140207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjú klórozására

2 • 140207 A korábbi eljárásokban a rost lúgoldhatósága nagy mértékben megnövekedett, mig a találmány szerinti eljárásban a klórozástól a lúgoldhatóságban csak csekély növekedés mutatkozik. A fenti nehézségek némelyikének kiküszöbölésére a korábbi eljárásokat számos esetben módosították azért, hogy a rostot megvédjék és a módosítások gyakran megakadályozták a nemezelődés elhárítását. A jelen találmány szerint a finom gyapjú zsugorodása megbízhatóan és egyenletesen 5% alá és a durva gyapjú zsugorodása 2% alá csökkenthető. A korábbi klórozási eljárások során sok nehézség származott abból, hogy a gyapjú durv,a fogásúvá vált. A találmány szerinti eljárásnak a rost lágyságára és természetes fogására nem kívánatos, befolyása nincsen. Korábban nagy nehézséget okozott az egyenletes eredmény elérése. A jelen találmány az egyenletességet nagy mértékben fokozza oly anynyira, hogy durva és finom gyapjú keverékei kiváló eredménnyel kezelhetők. A jelen eljárás továbbá egyaránt alkalmazható gyapjúnak egyéb ros'tokkal, mint pamuttal, műselyemmel, nylonnal és hasonlókkal való keveréke esetén, minthogy az említett egyéb rostok is változatlanul és károsodás nélkül esnek át az eljáráson. A találmány egy további igen lényeges vonása az, hogy a különféle fajtájú gyapjú, beleértve a rendkívül durva és rendkívül finom minőségeket is, a savat kb. ugyanolyan mértékben adszorbeálja és az adszorbeált sav a lúgos fürdőben végzett klórozás szabályozására használható fel. . Az eljárás foganatosítása Szempontjából közömbös, hogy a gyapjú kezdetben savanyú vagy lúgos volt-e. A klörozást fonállal, nyersanyaggal, huzattal, eló'fonattal, fésűs anyaggal, rosttal és textilanyaggal kapcsolatban alkalmazhatjuk. Az eljárást előnyösen a gyapjú tisztítása előtt, azonban kívánt esetben azután is foganatosíthatjuk. Hasonló módon a gyapjút a klórozás előtt vagy után festhetjük meg, azonban természetesen, ha a klórozás előtt feStünk, a festéknek klórállónak kell lennie. Jó fehér elérése végett a klórozást előnyösen peroxidos fehérítés előtt alkalmazzuk. A klórozás foganatosítása előtt a klórozandó áruról vagy egyéb anyagról az alábbi adatokat kell ismernünk: 1. az árú százalékos gyapjútartalma, 2. az árú teljes száraz súlya kg-okban. Ez a gyapjú és az egyéb rostok összsúlya. 3. A fürdő és az árú aránya. Ez a fürdő, kg-okban kifejezett súlyának aránya az árú száraz súlyához. Kívánatos annak az ismerete is, hogy az áru fehérítendő-e, vagy Sem. Az alábbiakban valamennyi százalékos adat a kezelendő áru teljes száraz súlyára vonatkozik, hacsak az ettől való eltérést meg nem említjük. Az árukat először olyan fürdőben kezeljük, amely vizes savoldatból áll, s amelyből a gyapjú a légszáraz, tiszta gyapjúroStra számítva grammonként 0,4—0,6, előnyösen ,0,49—0,55 milíegyenérték mennyiséget adszorbeál. Abban az esetben, ha a gyapjút a klórozás előtt részben semlegesíteni kell, az adszorbeált savmennyiség meghaladhatja a fenti mennyiséget, a kötött savnak azonban a semlegesítés után is a fenti értékhatárok között kell lennie. A savazáshoz előnyösen kénsavat használunk nátriumbiszulfát alakjában. Más Savakat is használhatunk. Amennyiben a nátriumbiszulfát nem lenne kívánatos, káliumbiszulfátot, vagy egyéb alkálifémbiszulfátot, kénsavat, vagy kénSav és oxálsav, vagy kénsav és sóSav keveréket, vagy hasonlókat használhatunk. A fentiek helyett oxálsavat, sósavat, foszforsavat és egyéb savat iS vehetünk a kívánt savanyú.ság biztosítása végett. Kívánt esetben nedvesítőszert, mint alkil-arilszulfonátot alkalmazhatunk a gyapjú savas kezelésének meggyorsítása végett. Az eljárást azonban nedvesítőszer nélkül is jól elvégezhetjük. Ha nedvesítőszert használunk, ennek mennyisége célszerűen a sav súlyának kb. 1'49-ed része. Ekként, ha nátriumbiszulfátot" használunk, a száraz keverék 98% "száraz nátriumbiszulfátból és 2% száraz alkil-aril-szulfonátból áll. A savoldat hőmérséklete változhat. Az előnyös hőmérséklet 55 C" körül van, noha alacsonyabb hőmérsékletek, mint közönséges vagy közönséges alatti hőmérsékletek, hőmérsékletek és magasabb hőmérsékletek, mint pl. a forráspontig terjedő hőmérséklet is használható. A savas kezelés hatása, miként már említettük, abban áll, hogy.a gyapjú felvegye azt a teljes vagy gyakorlatilag teljes savmennyiséget, amelynek felvételére a fürdő adott pH-ja mellett egyáltalán képes. Mint később rá fogunk mutatni, a savmennyiség és ennek megfelelően a PH a később lefolyó klórozás szabályozása végett az első fürdőben beállítható. A berendezést vagy kezelőkádat először megtöltjük hideg vízzel, melynek hőmérséklete előnyösen 26—33 C°, majd hozzáadjuk az ahhoz szükséges mennyiségű alkálit, hogy a gyapjúban a jó klórozáshoz szükséges optimális savanyúság maradjon vissza. Az alkalmazott alkáli előnyösen nátriummetaborát, azonban egyéb alkáliákat, mint bóraxot, káliummetaborátot, egyéb lúgos bórátokat (előnyösen alkaliborátokat), nátriumkarbonátot, káliumkarbonátot és hasonlókat is',, alkalmazhatunk. A klórozó' fürdő pH-ja a savazott gyapjú kezelésének kezdetekor dó'nyösen kb.. 8,5—8,8 és a klórozás végéig kb. 7,5-re esik le. A 9 pH-t meghaladó lúgosság lehetőleg elkerülendő, minthogy a sárgulást fokozza. Kifejezetten előnyös gyengén lúgos fürdőben és nem savanyú fürdőben klóroznunk, mivel a savanyú fürdőben végzett klórozás gyorsan folyik le és &• gyapjúrostokat jobban roncsolja. A klórozószer bevezetése előtt a fürdő és a gyapjú feles savanyúságát kívánatos semlegesíteni Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a lépés kiküszöböli a nemkívánatos fürdősavanyúságot, amit a gyapjú nem szívott fel, azonban egyáltalán nem semlegesíti a gyapjurost savanyúságát, mivel a gyapjúrostban lényeges savanyúság tartódik