140225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáz ellenőrzésére

150225 «J lökést meghatározott feszültségkülönbség elérésének a jelzésére használhatjuk fel. A berendezés ilymódon, mint tisztán elektrosztatikus relé működik. A —28— és —29— tartókat rúgózóan is kialakíthatjuk a végett, hogy a feszítőszalag mindig nyújtva maradjon, mert lehetséges, hogy e szerkezetet könnyebben kivitelezhetjük és mert ezáltal a mozgórendszer lökésekkel szemben rugózott. Hogy az egéSz rendszer rázkódásokkal és lökésekkel szemben a lehetőség szerint érzéketlen legyen, szükséges, hog ya rendszer mozgó részét minél könnyebbre készítsük. Mivel a sík felületű —21— szárny vékony és" így szilárdsága is igen kicsiny, célszerűbb, ha a forgórészt hajtogatott, illetőleg ívelt fóliákból vagy lapokból, példáu] hasáb, henger vagy gömbsapka alakjában készítjük. Miután a* mozgó vezető a találmány értelmében annak a rendszerrel szembeni helyzetét meghatározó két pont között van felfüggesztve, két 'különböző áramhozzávezető huzalt vagy szalagot használhatunk. Ekkor a

mozgó és" helytálló test kétrészűre készíthető, mimellett a két rész egymástól el van szigetelve és a mérendő feszültség a kettő közé van kapcsolva. Ilyen kivitelt mutatnak a 6. és 7. ábrák. A kifeszített huzal két —24 és* 25— részből van, amelyeket egymástól villamosan a szigetelő anyagú, a fenti módqn készült, tehát igen könynyű, mozgathatóan elrendezett —23— test választ el. A huzalokat a —23— testhez a —26— és —27— pontokon kötöttük. —35 és 36— a testen lévő két fegyverzet. A többi hivatkozási jel ugyanazokat az alkatrészeket jelöli, mint a 4. ós" 5. ábrákon. A 4. és 5. ábrabeli helytálló —22— testet e kivitelnél a —37— és* —38— henger-, palástrészek helyettesítik. Mivel csak azok a fegyverzetek vonzzák egymást, amelyek között feszültségkülönbség van, a —23— test ilyen esetben elfordul, a forgató nyomaték pedig kétszer akkora, mint amekkora csupán csak egy fegyverzet esetében volna. Ugyancsak kétszer akkora a kihasználható elfordulási szög.' Emellett a forgatható test mint teljes henger alakját jobban tartja, mint a 4. és 5. ábrabeli sík —21— lap. Az ionizáló kamrán át folyó áram és annak a gáz összetételével való változása igen csekély. Mivel az eljárás* az egyik elektróda feszültségének a meghatározásán nyugszik, az elektróda szigetelésével szemben igen nagy követelményeket kell támasztanunk a végett, hogy az eljárást egyáltalában foganatosíthassuk. 'Oly gázoknál •melyek olaj, zsír, korom és ehhez hasonló alkatrészeket tartalmaznak, a szigetelés igen könynyen beszennyeződik. A találmány értelmében ezért e szigetelést a gázáramon kívül fekvő kamrában rendezzük el akként, hogy azt a tulajdonképpeni gáztértől egy fallal választjuk el, mely az elektródát, vagy annak hozzávezetését majdnem érinti. E kamrát tiszta, vagy szárított levegő, vagy egyéb gáz áramával öblíthetjük. Ha a vizsgálandó gáz nedves, a szigetelést az azon lecsapódó vízgőz elronthatja, vagy időlegesen megszűntetheti. A találmány értelmében ezt azzal kerülhetjük el, hogy a szigetelési, vagy azt körülvevő gázt melegítjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gáz ellenőrzésére, melynél azt ionizált állapotban különböző feszültségű elektródák között vezetjük és eme elektródák egyikének feszültségváltozásával az elektródák közötti gáz villamos állapotának a változásait észleljük, melyre jeMemző, hogy az ionizáló kamrában fekvő elektróda feszültségváltozásával arra való berendezésben gázkisülést létesítünk vagy befolyásolunk, mimellett a berendezésnek legalább egy részét, melyben a gázkisülés történik, áram1 körbe kapcsoljuk, melyben gázkisülés közben áram folyik, mimellett ennek az áramnak a létrejötte vagy változása a gázkisülés létrejöttét vagy változását jelzi és ezzel a vizsgálandó gáz ellenőrzésére szolgál. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az ionizáló kamra két elektródája ellenállással és* feszültségforrással sorba van kapcsolva, mimellett az ionizáló kamra ellenállással öszekötött elektródája feszültségváltozásával gázkisülést befolyásolunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás íoganantosítási módja, melyre jellemző, hogy az ionizáló kamra két elektródája egy második, majdnem telítetten dolgozó ionizáló kamrával és feszültségforrással sorba van kapcsolva, mimellett az eist) ionizáló kamrának a második ionizáló kamrával összekötött elektródájának feszültségváltozásával gázkisülést befolyásolunk. 4. Az 1.' vagy 3. igénypontok szerinti eljárás íoganatosítási módja, melyre jellemző, hogy legalább három elektródájú ionizáló kamrát használunk és eme elektródák egyikének feszültségváltozásával gázkisülést befolyásolunk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás íoganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a vizsgálandó gázt radioaktív anyaggal ionizáljuk. 6. Az 1. vagy 2. igénypontok Szerinti eljárás íoganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az ionizáló kamra egyik elektródájának feszültségváltozásával kapacitást töltünk fel, mely meghatározott feszültség elérésekor gázkisülés alakjában sül ki. 7. Az 1. vagy 5. igénypontok Szerinti eljárás íoganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az ionizáló kamra egyik elektródájának feszültségváltozásával gáz-kisütőszakasz gyújtó elektródájának feszültségét akként változtatjuk, hogy a gázkisülés gyújt. 8. Berendezés az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására, melyet a gyújtó elektródához tartozó kisütő szakasz mentén bekapcsoláskor gázkisülés keletkezését meggátló kapacitás jellemez. 9. Az 1—7. igénypontok bármelyike Szerinti eljárás íoganatosítási módja, melyre jellemző, hogy legalább egy gázkisülést azzal befolyásolunk, hogy a gázkisütőszakasz egyik elektróda-