140281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier aminoalkoholok előállítására

2 140281 n-hexil etilbutil etil etil etil etil etil etil etil etil etil . etil etil etil etil etil etil metil etil etil n-bütil fenil fenil fenil fenil fenil p-tolil p-brómfenil p-klórfenil o-klórfenil p-hidroxifenil 2, 4-dihidroxi­fenil 3, 4-dimetil fenil 2. 5-dimetil­fenil 2, 4-dimetoxi­fenil 2. 5-dimetoxi fenil 4-metoxifenil 4-etoxifenil naftil naftil tienil fenil 1 -piperidil 1-piperidil 2- (1,2,3, 4-tetrahidro­izokinolil) 4-morfolil 1- (4-metil piperazil) 1-piperidil 1-piperidil 1 -piperidil 1 -piperidil 1 -piperidil 1-piperidil 1-piperidil 1 -piperidil 1-piperidil - 1-piperidil 1-piperidil izö-amil fenil 1-pjperidil 1 -piperidil 1-piperidil 1 -piperidil 2-(1,2, 3, 4-tetrahidro izokinolfl 2-(1,2, 3, 4-tetrahidro izokinolil 4-morfolil 4-morfolil 1-piperidil 1 -piperidil 1-píperidÍl 1 -piperidil 1 -piperidil 1-piperidil . j tíázikus tercier alko­többnyire krisátlyos szilárd testek, ren­élesen meghatározott olvadásponttal, habár egynémelyikük az olvadáspont alatt gyengén zsugorodásra hajlamos. Mások oly nehezen kristályosodnak, hogy olajnak tart­hatnék, némelyik pedig valóban olajszerű. A kristályos vegyületek tiszta állapotban szinté­lenek. Legtöbbjük vízben úgyszólván oldhatat­lan, de könnyen oldható éterben és alkoholos éterben. n-hexil izo-amil szek.-butil n-amil n-heptil lauril etil etil A holok desen fenil fenH fenil fenil fenil fenil 3-piridil furil találmány •szerinti A találmány szerinti alkoholok könnyen al­kotnak kristályos addíciós sókat, pl. klorido­kat, nitrátokat, vagy cifrátokat, ha az alkoholt oldatban a kívánt savval hozzuk össze. A klo­ridok különösen könnyen -képződnek és vízben oldhatók, sőt^gyakran1 annyira higroszkoposak, hogy óvatosan kezelendők. Vizes oldatban hosz­szú ideig állandók, úgyhogy gyógyászati kísér­letekre igen alkalmasak. Meglepő, hogy a találmány szerinti bázikus tercieralkoholok a bevezetésben említett eszter­csoport hiánya dacára görcsoldóként hat­nak, holott a hasonló szerkezetű szekunder­alkoholoknak, pl. a 3-(1-piperidil) 1-fenil-1-propanolnak és hasonló vegyületeknek nincs görcsoldó hatásuk. A találmány szerinti tercieralkoholok mind a közvetlen, mind különösen a neurotropikus gör­csök ellen hatásosak, nagy részük az atropin­nál vagy trazentinnél is hatásosabb, nagy ré­szüknek pedig csekély a mérgező hatása. Ha a hatásosság és mérgező hatás szorzatát gyó­gyászati jellemzőnek tekintjük, úgy e vegyü- ' letek túlnyomó része az atropinnál vagy tra­zentinnél előnyösebb. A vegyületek a hatás megkezdése és tartama szempontjából, eltérőleg viselkednek. Némelyi­kük még érzéstelenítő hatású is. Ennélfogva a sorozatból majdnem mindenféle görcsoldó célra, esetleg érzéstelenítéssé való tekintettel is, a megfelelőt választhatjuk ki és így tág alkalmazási területük van akár felületen, akár bőr alatt, akár pedig izomokba adagolva. A szekunder alkoholokat, pl. a fentemlítette­ket, eddig a megfelelő ketonok katalitikus hid­rogénezésévíel állítottáik elő. De a találmány szerinti új bázikus tercier alkoholok egészen el­térő természetűek és így nem állíthatók elő .hasonló szintézissel. Azt találtuk azonban, hogy a reaktansok kellő megválasztásival a találmány szerinti vegyületeket is szintetikusan állíthatják elő. A legalkalmasabbnak bizonyult megfelelő Grignard-reagenst adni a megfelelő bázikus ketonhoz, mindkettőre közös oldószer jelenlé­tében. A keveréket a reakció lefolyásáig me­legíteni, majd pedig hidrolizálni kell. A reakció az alábbi képlet szerint folyik le: OMgBr RÍ—COCH2 CH 2 —Am R2MgBr Rj. R» \C— CH2 — CH2 —Am Rlx R, OH C—CH0 —Am H2 0 Minthogy ezen reakció első fokozatát oly fel­• tételek között kell végrehajtani, hogy hidrolízis ne jöhessen létre, oldószerként dialkilétert, pl. dietil- vagy dibutilétert használunk. A legkedvezőbb eredményeket az alábbi rend­szabályok figyelembevételével érjük el. Mint­hogy a Grignard-reagens hozzáadását hfdroli­zist elkerülő körülmények között kell végezni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom