140070. lajstromszámú szabadalom • Gyujtókészülék mechanikai késleltetővel

140070 a tömegerők hatása alatt az—5— és —10— részek előrelökődése folytán az ütőszeg a csappantyúba szűrődik és a robbanás bekövetkezik (6. illetve 7. ábra). A 8.—10. ábra oly gyújtókészüléket mutat, amely alkalmas arra, hogy raktározása és a lövés szempontjából tökéletes biztonságot nyújtson azáltal, hogy visszapattanás sem lehetséges olykép, hogy a csappantyú és a gyullasztótöltet a nem hatásos vagyis biztosított helyzetből a robbanótöltethez képest elmozdul a működő helyzetbe, amelybe a tűz továbbvitele a becsapódáskor rendes módon jöhet létre. Ennél a megoldásnál a gyújtókészülék — latestében, amely egyik végétől a másikig ugyanolyan átmérőjű fúrattál vagy belső üreggel van ellátva, a —13— kulisszák vannak, amelyek a vezérlő és rögzítő nyúlványokat képezik. Ezek a nyúlványok vagy kulisszák a megfelelő —14— hornyokban mozoghatnak, amelyek a találmány értelmében az —5— csúszóhüvelyben vannak kialakítva illetve kimunkálva és ez utóbbi alkatrész az — 1— test belsejében a kellő helyen nyer elhelyezést. A 9. ábra szerint mindegyik —14— horonynak két —14a— és —14b— ága van lényegileg V-alakban olykép, hogy ezek a hornyok a kulissza számára zeg-zugos pályát képeznek. A —7—rugó egyrészt az —5— hüvelyt szorítja előre és ilymódon ezt a hüvelyt abban a helyzetben tartja, amelyben a —13— kulisszák a zárt —14b— horony ágak végéhez nyomódnak, másrészt pedig ez a rugó a —4— gyullasztótöltetet (amely a második —10— hüvelyhez van erősítve) az —1—testrész hátsó —29—. végződéséhez vagy fenekéhez szorítja. A —30— rúgó, amely a —7— rugónál lényegesen gyengébb, a biztositott helyzetben összeszorított állapotban van a —10— hüvely hátsó —31— része és a —29— fenékrész között. A —3— ütőszeget tartó —2— fedőrész vagy dugó az —1— test fejrészébe van becsavarva és azt jól elzárja. Ez a dugó hosszú —3— ütőszeggel van ellátva, amely ütőszeg áthatol a horonnyal elátott —5— hüvelyen és azután a csappantyút'tartó —10— hüvely —9— meghoszszabbításába nyúlik. A —6— csappantyú ennek a hüvelynek a végrészén van megerősítve. Ha a gyujtókészüléket véletlen ütés vagy lökés éri, az —5— hüvely a már leírt módon működik és a gyujtókészülék teljes biztonságát eredményezi. A lövés pillanatában azonban a gyorsítás következtében és a tömegerők hatása alatt az —5— hüvely összenyomja a —7— rugót, tehát hátraszorul és közben ide-oda lengő (forgó) mozgást végez a —14b— horonyág megfelelő alakja következtében, mire azután a —13— kulisszák a V-alak —17— csúcspontjába kerülnek (9. ábra). Mikor a gyorsítás megszűnik, a —7— rúgó az —5— hüvelyt ismét előre löki és a —13— kulisszák a hozzájuk tartozó —14a— horony ágban mozognak, megint ide-oda lengetve a hüvelyt. Ilymódon a hüvely előre irányuló mozgása lassú, tehát addig tart, amíg a —13— kulisszák a -15— végződésnél kilépnek a —14a— hornyokból. Ebben a pillanatban nem a kinyúlt —7— rúgó hatása alatt, hanem a —30— rúgó hatása következtében az alkatrészek a 10. ábra szerinti készenléti helyzetet foglalják el, amelyben a becsapódáskor a robbanás biztosan bekövetkezik. A találmány szerinti készülék a 11. ábrán látható módon, rnint időzített gyujtókészülék is működhetik mechanikai vagy pirotechnikai módon. A készülék —1— teste, amely belső részében végigmenő furatot tartalmaz, a —2— fejrésszel van ellátva, amelyben a —6— csappantyú és a —4— gyullasztótöltet van elhelyezve. Az — 1— testhez erősített —13— kulissza a biztosított helyzetben a zárt (zsákutcaszerű) —14b— horonyágban van, amely a lényegileg V-alakú és zeg-zugos —14— horonyhoz tartozik; utóbbi az ütőszeget tartó, elmozogható —5— hüvelyen van kimunkálva. Ezt a hüvelyt az —1— test -29— fenekére támaszkodó —7— rúgó abba a helyzetbe szorítja, amelyben a —13— kulissza a — 14b—horonyág végén van. Váratlan, illetve szándékolatlan ütés vagy lökés esetén az —5— hüvely a már leírt módon biztosított helyzetében marad a —13— kulissza, a —14— horony kapcsolata és a —7— rúgó hatása alatt. A lövés pillanatában azonban a nagynyomású gázok gyorsító hatása következtében az ütőszeget tartó —5— hüvely visszamarad és a —14b— zeg-zugos horonnyal vezetve összenyomja a —7— rugót mindaddig, amíg a —13— kulissza el nem éri a V-alak csúcsát, vagyis , a — 17— pontot, ahol a kulissza a másik, tehát a — 14a— horony ággal kerül működő kapcsolatba. Amint a gyorsítás megszűnik, a —7— rúgó megint előre löki az —5— hüvelyt, mire az a hoszszabb —14a— horony zeg-zugos pályájától vezetve mozog és a —13— kulissza kilép a horonyból annak —15— végződésénél, mire azután a hüvely felszabadul és ekkor azt a —7— rúgó tovább löki a —6— csappantyú felé, amelybe az ütőszeg belehatol és akkor a robbanás bekövetkezik. A 12. ábra mutatja, hogy a zárt —14b— horonyág, úgy mint a másik —14a— horonyág több egymás után következő töréssel vagy hullámmal, illetve cik-cakosan lehet kialakítva, minek hatásaképen nagyobbfokú késleltetést érünk e! a és így a —13— kulissza csak később ér el a —17— ponthoz, ami az előzetes készenléti helyzetnek felel meg. A találmány egyik különleges kivitelénél az időelőtti gyulladást meggátló akadályozószerv késleltetett felszabadításáról gondoskodunk (13. ábra). Ennél a megoldásnál a megfelelő alakú —1— burkolatban az elzáróként működő harangalakú —5— hüvely van elhelyezve, amelyhez a —13— kulisszát erősítjük. Ez utóbbi vezérlő és rögzítő ujj alakjával bír. A harangalakú, mozgó —5— hüvely a —33— tartórészt fedi be és azon vezetve van. Ennél a kivitelnél tehát a már említett együttműködő részeket az