139989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohászatisalakok hasznosítására

139989. 3 Az a körülmény, hogy ezek a salakok széthullóak, mutatja, hogy bikalcikus szi­likátból állnak. Az oldás hatásfokai mu­tatják, hogy az alumíniumoxid alkáliáwail 5 és mésszel vegyült, anélkül, hogy harmad­lagos oldhatatlan terméket képezett voln«. A fenti anyagokból kiindulva, a ke­verékhez meszes anyagot és bauxitot ad­tunk abból a célból, hogy a meszes anyai-10 got aluininiumoxidban gazdagítsuk és hogy kb. a következő összetételt kapjuk: SiOä 18.50 A12 0 3 30.50 CaO 51.00 15 A bauxit vastartalmla kiredukálódott, ned-SiO vességtartalma pedig eltűnt és ., n 2 =0.61 súlyviszonyú salakot kaptunk, melynél az oldás hatásfoka 90o/o volt. Ez a salak lassú hűtés után szétesett. Tartalmazott bikal-20 cikus szilikátot és monokalcikus aluminá­tot és összetétele folytán annak az egye­nesnek a közelébe esett, amely az Si02 — AL03 —CaO háromkomponensű diagramm­ban a bikalcikus szilikát és a monokal-25 cikus aluminát képzeletbeli pontjait köti össze. Egy némileg módosított összetétel volt a következő: 8i02 16.30 SO A120 8 17.70 CaO-fMgO 53.00 Különféle 4.00 AT2 Ö; vlszony °-59 35 Oldási hatásfok: 82°/o. A salak szintén széteső volt. A magas aluminiumoxidtartailmú siala­kok, amelyek bauxit adagolása által így nyerhetők, különösen érdekeslek. 40 Vastartalmuk van, tisztítótuliajdonsá­gaik megfelelőek, tekintettel bázikussá­gukra és jelentékeny aluminiumoxidtartal­mukra és végül az olvadáspontot csök­kentő anyagok hozzáadása után olvadás-45 pontjuk általában 1500 C° alatt Viatn. íme ezeknek az összetéteijefcnek két pél­dája, ahol csak a lényeges alkatrészek sze­repelnek: Si02 18.2 17.20 50 A12 0 3 30.9 29.10 CaO-fMgO 50.9 50.45 Különféle 0.0 3.25 aminél 1.35 alkáli Ka 0-ban van szá­mítva. 55 Pépes olvadás 1445°C. Mind e fenti salakoknál célszerűen lassú hűtést alkalmazunk, amely már folyási hő­foktól és nem csupán 700 C°-tól indul ki, és mivel megállapítást nyert, hogy ez a hűtés az aluminium kinyerését nagyban 60 emeli. A fenti salakok maradékai az aluminium kivonása ulán olyan nyersanyagot szolgál­tatnak, amely hidraulikus kötőanyagok gyártására nagyon alkalmas, aminek kö- 65 vetkeztében számbavehető értéke van. B) Á salak módosítása olvasztás után. Ebben az esetben a találmány szerinti eljárás célja, hogy a salakot folyékony állapotban a nagyolvasztó elhagyása után, 70 megfelelő tartányban fogjuk fel és hozzá­adjuk a szükséges mennyiségű kiegészítő alkatelemeket, hogy olyan természetű kei­veréket kapjunk, mint fent, amely alu­miniumoxid kivonására alkalmas és hogy 75 esetleg olyan segédanyagokat is hozzáad­junk, amely a végtermék olvadáspontját leszállíthatja. A végleges salakot, amelyet gyakorlati­lag egyenletes összetétel elérése céljaiból 80 homogenizálunk, kiürítjük, azután a szük­séges körülmények között, tehát előnyösen lassan lehűtjük, hogy annak üveges ke­ményedését elkerüljük. Végül is, mint fen­tebb, ismert eljárásokkai az aluminium- 85 oxid feltárására lesz alkalmas. Az olvadt salaknak megfelelő talrtányba folyékony állapotban való kiürítése mű­szaki nehézségeket nem okoz. Ezzel szemben a kiürített salakhoz ki- 90 egészíthető anyagok adása olyan feltételek mellett történhetik, hogy az előállott ke­verék folyékony legyen. Ebből a célból különféle módok alkal­masak külön-külön vagy együttesen: 95 1. a hozzáadagolt anyagokat előzetesen bővítjük és esetleg megolvasztjuk. 2. A salakot tartalmazó tairtány hevítő szervekkel lehet ellátva, pl. égőkkel vagy villamos berendezésekkel. A salakba olyan joo anyagokat vihetünk bele, amelyek a folyai­dékban vagy annak felületén éghető gázok bevezetésével hevíthetek. 3. Végül is a salakhoz, a tartány meg­töltése előtt, alatt, yagy után olyan anyát- 105 gokat adagolhatunk, amelyek a végtermék olvadáspontjának leszállítására alkata aisialr és ame'yek az aluminiumoxid végleges fel­tárást célzó műveleteket nem zavarják, il­letőleg azokban nem vesznek részt. 110 A töltés homogenizálása céljából bár­mely ismert módszerhez nyúlhatunk, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom