140269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú textilanyagok tulajdonságainak javítására

140.269 3 eiós termék képződik, mely, film alakjában, hajlékony, illetve •hajtogatható. Természetes, hogy a szakmabeli a kopolimér anyag előállításához használandó monomer-anyagot úgy fogja megválasztani és az alacsonyabb alkil-akriláttal, pl. etilakriláttal oly arányban fogja keverni, hogy a keletkező filmképző anyag, a melamin-formaldehid keményíthető reakciós termékével együtt a cellulóztartalmú textilanyaggal együtt alkalmazva, a kezelt textilanyag a kívánt apretúrát és fogást kölcsönözze. Különösen jó eredményeket szolgáltattak az alacsonyabb alkil-akrilát, különösen etilakrilát és sztirol vagy akrilnitril kopolimérjei. Mint már említettük, alacsonyabb alkil-akrilát kopolimér je helyett, annak polimer je is használható termoplasztikus átalakítószerként. így pl. oly polimerizációs massza polimerizációs terméke is használható, mely 50—100 súlyszázalék alacsonyabb alkil-akrilátból, különösen etilakrilátból és 50—0 súlyszázalék eltérő monomerből áll, mely azzal együtt polimeresíthető és mely égy CH2 = C<C csoportot tartalmaz, különösen sztirol vagy akrilnitril. Bizonyos esetekben a monomer anyag, mely a monomer alacsonyabb alkil-akriláttal együtt polimeresedik, a monomerek keverékének 90 súlyszázaiékát teheti ki, de rendesen oly termoplasztikus átalakítószert használunk, mely oly keverék polimerizációja folytán keletkezik, mely keverék. 70—90 súlyszázalék alacsonyabb alkil-akrilátot és 30—10 súlyszázalék aszal együtt polímeresedő monomert tartalmaz. Előnyösen 70—90 súlyszázalék etilakrilát és 30—10 súlyszázalék sztirol vagy akril-nitril kopolimerjeit használjuk. A találmány gyakorlati kivitelénél használt polimerek és kopolimérek vagy önmagukban vízben gyakorlatilag oldhatatlanok, vagy pedig gyakorlatilag vízben oldhatatlan veevületekké alakulnak át, ha a reakcióba lépő melamin-származékot, a polimerrel vagy kopolimérrel váló benső érintkezése közben, keményítjük. A termoplasztikus polimerizációs termékek tetszőleges módon állíthatók elő, előnyösen azonban az emulziós pólimerizáció, vagy kopolimerizáció módszereit használjuk előállításukhoz. Rendesen és célszerűen a keményíthető metilezett metilol-melamint, különösen metilezett poriin etil ol-melam int vagy más melamint és formaldehidet tartalmazó kiindulási anyagok részleges reakciójának keményíthető termékét és. a termoplasztikus polimerizációs terméket, e termékeknek pl. 8—40, célszerűen 10—30. súlyszázalékát tartalmazó vizes diszperziója vagy emulziója alakjában viszszük fel a cellulóztartalmú textilanyagra. A reakcióképes melamingyantát oldatba vihetjük, míg a termoplasztikus átalakító szer a feloldott méla-v)ir>-pvsnta vizes oldatában diszpergált lehet. Ha a textilárut a száraz textilanyag súlyára számított 100% vizes diszperzióval impregnálunk, az impregnált textiláruban, szárítás és reakcióképes melamingyanta megkeményedése után, megközelítőleg ugyanannyi százalék keményített gyanta és termoplasztikus polimerizációs termék lesz jelen, ahány százalék keményíthető melamingyantát (vagy elgyantásítható terméket) és termoplasztikus adalékot a vizes diszperzió tartalmazott. A keményíthető metilezett melaminnak vagy más, melamint és formaldehidet tartalmazó kiindulási anyagok részleges reakciós terméke " keményedésének gyorsítására és a hevitési idő csökkentésére, a vizes diszperzióhoz alkalmas katalizátort, pl. oxálsavat, ecetsavat, foszforsavat, diammoniunv foszforsavat, etilammonium-foszfátot, diammonium ftaiátoi, ammoniumkloridet, . cinkkloridet, vagy más, az ily reakciós termékek keményedését elősegítő katalizátorként ismert anyagot adhatunk hozzá. A katalizátor mennyisége tetszés szerinti lehet, vagy pedig tetszőlegesen Vagy a körülményeknek megfelelően változtatható, rendesen azonban a melaminszármazék 0.5—5 súlyszázalékát teszi ki. Az • eljáráshoz használt keményíthető metilezett metilol-melamin vagy más melamin-származék és a termoplasztikus polimerizációs termék közötti súlyarányt úgy választottuk meg, hogy 1. sr. mélaminszármazékra 1—3 (célszerűen 1—2) sr. polimerizációs termék jusson. A felhasznált termoplasztikus átalakító szer súlyának legalább egyenlőnek kell lennie a melaminszármazék súlyával, hogy a kívánt eredményt kapjuk (azaz fokozott gyűrődési ellenállást, a húzószilárdság csökkenése nélkül). Ha a termoplasztikus átalakító szer és a melaminszármazék súlya közötti arány 3 : I-nél lényegesen nagyobb, az impregnált szövet igen súlyos lesz és nem lesz szövetszerű fogása, úgyhogy oly célokra, amelyeknél a szövet súlya és fogása fontos, pl. öltözködési célra, alkalmatlan lesz. Kedvező eredményt kapunk, ha a keményíthető melaminszármazékot és a termoplasztikus átalakító szer közötti súlyarány kb. 1:1, vagy ha a termoplasztikus szer 50%-ot meg nem haladó fölöslegben van jelen. A melaminszármazékot és a termoplasztikus polimerizációs terméket különböző módon vihetjük fel a kezelendő cellulóztartalmú textilanyagra, pl. pamutszövetre. így pl. ha a keményíthető reakciós terméket és a termoplasztikus átalakító szert vizes diszperzió alaikjában visszük fel, akkor a száraz vagy lényegében száraz cellulóztartalmú szövetet pl. a diszperzióba mártjuk, majd egyenletes impregnálás biztosítása és a fölös diszperzió szabályozott eltávolítása céljából, sajtolóhengerek között vezetjük át. A textiláru, pl. szövet azonban tetszőleges más módon is impregnálható, pl. permetezéssel stb. A reakcióképes melamingyantát és termoplasztikus átalakító szert tartalmazó vizes kompozíció megjelölésére használt „vizes diszperzió" kitétel a találmány szempontjából oly diszperziót jelent, amelyben a reakcióképes melamingyanta vagy a vizes fázisban feloldva, valóságos oldat alakjában, vagy az említett fázisban kolloidálisan diszpergálva van jelen. A kezelendő cellulóztartalmú textilanyagnak, pl. pamutárunak vizes diszperzió, felvételét úgy állítjuk be, hogy a kész textiláru, a száraz textilanyagra számítva 8—40, előnyösen 10—30 súlyszázalékot tartalmazzon a termoplasztikus átalakítóval kevert, keményített gyantából, aholis 1—3 (célszerűen 1—2) sr. kondenzációs termék jut 1 sr. gyantára. A cellulóztartalmú textilanyag által felvett vizes diszperziók mennyisége az ú. n. „nedves felvétel" tetszés szerint, illetve a mindenkori viszonyoknak megfelelően változtatható és pl. a száraz textilanyag súlyának kb. 40%-ától kb. 150%-ig terjedhet, A nedves felvétel, többek között, a kezelt textilanyagtól, a kezelés módjától és körülményeitől, az impregnáló fürdő töménységétől,