140207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjú klórozására

2 • 140207 A korábbi eljárásokban a rost lúgoldhatósága nagy mértékben megnövekedett, mig a találmány szerinti eljárásban a klórozástól a lúgoldható­ságban csak csekély növekedés mutatkozik. A fenti nehézségek némelyikének kiküszöbö­lésére a korábbi eljárásokat számos esetben mó­dosították azért, hogy a rostot megvédjék és a módosítások gyakran megakadályozták a neme­zelődés elhárítását. A jelen találmány szerint a finom gyapjú zsugorodása megbízhatóan és egyenletesen 5% alá és a durva gyapjú zsugo­rodása 2% alá csökkenthető. A korábbi klórozási eljárások során sok ne­hézség származott abból, hogy a gyapjú durv,a fogásúvá vált. A találmány szerinti eljárásnak a rost lágyságára és természetes fogására nem kívánatos, befolyása nincsen. Korábban nagy nehézséget okozott az egyen­letes eredmény elérése. A jelen találmány az egyenletességet nagy mértékben fokozza oly any­nyira, hogy durva és finom gyapjú keverékei ki­váló eredménnyel kezelhetők. A jelen eljárás továbbá egyaránt alkalmazható gyapjúnak egyéb ros'tokkal, mint pamuttal, műselyemmel, nylonnal és hasonlókkal való keveréke esetén, minthogy az említett egyéb rostok is változatlanul és károso­dás nélkül esnek át az eljáráson. A találmány egy további igen lényeges vonása az, hogy a kü­lönféle fajtájú gyapjú, beleértve a rendkívül dur­va és rendkívül finom minőségeket is, a savat kb. ugyanolyan mértékben adszorbeálja és az adszorbeált sav a lúgos fürdőben végzett klóro­zás szabályozására használható fel. . Az eljárás foganatosítása Szempontjából kö­zömbös, hogy a gyapjú kezdetben savanyú vagy lúgos volt-e. A klörozást fonállal, nyersanyaggal, huzat­tal, eló'fonattal, fésűs anyaggal, rosttal és textil­anyaggal kapcsolatban alkalmazhatjuk. Az el­járást előnyösen a gyapjú tisztítása előtt, azon­ban kívánt esetben azután is foganatosíthatjuk. Hasonló módon a gyapjút a klórozás előtt vagy után festhetjük meg, azonban természetesen, ha a klórozás előtt feStünk, a festéknek klórállónak kell lennie. Jó fehér elérése végett a klórozást előnyösen peroxidos fehérítés előtt alkalmazzuk. A klórozás foganatosítása előtt a klórozandó áruról vagy egyéb anyagról az alábbi adatokat kell ismernünk: 1. az árú százalékos gyapjútartalma, 2. az árú teljes száraz súlya kg-okban. Ez a gyapjú és az egyéb rostok összsúlya. 3. A fürdő és az árú aránya. Ez a fürdő, kg-okban kifejezett súlyának aránya az árú szá­raz súlyához. Kívánatos annak az ismerete is, hogy az áru fehérítendő-e, vagy Sem. Az alábbiakban valamennyi százalékos adat a kezelendő áru teljes száraz súlyára vonatko­zik, hacsak az ettől való eltérést meg nem em­lítjük. Az árukat először olyan fürdőben kezeljük, amely vizes savoldatból áll, s amelyből a gyapjú a légszáraz, tiszta gyapjúroStra számítva gram­monként 0,4—0,6, előnyösen ,0,49—0,55 milí­egyenérték mennyiséget adszorbeál. Abban az esetben, ha a gyapjút a klórozás előtt részben semlegesíteni kell, az adszorbeált sav­mennyiség meghaladhatja a fenti mennyiséget, a kötött savnak azonban a semlegesítés után is a fenti értékhatárok között kell lennie. A savazáshoz előnyösen kénsavat használunk nátriumbiszulfát alakjában. Más Savakat is hasz­nálhatunk. Amennyiben a nátriumbiszulfát nem lenne kívánatos, káliumbiszulfátot, vagy egyéb alkálifémbiszulfátot, kénsavat, vagy kénSav és oxálsav, vagy kénsav és sóSav keveréket, vagy hasonlókat használhatunk. A fentiek helyett oxálsavat, sósavat, foszforsavat és egyéb savat iS vehetünk a kívánt savanyú.ság biztosítása vé­gett. Kívánt esetben nedvesítőszert, mint alkil-aril­szulfonátot alkalmazhatunk a gyapjú savas ke­zelésének meggyorsítása végett. Az eljárást azon­ban nedvesítőszer nélkül is jól elvégezhetjük. Ha nedvesítőszert használunk, ennek mennyisége cél­szerűen a sav súlyának kb. 1'49-ed része. Ek­ként, ha nátriumbiszulfátot" használunk, a száraz keverék 98% "száraz nátriumbiszulfátból és 2% száraz alkil-aril-szulfonátból áll. A savoldat hőmér­séklete változhat. Az előnyös hőmérséklet 55 C" körül van, noha alacsonyabb hőmérsékletek, mint közönséges vagy közönséges alatti hőmérsékle­tek, hőmérsékletek és magasabb hőmérsékletek, mint pl. a forráspontig terjedő hőmérséklet is használható. A savas kezelés hatása, miként már említet­tük, abban áll, hogy.a gyapjú felvegye azt a teljes vagy gyakorlatilag teljes savmennyiséget, amely­nek felvételére a fürdő adott pH-ja mellett egy­általán képes. Mint később rá fogunk mutatni, a savmennyiség és ennek megfelelően a PH a később lefolyó klórozás szabályozása végett az első fürdőben beállítható. A berendezést vagy kezelőkádat először meg­töltjük hideg vízzel, melynek hőmérséklete elő­nyösen 26—33 C°, majd hozzáadjuk az ahhoz szükséges mennyiségű alkálit, hogy a gyapjúban a jó klórozáshoz szükséges optimális savanyúság maradjon vissza. Az alkalmazott alkáli előnyö­sen nátriummetaborát, azonban egyéb alkáliákat, mint bóraxot, káliummetaborátot, egyéb lúgos bórátokat (előnyösen alkaliborátokat), nátrium­karbonátot, káliumkarbonátot és hasonlókat is',, alkalmazhatunk. A klórozó' fürdő pH-ja a savazott gyapjú ke­zelésének kezdetekor dó'nyösen kb.. 8,5—8,8 és a klórozás végéig kb. 7,5-re esik le. A 9 pH-t meghaladó lúgosság lehetőleg elkerülendő, mint­hogy a sárgulást fokozza. Kifejezetten előnyös gyengén lúgos fürdőben és nem savanyú fürdőben klóroznunk, mivel a sa­vanyú fürdőben végzett klórozás gyorsan folyik le és &• gyapjúrostokat jobban roncsolja. A kló­rozószer bevezetése előtt a fürdő és a gyapjú feles savanyúságát kívánatos semlegesíteni Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a lépés kiküszö­böli a nemkívánatos fürdősavanyúságot, amit a gyapjú nem szívott fel, azonban egyáltalán nem semlegesíti a gyapjurost savanyúságát, mivel a gyapjúrostban lényeges savanyúság tartódik

Next

/
Oldalképek
Tartalom