140269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú textilanyagok tulajdonságainak javítására
4 140.269 azaz a fürdőben foglalt szilárdanyagok mennyiségétől, valamint a kikészített textiláru kívánt tulajdonságaitól függ. • Az impregnált, nedves cellulóztartalmú anyagot, pl. pamutszövetet azután megszárítjuk és megkeményítjük. A szárítási és keményítési hőmérsékletek tág határok között változnak, de rendesen kb. 93 G° és kb. 205 C° között vannak. Az impregnált árut aránylag' alacsony' hőmérsékleten, kb. 93°— 100 C°-on szárítjuk, az egész víznek vagy legalább zömének kiűzésére, majd a száraz anyagot 121°— 205 C° közötti hőmérsékletre hevítjük oly célból, hogy keményíthető metilezett metilmelamínt (vagy azzal egyenértékű anyag), amely terrnoplasztikus polimerizációs termékkel ,pl. polimer etilakriláttal, etilakrilát és sztirol vagy akrilnitril kr.polimérjével stb. van keverve, lényegében vízben oldhatatlan állapotba menjen át, illetve megkeményedjék. A szárítás és keményítés a mindenkor rendelkezésre álló berendezéshez igazodik. A folytonos eljárásokat előnyben részesítjük. A szárítás és keményítés az impregnált szövetnek keretbe feszítésével is történhet. A kifeszített szövetet azután megszárítjuk, polcon tároljuk, majd, feltéve, hogy már előzetesen teljesen meg nem száradt, a szárítás befejezéséhez bizonyos, a szilárd impregnálószernek „in situ" vízben oldhatatlanná válásához elegendő ideig, forrón állni hagyjuk. Némely esetben 2—3 óráig 93 C°-on való szárítás és keményítés elegendő. De ha a szárított szövetet 1 percig 171 C°-on — vagy ennél rövidebb ideig, de magasabb hőmérsékleten — tartjuk, az impregnálószer akkor is vízben gyakorlatilag oldhatalanná válik. j A kikészítés! művelet rendesen a kezelt textilárunak, pl. 69°—88 C° hőmérsékletű oly vizes oldatban való mosásból áll, amely 0,1—0,2 súlyszázalék szappant és 0.1 súlyszázalék kalcinált szódát tartalmaz. Ezt követőleg a megadott hőmérsékleten öblítünk és szárítunk, majd hidegen vagy melegen kalanderezünk. A találmány szerinti eljárás festetlen és festett áru kezelésére egyaránt alkalmas. Emellett fehérítetlen és fehérített pamutáruk és mercerizált pamutszövetek impregnálására is alkalmas. Meglepő módon kitűnt, hogy az eljárás, különösen gyári üzemben, mercerizált, előnyösen kifőzött- és mercerizált, valamint kifőzött, fehérített és mercerizált anyagokkal kapcsolatban alkalmazva, jobb eredményeket szolgáltat, mint nemmercerizált pamutárukkal kapcsolatban. Hogy az eljárást a szakmabelivel jól megértessük és annak gyakorlati kiviteli módját szemléltessük, alább néhány példát ismertetünk. A találmányt, természetesen, nem kívánjuk a példákra korlátozni. Ha a példákban „rész"-ekről és ,,százalék'! -okról beszélünk, az súlyrészt és súlyszázalékot jelent. Az alábbi példákban használt metilezett metilolmelamin vízben gyakorlatilag oldhatatlan, hőre keményedő, metilezett polimetilol-melamin volt. Ezt az anyagot a következőképpen állítottuk elő: 1 mol melamint 3,3 mol 37%-os, előzőleg kb. pH 8-ra beállított vizes formaldehiddel kevertünk, a keveréket 70 C°-ra hevítettük és e hőmérsékleten átlátszó oldat keletkezéséig tartottuk. Az oldatot azután lehűtöttük és leülepedni engedtük, mf^jd apró darabokká törtük és keringő meleg levegővel 55 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten megszárítottuk. A kapott, száraz por 1 részét azután 0.5% oxálsav-kristályokat tartalmazó, a metilol-melamin súlyára számított 2 rész 95%-os metanollal "alkileztük. A keveréket 70 C°-ra hevítettük és kb. 15 percig e hőmérsékleten tartottuk, illetve addig, míg átlátszó oldatot nem kaptunk, melyet annyi nátriumhidroxiddal közömbösítettünk, hogy az oldat pH értéke kb. 9.0-ra emelkedett. A közömbösített reakciós masszát azután, csökkentett nyomáson, 50 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten, 80% szilárdanyag-tartalomig elpárologtattuk. 1. példa. E példában az impregnáló fürdő 30% gyantaszilárdanyagot (10% metilezett metilol-melamint -!•• 20% terrnoplasztikus polimerizációs terméket) és 0.35%, a keményedést gyorsító szart tartalmazott, még pedig célszerűen 3d rész diamoniumfc-szforsavnak (keményítő katalizátor > és 4 rész hexametilén-tetraminnak (pufferanyag) keverékét. A fürdőt úgy készítettük, hogy kb. 20% metilezett metilolmelamint és 20% vizet tartalmazó elegyet vízzel felhígítottunk és a kapott terméket a polimerizációs termék emulziójába kevertük. Impregnálás céljából a szövetet, mintegy '/2 percig, a fürdőben impregnáló szerrel megszivattuk, aa impregnált szövetet, sajtoló hengerek között való átvezetéssel, kisajtoltuk, úgyhogy a kisajtolás után a szövetben maradt folyékony impregnálószer mennyisége (az ú. n. „nedves felvétel") a száraz ' szóvet súlyának kb. 90%-a volt. A kisajtolt szövetet azután 6 percig 143 C°-on hevítettük, miközben a szövet megszáradt és az általa felvett gyantakompozició, vagyis á keményíthető metilezett metilolmelaminnak a polimerizációs termékkel való keveréke, vízben lényegében oldhatatlan állapotúvá keményedett. A megszárított textilárut azután 2 percig 0,1% szappant és 0.1% nátriumbikarbonátoi tartalmazó 71 C°-os vizes oldatban enyhén mostuk, mely mosást vízben való alapos öblítés és az öblített- szöveuifk kisajjtolása követett. Az öblített és' kisajtolt szövetet azután lapos ágyazatú villamos sajtóban szárazra sajtoltuk. A példában megadott módon kezelt textiláru 80X80 cm méretű pamutperkál és mercerizált pamut^sávoly volt. A fürdők mindegyike 30 súlyszázalék ' szilárd anyagot tartalmazott, melyből 10% metilezett metilol-melamin és 20% termoplasztiku« polimerizációs termék volt. Összehasonlítás céljából, 10 súlyszázalék metilezett metilol-melamint és termoplasztikus adalékot nem tartalmazó fürdővel is dolgoztunk. A „nedves felvétel", a száraz szpvet súlyára számítva, kb. 90% volt. A kikészített termék a száraz szövet súlyának kb. 27%-át kitevő szilárd, gyantás impregnálószert tartalmazott, melynek 73-a .keményített metilezett metílol melamin-gyanta és %-a termoplasztikus átalakító szer volt. Az I. és II. táblázatok az alkalmazott termoplasztikus anyagok és a kezelt, enyhén mo-
