140238. lajstromszámú szabadalom • Gáztisztító idegen testeknek gázokból való kiválasztására

140238 3 A rotort, koncentrikus dobok helyett, egy vagy főbb, a —67— motorral hajtott —62— spirális is alkothatja (6. ábra). A —62— spirálisok —28— karok vagy más efféle szervek útján van­nak a rotortengelyekkel összekötve. A részecs­kéket a rotorból eltávolító folyadék ennél a meg­oldásnál a spirális belső kerületén elrendezett —163— dobba folyhat és a röpítőerő hatására, e dob —64— nyílásain át kifelé áramolhat. A fent ismertetett kiviteli alakoknál a gáz ten­gelyirányban áramlik át a rotoron, miközben egyúttal a rotor forgási sebességével lényegé­ben azonos kerületi sebességet kap. Ezzel szem­ben a 7. és 8. ábrák o!y kiviteli alakot szemléltet­nek, melynél a gáz sugárirányban áramlik ke­resztül a rotoron. A rotor —63— lemezspirális .alakú, amelynek egyik végén centrális —65— gázbeömlő nyílása van. A rotor —25, 26— oldal­falai a spirális külkerületéig terjednek. Mielőtt a gáz a rotorba belép, a gáz mozgását pl. a fent­ismertetett —38— vezetősínkészülékkel eltérít­jük. Hogy lágy áramlást kapjunk, a —63— spi­rális legbelső lemez menetét lefelé meghosszab­bíthatjuk és egyúttal 66-nál kifelé is rörbíthetiük. A rotor —28— karokkal vagy küllőkkel köthető össze az alsó —21— tengellyel. A spirális me­netei közötti távolság ez esetben kifelé csökken, hogy a gáz és spirálisfalak között lehetőleg egy­forma sebességkülönbségeket kapjunk. A gáz valamivel gyorsabban forog, mint a spirális, mely ez esetben a —69— nyil irányában forog. A leválasztott részecskéket ennél a kiviteli alaknál is folyadékkal, pl. vízzel vezetjük el a rotorból, amelyet a szájcsövekkel ellátott, központos —68— csövön vezetünk be. A spirális nagy külső vége —71—nél célszerűen vissza van haj­lítva, mimellett a víz a dob —25— oldalfalnak —70— nyílásán át folyhat ki a spirálisból. E nyí­lás a —73— lefolyóval ellátott —72— táskába torkollik, amely lefolyó a —34— tokba jutó vi­zet is összegyűjti. A tisztított gáz —74— diffu­zoron át távozik. A rotor gázzal vagy motorral hajtott lehet. A 9. ábra szerinti kiviteli alak lényegében a 7—8. ábrák szerintinek felel meg, azzal a különb­séggel, hogy a rotor két vagy több —63— spi­rálisból van összefeve. Ez a kiviteli alak a rö­pítőberendezés nagyobb teljesítményét teszi le­hetővé anélkül, hogy a spirálfalak és a gáz kö­zötti sebességkülönbséget fokozni kellene. A 10—12. ábrák a találmány oly kiviteli pél­dáját szemléltetik, amelynél a rotor dobjai me­chanikai úton tisztíttatnak meg a leválasztott részecskékről. A rotornak pl. négy —80, 81, 82, 83— dobja van. A belső —80— és a be'ülről szá­mított harmadik —82— dobot pl. —84— ékek kapcsolják szilárdan a feltüntetett megoldásnál yégigimenő —85— rotortengellvel, míg a — 81 — és —83— dobok a rotortengelyhez képest el­foroghatnak. A szerkezetnek célszerűen bővített részébe, fent a —85— rotortengelynél, —86— tengely lép be, amelynek sugárirányban kinyúló —87— csapja van. amely —88— gcrgőt hord. A —87— csap a —85— rotortengely tengelyirányú, hosz­szúkás —89— kivágásán van átvezetve, mely kivágás szélessége nagyjában a csapátmérőnek felel meg. A -—87— csap, a —88— görgővel, a rotortengelyen elrendezett —91— hüvelynek —90— kivágásába kapcsolódik. Ez utóbbinak is megnyúlt alakja van, azonban a röpítőszerkezet középvonalához képest rézsútos irányú. A—91— hüvelynek két —92, 93— csapja van, melyeknek mindegyike egy-egy —94, 95— kilincset hord. Az egyik —94— kilincs —96— gyűrű vagy hü­vely fogaival működik együtt (12. ábra), mely —28— haránthevederek útján (11. ábra) a leg­külső —83— dobhoz csatlakozik. A —95— ki­lincs —98— gyűrű fogaival működik együtt (10. ábra), amely —28— haránthevederek útján a —81— dobbal van összekötve. A kilincsek egy­mással ellentétes irányban úgy vannak elhe­lyezve, hogy a —94— kilincs a —83— dobot a —91— hüvelynek egyik irányú, még pedig a (11. ábra) szerinti —107— nyíl irányában való for­gásánál magával viszi, a hüvely ellenkező irá­nyú forgásánál azonban az alább, ismertetendő módon, a —96— hüvely fogai fölött elcsúszik. A —95— kilincs viszont a —81—-dobot, a —91— hüvelynek a —107— nyíllal ellentétes irányú forgásánál viszi magával, míg a —107— nyíl irányában való elforgásánál a —98— hü­vely fogai fölött elcsúszik. A —85— rotortengelyben ágyazott —86— tengely fent —100— görgővel van ellátva, amelynek gyűrűalakú hornyába a röpítőszerke­zet helytálló állványában ágyazott, kétkarú —103— emelő villás —102— vége kapcsolódik. A kétkarú emelőt, melynek másik vége, ismert módon, —104— excenterrel, forgattyútengely­lyel vagy más efféle szervvel van összekötve, alka'mas hajtószerkezet, pl. a rotor hajtómotora fel- és lefelé menő mozgásban tartja, amely moz­gás a —86— tengelyt is magával viszi. A 80—82 dobok külső oldafán —106— lesúro­lok csuklósan vannak elrendezve (11. ábra), me­lyek valamennyi dob hosszában, tengelyirányban, a dobokat vivő —28— haránthevederek között nyúlhatnak el. A —106— lesúrolok, a röpítőerő hatására, a doboknak előttük fekvő, belső oldalá­hoz oly nagy súrlódó erővel fekszenek, hogy a _85— tengely forgásánál a —81— és —83— dobok is e tengely fordulatszámával forognak. A belső —80— dob lesúrolója rézsútosan halad kifelé, a —81— dob felé, a —107— nyíllal jel­zett forgás irányában, míg a —81— és —82— dolbok lesúrolói ellenkező iránvban dűlnek. A —81^82— dobokban, közvetlenül a -~ 106— le­súrolok helyén hosszirányú —108— hasítékok vannak. A külső —83— dobnak is van egy vagy több hosszirányú —108— hasítéka. A röpítő­szerkezet —34— tokja célszerűen sugárirányú —110— bordákat hord, amelyek a külső —83— dobtól alkalmas távolságban végződnek. A —85— rotortengely, a —30— tengely köz­vetítésével, a ••—107-r nyíl irányában forog, mimellett a fotortengeíy a — 80—és —82— do­bokat közvetlenül a —84— ékek révén, a —81 — és —83— dobokat pedig a —106-— lesúrolök­nak a röpítőérők hatására kifejtett súrlódás foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom