140269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú textilanyagok tulajdonságainak javítására

2 '...'•' '. 140.269 különösen mercerizált pamutszövetek gyűrődéssel szembeni ellenállása nagyobb, mint az eddigelé használt impregnáló szerekkel kezelt pamutáruké anélkül, hogy húzószilárdságuk csökkenne. A szövetnek a találmány szerinti eljárással kapott, gyűrődéssel szembeni ellenállása általában nagyobb annál, melyet keményíthető metilezett metilol-melamirmak vagy más, melamint és formaldehidet tartalmazó kiindulási anyagok részleges reakciójának vízben oldható vagy diszpergálható, keményíthető termékeinek egyedül való alkalmazása esetében eddig elérni sikerült. Ez egyáltalában nem volt előrelátható és előre várható, mert a termoplasztikús polimerizációs termék önmagában semmiféle, vagy legalább is nem érzékelhető gyűr'ődési ellenállás-fokozást nem eredményez. Ugyancsak meglepő és váratlan volt, hogy a termoplasztikús polimerizációs termék alkalmazásánál nem lép fel a húzószilárdság csökkenése, mely rendesen fellép, ha pamut-textilárut keményíthető metilezett metilol-melaminnal vagy más, melamint és formaldehidet tartalmazó kiindulási anyagok részleges reakciójából származó, egyenértékű keményíthető termékével impregnálunk, majd megszárítunk és keményítünk. A termoplasztikús polimerek és kopolimérek ismert tulajdonságainak ismeretében nem volt előre látható, hogy ezek az anyagok, fizikailag vagy más módon, a metilezett metilol-melaminnal, vagy az ezzel egyenértékű anyaggal akként fognak együttműködni, hogy az együttműködés eredményeként a textiláru törékenysége mellőztetni fog. A törékenység tudvalevőleg a húzószilárdság csökkenésére vall. Emellett a találmány szerinti impregnált pamutáruk és más cellulóztartalmú textilanyagok zsugorodással, elhasználással és kopással szemben is ellenállók. Az apretúra tartós és vízzel való mosásnál sem távolíttatik el. A szövet fogása pl. a használt termoplasztikús átalakító szer mineműségével, valamint az impregnáló és kikészítő műveletekkel tág határok között változtatható. Az apretúra sok esetben merevebb oly szövetek apre-, túrájánál, amelyek csupán keményített metilezett metilol-melarnint tartalmaznak, ami számos cellulóztartalmú textilárunál kívánatos. A találmány szerinti eljárás kivitelénél használt, melamint és formaldehidet tartalmazó kiindulási anyagok részleges reakciójának, keményíthető termékei vízben legalább részben oldhatók, mimellett azoknak a reakciós termékeknek adunk előnyt, amelyek, valódi oldat vagy kolloidális diszperzió alakjában, vízben teljesen oldhatók. A találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas melamin reakciós termékek pl. azox, amelyek egy vagy több polimetilol-melamint, különösen di-, tri-, tetra-, penta-, vagy hexametilol-melamint, vagy ezeknek keverékeit tartalmazzák. Ily termékek, ismert módon, úgy állíthatók elő, hogy a melamin és a vizes formaldehid-oldat között közömbös vagy lúgos közegben reakciót létesítünk, aholis a reakció-komponensek között arány olyan, hogy 1 mol melaminra 2—6 vagy ennél több mol formaldehid-oldat esifi. Hogy elejét vegyük vízben kevésbé oldható kristályos anyag képződésének és hogy vízben jobban oldható amorf terméket kapjunk, a masszát, a rekació alatt, célszerűen kb. 70 C° alatti hőmérsékleten tartjuk. A monomer polimeresedésének csökkentése céljából kívánatos á reakciós hőmérsékletnek kb. 90 C° fölött tartása. A metilezett vagy metilalkohollal reakcióba hozott metilol-, főleg a metilezett, keményíthető polimetilol-melaminek különösen alkalmasak az eljárás céljaira. Ezek pl. úgy állíthatók elő, hogy 1 mol polimetilol-melamint' és 2—6 mol metilalkoholt savas közegben hozunk egymással reakcióba, aholis a reakciókomponensek közötti arány a metilszármazékban foglalt metilol-csoportok számától, valamint a metilezés (vagy éterifikálás) kívánt mértékétől függ. Mielőtt a termék hidrofobbá válnék, a reakciót beállítjuk és a reakciós massza közömbösítésére elegendő alkálit adunk hozzá, végül a masszát vákuumban víztelenítjük. • A termoplasztikús polimerizációs termékeket; ismert módon állítjuk elő. Ámbár akrilsavnak valamely alacsonyabb alkil- (pl. metil-, etil-, propil-, tért.-butil-, amil- stb.) észterének polimérje is alkalmas termoplasztikús átalakítószér, előnyösen ezen észterek ko- vagy inter-polimérjeit (vagy ezeknek keverékeit) használjuk a felsoroltakkal összeférhető vagy azokkal együtt polimerizálható, egy vagy több monomer alkalmas arányú hozzáadása mellett, amikor is vízben oldhatatlan, termoplasztikús filmképző ko-polimerizációs terméket kapunk, mely film alakjában hajlékony, illetve hajtogatható. . Oly monomerek példáiként, melyek a találmány gyakorlati kivitelére alkalmas polimereket létesítenek, azok a vegyületek említendők meg, amelyek az alacsonyabb alkalü-akrilát vegyületekből eltérőleg, egyetlen CH,=C <C csoportot tartalmaznak, pl. (mind az alifás, mind az aromás) monovinil-vegyületek, beleértve a telített alifás monor karboxilsavak vinilésztereit; (pl. vinilacetát, vinilpropionát, vinilbutirát stb.); monovinil-helyettesített gyűrűs vegyületek, pl. sztirol és különböző magban helyettesített sztirolok (pl. mono- és dimetil-sztirolok, klór-, fluor- és más halogén-sztirolok, ciánsztirolok stb.), »-p-dimetilsztirol (izopropenil-toluol) és más az « helyen, vagy a magban helyettesített sztirolok, vinilpiridinek, viniltiofének, vinilfluorének, stb.; vinil- és vinilidin halidek, pl. -kloridek, -bromidek és -fluoridek; akrilsav, akrilnitril és az akrilsav amidjei, pl. akrilamid és N-mono- és dialkil-akril-amidek (pl. N-metilakrilamid, N-dietilakrilamid, stb.); alakril vegyületek, beleértve a savakat, észtereket, nitrileket és amideket, pl. a metakril-, etakril- stb. savakat; metakrilamid, etakrilamidet stb. és azok N-monoalkil- és dialkil helyettesítési termékei, a metakrilnitritet, az etakrilnitrilt és más, szénhidT-rogénnel helyettesített akrilonitrileket, a metakril-, etakril- stb. savak etil-, propil-, izopropil-, n-butil, izobutil, amil stb. észtereit; a telített monokarboxilsavak alil- és' metalil észterei, pl. alil- és metalilacetátok, propionátok, borostyánsavas sóik stb. és számos más vinil-, vinilidin-akril- és más vegyületek, melyek egyetlen CH, = <C csoportot tartalmaznak. Némely esetben több CH, = <ü csoportot tartalmazó vegyület, pl. 1.3-butadien tartalmazhatja a kopolimér létesítéséhez szükséges monomert. Az ezen osztályba sorolható alkalmas vegyületek azok, melyek az 1.3-butadienhez hasonlóan, az alacsonyabb alkil-akriláttal összeférnek és azzal együtt polimeresednek, amikor is vízben oldhatatlan, filmképző termoplasztikús kopolimerizá-