140225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáz ellenőrzésére
•) 140225 gázzal töltött zárt rendszerben gázkisülést létesítünk, vagy azt befolyásoljuk. Ezt azzal érhetjük el, hogy az ionizáló kamra egyik elektródjának feszültségváltozásával gázkisülést létesítünk. A találmány példakénti kivitelét a rajzok mutatják. Az 1—3. ábrák három különböző berendezés vázlatos képét mutatják. A 4. és 5., ill. 6. és 7. ábrák két ionizáló kamra függélyes hosszmetszetét, illetve A—A vonaluk mentén vett metszetét mutatják. Az 1. ábra szerinti berendezésnél a vizsgálandó gázt a 2 és 3 elektródákat tartalmazó 1 ionizáló kamrán át vezetjük. A kamrát rádióaktív 4 készítménnyel ionizáljuk, vagyis villamosan vezetővé tesszük. Az 5 elemből a 6 ellenálláson át a gázon keresztül a 2 elektródától a 3 elektróda felé áram folyik. A 8 villamos elem a 9 gázkisütőcső megfelelő előfeszültségének a beállítására való. A 6 ellenálláson feszültségkülönbség lép fel, melynek a gáz összetételével való változása a gázkisülést váltja ki. Ha a feszültség az 1 ionizáló kamrában lévő gáz megváltozása folytán növekszik, akkor a 10 kondenzátor feltöltődik és, ha a gyújtási feszültséget elérte, — a 9 gázkisütőcsövön át kisül. A gázkisülés addig ég, amíg a 10 kondenzátor a kioltó felszültséget el nem érte. A kisüléssel létrejövő áramlökést a 11 transzformátorral elektroncső rácsára, vagy mechanikai relére visszük át. Három elektródája gázkisütőcsövet is használhatunk, amint azt vázlatosan 2. ábra mutatja. Az 1—5. számok ugyanazokat az alkatrészeket jelölik, mint az 1. ábrában. Példaképen három elekródájú ionizáló kamrát tüntettünk fel. A 12 gázkisütőcsőnek 13, 14 és 15 elektródái vannak. A 14 elektróda feszültségének a változásával gvuitja a kisülést, tnely a 13 és 15 elektródák között tovább ég. Ez az áram az R-relét, vagy jelzőberendezést működteti. A 13 és 15 elektródák, feszültségének megfelelő megválasztásával a 12 gázkisütőcsövet mind a 14 elektróda feszültségének a növekedése, mind pedig annak csökkenése gyújthatja. Ez azért lehetséges, mert a gyújtás akár a 13 és 14,' akár» pedig a 14 és 15 elektródák között indulhat meg, ami azután a 13 és 15 elektródák között tovább ég. Avégett, hogy a villamos elem bekapcsolásakor gyújtás ne történjék, a 10 és 16 kondenzátorokat úgy méretezzük, hogy az 5 elem bekapcsolásakor csak olyan feszültség lépjen fel, h°gy egyelőre gyújtás ne történjék. Mivel az ionizáló kamrán át folyó áram erőssége és" annak változása a gáz megváltozásakor rendkívül csekély, nem mindig könnyű helytálló elektródák között a gázkisülés gyújtását bevezetni, mert ahhoz meghatározott nagyságú áram szükséges. A találmány értelmében helytálló elektróda és elektrosztatikus erőkkel mozgatott elektróda között létrejövő gázkisülés't, vagy a gázkisülés változását arra hasznosítjuk, hogy azzal a gáz változását jelezzük. Az a feszültségkülönbség, mely szükséges ahhoz, hogy gázkiSütőcsőben gázkisülést létesítsünk, az elektródák távolságától függ. A gázkisütőcsövet úgy szerkeszthetjük, hogy az elektródák távolságának csökkenésekor gyújtás történjék. Ha például az 1. ábra szerinti berendezésnél a gázkisütőcSő egyik elektródáját elmozdulhatónak gondoljuk, akkor a —10—-kondenzátornál fellépő növekvő feszültségkülönbség mellett gyújtás azáltal lehetséges, hogy ez az elektróda elektrosztatikus erők hatására a másik elektróda felé mozog és a csökkentett távolság folytán gyújt. A 2. ábra szerinti berendezésnél a —13;— elektróda könnyen mozog, úgyhogy az növekvő feszültségkülönbség mellett a —14— és —15— elektródák felé mozdul el, úgyhogy a —13— és —15— elektródák között közvetlen gyújtás' létesülhet. A gázkisülés ködfény-, ív- vagy szikrakisülés alakjában történhet a gáz-kisütőcső szerkezetének és gáztöltésének, továbbá a külső áramkör feltételeinek megfelelően. A lényeges csak az, hogy az áramátmenet gázkisülésként történjék, mert közvetlen fémes érintkezés a kis villamos erők folytán nem üzembiztos. A 3. ábra olyan berendezést mutat, melynél a 2. ábrabeli egyik elektróda helyett hídkapcsolású két elektróda van. Ekkor például a mozgó —13— elektróda és a villamos híd ágaira kapcSolt —16— és —17— elektróda között ködfénykisülés létesíthető. A —J— műszer a hídegyensúly változását és azzal a gáz változását mutatja. Mivel a— 13— és —14— elektródák között fellépő mozgatóerők igen kicsinyek, az elektróda mozgásánál súrlódási hibákat lehetőleg ki kell küszöbölnünk. A találmány értelmeben a mozgó elektródát szalagon, vagy huzalon két helytálló pont között helyzetében forgathatóan rögzítjük. Ilyen szalagon felfüggesztett test, ha a szalag elég vékony, a szalag rögzített pontjain átmenő tengely körül könnyen elfordulhat. Ha a mozgó test úgy van kialakítva, hogy annak a kibillenése nem kívánatos, akkor azt a kifeszített szalag két egybe nem eső pontján kell felfüggeszteni. A 4—7. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a mozgatható —21— és a helytálló —22— vezetők egymáshoz viszonyított elbillenésének és így rövidzárlatok megakadályozására a —24— és —25— feszítőszalag, a —23— test —26— és —27— pontjaihoz csatlakozik, mely test a —21— vezetővel helytállóan és vezetőileg össze van kötve. A feszítőszalag, mely két darabból is állhat, a —28— és —29— tartókra van felerősítve. Ha a mozgatható —21— vezetőre és a helytálló —22— vezetőre, ill. a —33— és —34— hozzávezető drótokra feszültséget kapcsolunk, a —21— vezető olymódon mozdul el, hogy a kapacitás közte és a —22— vezeték között növekszik. Ez a mozgás addig tart, mig a —24— és —25— feszítőszalag ellentétes forgási nyomatéka azzal egyensúlyba nem kerül, vagy amig a —31— és —32— elektródák között gázkisülés nem létesül, mely ezeket az elektródákat egymástól eltávolíthatja. A —31— és —32— elektródák között fellépő gázkisülés folytán létesült áramot, vagy áram-