140135. lajstromszámú szabadalom • Levegővezérlő berendezés egykamrás, önműködő, légnyomásos fékekhez

8 140135 legkisebb nyomásszabályozó -VII- szerv igen kicsi -83- duzzasztókamrájában a fékhenger nyo­mása ellenében történő áramlás ideje alatt lé­nyegesen nagyobb duzzasztási nyomás jön létre, amely a -72- vezetéken az -V- elzárószerv -63-kamrájára terjed át, mire a -71- membrán a -66-szeleptányért hirtelen ülésére nyomja és ezzel a -64- fővezeték és a -H- segédlégtartály közötti összeköttetés, valamint az -St- vezérlőtartállyal való kapcsolat és ezzel együtt áz utóbbihoz kap­csolt vezetékekkel és kamrákkal való kapcsolat is megszakad. Az egyes fázisokban leírt működési folyamat a valóságban igen gyorsan játszódik le olykép, hogy a beáramlás megkezdése és az egyes tar­tályok közötti kapcsolat megszakítása a gya­korlatban a gyorsító által létesített csapolás meg­kezdésével lényegileg összeesik, miáltal a -67-és -120- érzékenységi fúratok viszonylag nagy keresztmetszete esetén is gyakorlatilag nem ára­molhat vissza semmi levegő a fővezetékbe. Ezek az első műveletek azonnal és a fékezés módjától, (legkisebb üzemi fékezéstől akár legerősebb gyorsfékezésig függetlenül indulnak meg, mert közvetlenül a kiáramló főlevegő torlasztási nyo­mása okozza őket, vagyis ilymódon a bevezetés a) és b) pontjaiban említett célokat elértük. Köz­vetlenül a -II- gyorsító működésbe lépése idején a főlevegő és a segédlevegőmennyiségekben a további nyomásváltozás egymástól teljesen füg­getlenül játszódhatik le. Különösképpen a főveze­ték megcsapolása a -IV- csapolás határolón át független a megcsapolandó fővezeték ürtérfoga­tától vagyis az átmenő vezetékes, illetve fék­nélküli kocsik számától mindaddig, amíg a fő­vezeték nyomása az első fékezési fokozat szá­mára előírt érték alá esik, mire azután a második, vagyis az -St- vezérlőtartállyal kapcsolatos -50-kamra és a fővezetékkel kapcsolatban lévő -52-kamra között előálló nyomáskülönbség az -59-rúgó erejét legyőzi. A felső -56- szeleptányér ülésére szorul és ezáltal a fővezetéknek a külső levegővel való összeköttetése megszűnt. A fő-és kisegítőlevegő nyomásváltozásának függet­lenségét a -II- gyorsító első működésbe lépése után a gyorsító újszerű szerkesztésével érjük el, amely a 2. ábrán látható. A -II- gyorsító sze­lepe igen kicsi és könnyű -26- dugattyú módjára van kialakítva, amely teljesen súrlódás nélkül, a szelepnyílás átáramlási keresztmetszetéhez bi­zonyos arányban álló gyűrűalakú légréssel mo­zog a -21- henger furatában. A -16- kamrából létesített csapolás megindításának pillanatában, amikor egyben a fővezetékből is csapolunk, az igen kicsi -20- kamrában pillanatnyilag nagy torlasztási nyomás keletkezik, miáltal a -26-dugattyú a -28- kivezetőnyílás magasságáig emelkedik és ebben a helyzetben lebegő állapot­ban meg kell maradnia mindaddig, amíg a ki­áramlás a -IV- csapoláshatároló nyitott -26- sze­lepén át és a -XI- kiáramlás megszakító nyitott -124- szelepén át tovább folytatódik és mindez a -II- gyorsító -16- és -18- kamráiban lévő nyo­másváltozástól teljesen függetlenül, miáltal a be­vezetés c) pontja szerinti célt elértük. A -VI-beáramoltató -78- szelepének átáramlási kereszt­metszete mármost még oly nagyra is választ­ható, hogy a segédlégtartályban a nyomásesés a fővezeték nyomáseséséhez képest előresiet anélkül, hogy ezzel a csapolás megszakadna, mert ez esetben a -II- gyorsító -25- szeleprúdja a lefelé nyomott -23- membránt nem tudja kö­vetni. Amint azonban az áramlás a -IV- csapolás­határolóhoz tartozó felső -56- szeleptányér ren­des záródása által megszakad, a -27- rúgó a rezgő -26- dugattyút ismét visszatolja és ezzel a -24- szeleptányért ülésére szorítja. Az ellen­kező esetben, vagyis, ha a megcsapolandó fő­vezeték ürtérfogata a fékhenger beáramoltatási köbtartalmához viszonyítva kicsi és ennekfolytán a kiáramlás a fővezetékből befejeződik mielőtt a beáramoltató nyomás a fékhengerekben az előírásos értéket eléri, a -IV- csapoláshatároló -57- kamrájában és a -60- vezeték révén vele összekötött -75- kamrában (mely a VI beáramol­tatóhoz tartozik) a teljes fővezetéki nyomás jön létre, mert az -57- kamra az -52- kamrával a most már megemelt alsó -56- szeleptányér révén kapcsolatban van. Mikor ez a nyomás nehezedik a -80- membránra, a -78- szeleptányér továbbra is nyitott helyzetében marad ps így a beáramol­tatás tovább tarthat mindaddig, amíg azt a -VII-legkisebb nyomást szabályozó szerv meg nem szünteti. Ilymódon a bevezetésben említett .d) pont szerinti cél teljesítve van. Annak megakadályozása végett, hogy a leg­kisebb nyomást szabályozó -VII- szervet a fék­hengerek nyomásával szemben a vezérlőberen­dezésben lévő viszonylag nagy torlasztási nyo"­más időelőtt becsukja, a -84- kamrát a viszony­lagos vákuumot előállító -92- torlasztófúvóká­val hozzuk kapcsolatba a féklevegő csatornájá­nál Mindaddig, amíg az áramlás tart, a fék­dugattyú kitérése következtében, egészen a fék­tuskók rászorulásáig, a -84- kamrában kisebb a nyomás, mint a fékhengerben. A fékdugattyú löketének befejezésekor a -93- vezetékben vissza­ható torlasztás jön létre, mire a -84- kamrában a nyomás hirtelen emelkedik, a -87- membrán legyőzi a -90- rúgó erejét és ennek folytán a -86- szeleptányért záró helyzetébe viszi. A be­áramoltatás megszakításának e pillanatában a kicsi -82- és -74- kamrákban a nyomás azonnal a segédlégtartály nyomására emelkedik, miáltal a -80- membrán fölfelé mozog és a -78- szelep­tányért a -77- rúgó hatása alatt szintén ismét záróhelyzetébe viszi. A mármost kisegítő levegő nyomása alatt álló, -86- szeleptányér felülete olyan nagyságúra van méretezve, hogy a -90-rúgó csak akkor fog megint nyitni, amikor a fékhengerekben a nyomás 0.3 kg'cm'- alá esett, vagyis csak a fékek teljes oldásakor. A háromnyomásos -III- szabályozó szerv a beáramoltatástól függetlenül, illetve attól nem befolyásolva lezárt állásba került, a vezérlő nyo­más alatt lévő -30- kamra és a fővezeték nyo­mása alatt álló -29- kamra közötti nyomáskülönb­ség következtében. A -29- főlevegőkamrában elő­álló további nyomáscsökkentésnél a -46- szelep­tányér felemelkedik, mire a -IX- áíállítócsapban levő megfelelő töltőíuratokon át további sűrített levegőmennyiség juthat ä -H- segédlégtartályból a -49- vezetéken, -44- és -42- kamrákon, -43-vezetéken, -103- kamrán és -109- vezetéken át a -Br- fékhengerbe. A -42- és -41- kamrákban előálló fékhengernyomás a -29- és -30- kamrák

Next

/
Oldalképek
Tartalom