140135. lajstromszámú szabadalom • Levegővezérlő berendezés egykamrás, önműködő, légnyomásos fékekhez

H0135 5 24 csapolószelepe már kezdetben a fékezés megindításakor működésbe lép a főlevegő és a segédlevegő között előálló csekély nyomáskülönbség hatására, viszont ez a -24- szelep nyílásának pillanatában a vele kapcsolt -26- dugattyú révén a kiáramló főlevegő által megemelten tartva van, tehát nyitva marad, függetlenül a főlevegő és a segédlevegő közötti nyomáskülönbség további alakulásától, mindaddig, amíg a főlevegő kiáramlása lezáródik, ami két módon lehetséges: vagy a IV csapolás-határoló hatása alatt, amely a főlégvezetékben előálló bizonyos meghatározott nyomásesésnél, a főlevegő és a vezérlőlevegő között keletkező nyomáskülönbség folytán záródik, vagy a csapoláshatárolóval együttműködő XI kiáramlás-megszakító hatására, mely a főlevegő és a vezérlőlevegő közötti elegendő nyomáskülönbség hiányában a kiáramló főlevegő torlasztási nyomása következtében bizonyos idő eltelte után önmagában záródik. Emellett a VII beáramoltató hirtelen keletkező torlasztási nyomás következtében nyílik és ezt a nyomást, a kiáramló főlevegő a 75 kamrában állítja elő olvkép, hopv az a nvomás az áramlás folyamata alatt a főlevegő és a segédlevegő közötti nyomáskülönbség többszörösére emelkedik; és ez a torlasztási nyomás akkor, amikor a IV csapolás-határoló a főiégvezeték csapolását megszünteti és amikor az alsó -56- szelep nyílik, a teljes főlégvezetéknyomásra emelked/k, ami által a segédlevegőnek a VI beáramol taton át a fékhengerbe áramlása gyakorlatilag a II gyorsító működésbe lépésével különbség, iPetve késedelem nélkül egybeesik, ami által továbbá a főiégvezeték, -H- segédlégtartály és -St- vezérlőtartály közötti összeköttetés, valamint e két utóbbi közötti összeköttetés az V elzárószerv működése következtében megszakad. Elősegíti ezt a beáramló segédlevegő által a -66- kamrában létesített és a -61- kamrában lévő nyomás ellen ható torlasztási nyomás, amely a beáramoltatás- műveletének lefolyása alatt a -Br- fékhengerben lévő nyomás többszörösét éri el és mikor a fékhengerben a kívánt beáramlási nyomást elértük, folytatásképpen ezen nyomás révén, elzárva marad. A találmány.szerinti levegővezérlő berendezést a csatolt rajzok példaképpen ábrázolják. Az 1. ábra a szelepek és vezetékek elhelyezését szemlélteti vázlatosan. A 2. ábra az egyik szelepcsopoit keresztmetszete nagyobb léptékben. A 3—6. ábra az átállítást szemlélteti különböző üzemi helyzetében. A könnyebb ismertetés céljából a rajz 1. ábráján a főlevegőt, segédlevegőt és a vezérlőlevegöt különbözőképpen vonalkáztuk olykép, hogy a főlevegőt balra emelkedő vonalkázás ábrázolja teljés vonalakkal, a vezérlőlevegőt pedig jobbra emelkedő és felváltva teljes és szaggatott vonalakból álló vonalkázás érzékelteti, A levegővezérlő berendezést kamrák, tartályok, szelepek és csővezetékek alkotják, amelyek a működésnek megfelelő módon egységekké vannak összefoglalva. Ezek az egységek a rajz szerint a következők: -I- a legnagyobb nyomás korlátozó, a -II- gyorsító, a -III- háromnyomásos szabályozó, -IV- csapolás határoló, -V- elzárószerv, -VI- beáramoltató, -VII- legkisebb nyomásra működő szerv, -VIII- töltő- és utántöltőszerv, -IX- átállítócsap, a fékhenger töltési idejét határoló szerv, -XI- a kiáramlást megszakító, -H- a segédlégtartály, -St- a vezérlőlevegőtartály és -Br- a fékhenger, mely részeket megfelelő csővezetékek kapcsolják össze egymással. Az alábbiakban először ezeket az egységenként tekintendő vezérlőszerveket ismertetjük. A legnagyobb nyomást határoló -I- rész az -L-fővezetékkel összekötött -I- kamrából áll, amelyet a -2- és -3- membránok választanak el a -4- és -5-tértől. Az -1- és -5- terek az átfúrt -6- szeleprúd révén egymással összeköttetésben vannak, mely szeleprúd a -2- és -3- membránokkal áll kapcsolatban és ezekre átadja a -7- rúgó erejét. A -10-szeleptányér a -11- rúgó hatása alatt elzárást létesít az -5- és -12- kamrák között. Az -L- vezetékből beáramló sűrített levegővel történő töltésűé1 ilyen módon a -6-' szeleprúd furatán át levegő juthat az -5- kamrába. A -4-kamra a -13- vezetékkel van összeköttetésben és a vezérlő levegő hatása alatt áll. A -12- kamra. A-14- fojtófuraton át a -VIII- töltő és utánadagoló szerv -15- kamrájával áll összeköttetésben. Ezeknek és a később ismertetendő egységeknek a szerepét az alábbiakban az egész vezérlőberendezés működésével kapcsolatosan fogjuk ismertetni. A 2. ábrán külön is szemléltetett -II- gyorsító részei a -16- kamra, mely a -17- vezeték révén az -5- kamrával van összekötve, a -18- kamra, amely a -19- segédlégvezetékhez csatlakozik, továbbá a kicsi -20- térből, a -21- hengerből és a -22- térből áll. A -16- teret a -23- membrán választja el a -18- tértől. A -16- és -20- kamrák közötti elzárást a -24- szeleptányér létesíti, amely mereven van összeerősítve a -26- dugattyúval és a -25- szeleprúddal és arra a -27- rúgó ereje hat. A -25- szeleprúd, valamint -23- membrán között nincs merev kapcsolat, miáltal a -23- membrán mozgása csak az egyik irányba adódik át a -25- szeleprúdra. A -20- és -22- terek egymástól ä -26- dugattyú révén vannak elválasztva, de a dugattyú és a -21- henger között állandóan egy gyűrűalakú légrés marad szabadon. A -22-kamra a -28- vezeték révén a csapolás -IV-határo'ójával van összeköttetésben. A háromnyomásos -III- szabályozó a -29- és -30- kamrákból áll, amelyeket a -31- membrán választ el egymástól. A -29- kamra a -32- vezeték révén a -16- kamrával van összeköttetésben és ezáltal a fővezeték levegőjének hatása alatt áll, míg a -30- kamra pedig a -33- és -34-vezetékek révén a vezérlőlevegő terével van kapcsolatban. A -31- membrán a tömítően záró -35- falon át az átfúrt -36- szeleprőddal kapcsolódik.. A -35- fal és a -37- membrán között.van a -38- tér, amely a -39- vezeték révén a -IX- átállítócsap közvetítésével a külső levegővel hozható összeköttetésbe. A -38- kamrába torkollik az üreges -36- szeleprúd furata. A -37- és -40-membránok a -36- szeleprúdra támaszkodnak. A -37- membrán fölött van a -41- kamra, amely a -IX- átállítócsap segítségével, illetve a csap beállítása szerint a -42- kamrával kapcsolódik' a