140070. lajstromszámú szabadalom • Gyujtókészülék mechanikai késleltetővel

140070 —5— és —33— darabok alkotják olykép, hogy a ^14— horony a —33— tartórészen van (14. ábra). A —7— rúgó a harangalakú —5— hüvelyt abba a helyzetbe szorítja, amelyben a —13— kulissza >ai —33— tartó zárt —14b— horonyágának végéhez szorul. Ebben a biztosított helyzetben a harang nem engedi azt, hogy a tűz vagy a felrajzolt készülék elé helyezett, de az ábrán fel nem tüntetett csappantyú robbantó hatása tovább terjedjen. Viszont a kilövés megtörténte után a gyorsítás következtében az —5— harang tehetetlensége folytán a —14b— horony által vezetve összenyomja a —7— rugót mindaddig, amíg a —13— kulissza a —17— végponthoz nem érkezik és itt el nem helyezkedik. Mikor azután a gyorsítás megszűnik, a —7— rúgó az —5— harangot előre löki és az a hosszabb — 14a— horonyágtól vezetve, tehát ide-oda lengő forgó mozgást végezve, előre halad és amikor a —13— kulissza a —15— végponthoz érkezik, annak hatása alól felszabadul és akkor a. —7— rúgó az —5— részt kilöki és felszabadítja a gyujtóláng továbbterjedésének nyílását. Ezután a tűz akadálytalanul terjedhet a robbantötöltet felé. A 15. ábra a 13. ábra szerinti szerkezetnek oly változatát szemlélteti, amelynél a —13—kulissza az —1— burkolathoz van erősítve, a —14— horony pedig az —5— harangban van és a V-alak ellenkező elhelyezésű. A működés egyébként ugyanolyan, mint ahogyan azt a 13. és 14. ábrákkal kapcsolatosan ismertettük, A 19. ábra szerinti kivitelnél a szerkezet lényegében véve a 15. ábrához hasonló, de mégis azzal a különbséggel, hogy két hornyot alkalmazunk, amelyek olyan elhelyezésűek, hogy az -—5— harang kidobása nyomban bekövetkezik, amikor a két —13— kulissza elhagyja közbenső helyzetét. Ezt a célt úgy érjük el, hogy a hoszszabbik —14a— horonyág egyenes vonal mentén halad és csak a zárt -—14b— horonyág zegzugos (17. ábra). A —7— rúgó oly gyenge, hogy ennekfolytán a szerkezetnek igen nagy az érzékenysége és így a —14b— horonyágat hoszszabbra készítjük, mint a megelőző kiviteleknél, hogy ilyen módon a kulissza kénytelen legyen hosszú zeg'-zugos utat bejárni, mielőtt a —17— közbenső pontot elérné. Eljárhatunk úgy is, hogy kulisszaként a —13— golyókat alkalmazzuk, amelyek az —5— harang —-34— mélyedéseiben vannak elhelyezve és így a működés gyorsabbá, valamint biztosabbá válik. Hogy a szerkezet igen erős lökéseknek is ellenállhasson mind a kezeléskor, mind pedig a lövés pillanatában, továbbá, hogy a visszapattanás veszélyét is elkerüljük, továbbá, hogy nem kívánatos alakváltozások és súrlódások be né következzenek, amelyek a helyes működést károsan befolyásolhatnák, a 18. ábra szerinti megoldásnál a —14— horony igen nagyszámú ideoda lengő mozgást biztosít olykép, hogy mindegyik lengés elfordulási szöge lényegesen kisebb. A —14a— és —14b— horonyág ilyen módon hullámvonal alakúak. A 19. ábra szerint még azt is megtehetjük, hogy a —13— kulissza biztosított —16— helyzete és közbenső vagy készenléti —17—helyzete egy és ugyanazon X—X hossztengelyen van. Ezáltal lehetővé válik a visszavezető —7— rúgó minden oldalirányú igénybevételének biztos rneggátlása, de emellett a —13— kulissza mégis biztosan a —14— horonyágba megy át, amikor a — 14b— horonyágat elhagyta. Ezt a —14b— horonyág ferde helyzete teszi lehetővé. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyujtókészülék, amelynél oly berendezés van, amely a készenléti helyzetet, a biztosított helyzetet vagy a robbantást mechanikai késleltetéssel létesíti és amely lényegében véve két egymással kapcsolt és együttműködő alkatrészt tartalmaz, amelyek közül az egyik legalább egy horonnyal és a másik legalább egy kulisszával van ellátva, amely alkalmas arra, hogy ebben a horonyban mozogjon, azzal jellemezve, hogy a kapcsolt és együttműködő alkatrészek közül az egyik egy robbantóhüvely, amelyet ellenerőt kifejtő alkatrész rögzít a biztosított helyzetben, az említett horony pedig kétágú olykép, hogy a két ág V-alakban egymásfelé hajlik és olyan alakú, hogy a rögzítőszervként működő kulisszát az először befutott horonyágban zeg-zugos pályára kényszeríti olykép, hogy az ellenerőt kifejtő szerv hatásánál nagyobb erő fellépése esetén az említett robbantóhüvely a biztosított helyzetből közbenső helyzetbe megy át és a kulissza az egyik horonyágból a másik horonyágba jut, ami által a robbantóhüvely a készenléti helyzetbe juthat, amikor az ellenerőt kifejtő szerv hatásánál nagyobb hatású erő vagy lökés megszűnik és ezt a mozgást először az egyik irányban az egyik horonyág létesíti, majdpedig a robbantóhüvely az ellenerőt kifejtő szerv hatása alatt a másik horonyág révén vezetve az említett zeg-zugos pálya mentén lassítva mozog, amennyiben a robbantóhüvely ide-oda lengő mozgásra kényszerül. ' 2. Az 1. igénypont szerinti gyujtókészülék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a horony két egyenlőtlen hosszúságú ágból áll, amelyek közül legalább az egyik zárt, vagyis zsákutcaszerű. 3. Az 1. igénypont szerinti gyujtókészülék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a horony egy hosszabb ágból és egy zárt mélyedésből áll, amelybe a kulissza eljuthat olykép, hogy a robbantóhüvelyt rögzíti és ez & készenléti helyzetbe került ellenerőt kifejtő szerv hatása alatt jön létre. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti gyujtókészülék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a két horonyág olyan. alakú, hogy az egyik ág, előnyösen a zárt oldalirányban torkollik a másik horonyágba. ' 5. Az 1. és 2. igénypont szerinti gyujtókészülék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a hosszabb horonyág egyene'svonalú.