140207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjú klórozására

140207 ^ vissza, hogy a klórozási folyamatban jelen le­gyen és azt szabályozza. ' Noha kívánatos a savazott rostoknak a lúgos fürdő segítségével való előkezelése még a klórozó­szer bevezetése előtt, ez nem lényeges, mivel eredményt érünk el akkor is, ha a gyapjút köz­vetlenül a savazóból visszük be a hipokloritot tartalmazó lúgos fürdőbe. Ez esetben a kezdeti savazásban a gyapjúnak nem szabad a savból — a légszáraz tiszta gyapjúrost grammjára szá­mítva — 0,6 milliegyenértéket meghaladó meny­nyiséget felvennie. Hangsúlyoznunk kell, hogy a lúgos klórozó fürdő 7,2—9 pH-ja nem szabá­lyozza a klórozást, minthogy ez a korábban savval vagy savval és lúggal végzett savazás mértéké­től függ. így a klórozó fürdő valamely adott lúgössága esetén a klórozást különböző mértékig vihetjük végre, attól függően, hogy a gyapjú milyen savanyú volt és a klórozó fürdő lúgös­sága a 7,2—9 pH határok között nagymértékben változhat, anélkül, hogy a klórozást számot­tevően befolyásolná, ha a gyapjú savanyúsága azonos. Megfordítva pontosan szabályozhatjuk a klórozást, ha a gyapjú savanyúságát szabályoz­zuk, tekintet nélkül arra, hogy a klórozó fürdő lúgössága a fenti határok között milyen értéket vesz fel. A klórozás előtt végzett lúgos kezelés, mint előzetes lépés, azonban kívánatos, mivel foko­zott egyenletességre és megbízhatóságra vezet azáltal, hogy kiküszöböli a folyamatból a rostok­kal nem kapcsolódott, hanem csupán a gyapjú­tömegben yisszartatott sav jelenlétéből származó késedelmet és bizonytalaságot, amely savfelesleg máskülönben a hipoklorlttal reagálhat és abban veszteséget okoz. A gyapjúhoz kapcsolódott sav feleslege is kiküszöbölődik az előzetes alkalikeze­léssel. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a gyapjúnak az első alkalifürdőben való kezelése után, alkalmas alkáliból, előnyösen nát­riummetaborátból meleg vízben készített stabi­lizáló oldatot alkalmazunk. Miután az árut több, pl. 30 percig kezeltük (mozgattuk) az első alkáli­fürdőben, az első fürdőhöz hozzáadjuk a stabili­záló oldatot és az anyagot még rövid ideig ab­ban kavarjuk. A klórozó oldatot előzetesen készítjük el és azután adjuk a fürdőhöz. A klórozó oldat alkáli­nak és klórozószernek vízben való feloldása út­ján készül. A klórozószer előnyösen kalciüm­hipoklorit, amely legalább 70% felszabadítható klórt tartalmaz a hipoklorit súlyára számítva (Matheson Alkali Works HTH elnevezést vagy a Pennsylvania Salt Co. Perchloron nevű ké­szítménye). Használhatunk azonban más kló­rozó szereket is, mint nátriumhipokloritot vagy kátiumhipokloritot vagy egyéb, klórfelszabadító anyagokat. Ezután a klórozó oldatot hozzáadjuk a fürdő­höz és a gyapjút az oldatban rövid ideig moz­gatjuk. A találmánnyal kapcsolatban szerzett gya­korlati tapasztalatok szerint a tényleges klórozás kb. 2 perc alatt teljessé válik, ha a fentebb em­lített adalékokat használjuk. 5 percnél hosszabb ideig tartó klórozás nem kívánatos, mert sár­gulást okoz. Ezért a legtöbb esetben az a helyes gyakorlat, ha a klórozást 5 perc elteltével anti­klór anyag hozzáadásával megállítjuk. Antiklór anyagként nátriumbiszulfit mutatko­zik előnyösnek, noha bármily alkalmas antiklórt használhatunk. Az antiklór természete önmagá­ban véve nem tárgya a jelen találmánynak. Az anyag, illetve áru az eljárás e szakaszában gyengén savanyú. Ha ezután festjük vagy fehé­rítjük, valamely tetszésszerinti eljárással semle­gesítenünk és megtisztítanunk kell. Ennek egy megfelelő módja abban áll, hogy az árut 20 per­cen át kb. 50 C°-on olyan fürdőben kezeljük, amely' valamely szintetikus tisztítószert (zsíral­koholt és 2% szódahamut) tartalmaz. E kezelés­ből az áru tisztán és gyengén lúgosán kerül ki, ami a legkedvezőbb feltétel a klórozott gyapjú festésének vagy fehérítésének megkezdésére. A semlegesítő és tisztító fürdőt leöntjük, majd az­után a festés vagy fehérítés előtt meleg öblögetést alkalmazunk. Nyilvánvaló, hogy a fenti eljárás szerint a gyapjút azért savanyítjuk meg, hogy a sav leg­kedvezőbb mennyiségét előnyösen felvehesse. Ez a legkedvezőbb savmennyiség abban visszatartó­dik, majd a gyapjút lúgos klórozó fürdőben ke­zeljük, mimellett a gyapjúban levő sav rendel­tetése az, hogy a klórozást elősegítse és szabá­lyozza. A klórozás előtt, de a savazás után azt a savanyú oldatot, amely a gyapjúban nem kö­tődött meg, előnyösen eltávolítjuk, a gyapjú leg­kedvezőbb körzetbe eső savanyúsága azonban egészen a klórozásig megmarad. A következő klórozási lépés szempontjából igen szabatos sza­bályozási lehetőséghez jutunk, ha a savanyusá-, got a savazás alatt szabályozzuk. Ez a szabályo­zás messzemenőén független a pH szerepétől a klórozó fürdőben 7,2—9 értékhatárok között. A gyapjúban visszatartott savanyuság fokozatos klórozást eredményez, ami akkor következik be, ha a hipoklorit behatol a gyapjúba és a gyapjú savtartalmával érintkezésbe kerül, minek foly­tán a hipokloritból a klór felszabadul. Amint bi­zonyos klórozás lejátszódik, a gyapjúrost bármely adott helyén, a további klórozó készség meg­szűnik a rostban foglalt sav redukálása folytán azon a helyen, ahol a klórozás bekövetkezett és ily módon a klórozás oly mértékben egyenletessé válik, amely mérték azelőtt teljesen elérhetetlen volt. Némely esetben (szövés előtt festett köt-szövött áru és méteráru esetében) szükséges és más ese­tekben (világoskék, rózsaszín és hasonló árnya­latok esetében, ahol az egyenletesség elérése még a kezeletlen gyapjún is nehézséggel jár) kívána­tos, hogy a klórozást a festés után foganatosít­suk. Ezt akkor tehetjük meg, ha a festés klór­álló. Nem kell különleges elővigyázatossági rend­szabályokat alkalmaznunk, csupán a festés után kell gondosan öblögetnünk. Az ejáráshoz használt berendezés rozsdamen­tes acélból; monel-fémből, fából, gumiból, mű­anyagból vagy hasonló klórálló anyagból állhat. A berendezés típusától függően nem szükséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom