell használni. 1. példa 3—(1—piperidil)— 1 —ciklohexil—1 —fenil— 3—(4—morf olil)— 1—ciklohexil—1 —fenil— /=\ OH C—CH9 —CH„—N< H H i
