139987. lajstromszámú szabadalom • Berendezés modulált frekvenciájú vagy fázisú hullámok detektálására

4 1399^. szemben, úgyhogy a primer feszültség gyakorlatilag teljes értékben eljut a (13), , (14) egyenirányítókhoz. A (18), (19) kon­denzátorok megközelítően egyenlő kapací-5 tásuak. Együttes, sorbakapcsolt impedan­ciájuk, mely a huzalokkai, csövekkel és egyéb szétszórt kapacitásos impedanciák­kal párhuzamosan fekszik, a (16) teker­cset a működtető frekvenciára hangolja. io A (10), (16) tekercsek között esetleg nincs szükség mágneses csatolásra. Ha a diódkapacitásnak az egyik vagy másik oldalon végzett növelésével a köröket úgy csatoljuk egymáshoz, hogy kapaci-15 tásbeli kiegyenlíteílenség jön létre, akkor a (10) primer tekercs és a (16) sze­kunder tekercs olyan kapacítív csatolás­ban vannak egymással, amelynek erőssége a két kapacitás kiegyenlítetlenségének ao nagyságától függ. A (13), (14) egyenirányítók példaképen dióda-típusú eiektron-kisütőszerkezetek. Nyilvánvaló, hogy a diódák elektródjai kö­zös csőburkolatban is lehetnek. A (13) dióda 25 (20) anódját, amint a rajz vázlatosan mu­tatja, a (18) kondenzátor felső sarkához és a (16) tekercs felső végéhez, a (14) dióda (21) katód ját pedig a (19) kondenzá­tor alsó sarkához és a (16) tekercs alsó vé-30 géhez kötjük. A (13) dióda (22) katódját és a (14) dióda (23) anódját közvetlenül köti egymáshoz a (24) kondenzátor. A ,(23)~anó­dot és a (24) kondenzátor kisebb potenciálú sarkát egyenáram számára földpotenciálra 85 hozzuk. A találmány szerint a (24) kon­kondenzátor nagyságát úgy választjuk meg, hogy a (13) dióda (22). katódja ugyan­csak földpotenciálon legyen mind a modu­lációs frekvenciákhoz, vagyis a hangfrek-40 venciákhoz, mind pedig a középfrekvenciá­hoz (I. F.) viszonyítva. A (Í3) dióda (25) terhelő ellenállását közvetlenül párhuzamosan kötjük a (13) dióda elektronáram-pályájához. Hasonló-45 képen a (26) terhelő ellenállást is közvetle­nül a (14) dióda anódja és katódja közé kötjük, miért is az közvetlenül párhuzamo­san fekszik e diódaelektronáram-pályájá­val. A (25), (26) ellenállások mentén a jel-50 áramok egyenirányításával létrehozott megfelelő feszültségesések jönnek létre. Látjuk tehát, hogy a (13), (14) diódák fordított helyzetben vannak .ahhoz a kap­csolathoz képest, amely a szokásos (FM) 55 detektorkÖFÖknél szerepel, melyekben a diódák kiegyenlített detektorkörben van­nak. Ez azt jelenti, hogy a (25), (26) ter­helő ellenállásoknál fellépő' egyenáramú feszültségesések olyan polaritás-viszony­ban vannak, hogy összegeződnek; Ahelyett, <>° hogy zérus egyenáramú feszültséget létesí­tenénk, amikor az alkalmazott vivőfrek­vencia ki van egyenlítve, pozitív vagy ne­gatív feszültséget kapunk, attól függően, hogy a sorbakapcsolt terhelő ellenállások 65 melyik végét földeljük. A terhelő ellenállá­sok külső végeit, pl. a (24) kondenzátor révén, áthidaljuk, úgyhogy a (25) ellenállás . katód-vége és a föld között, modulációs frekvenciájú feszültség nincs, vagy az, csak 70 kicsiny. A (25), (26) ellenállások tulajdon­képen hangfrekvenciás- feszültségek szá­mára a földdel párhuzamosan, egyenáramú feszültségek számára azonban a földdel sorban fekszenek. 75 Az 1. ábra szerinti megoldásban a detek­torkört a (24) kondenzátorral párhuzamo­san kapcsolt (27) ellenállás egészíti ki. A modulációs feszültséget, ebben az esetben a kívánt hangfrekvenciájú modulációs jel- 80 feszültséget, a (26) terhelő ellenálláshoz kö­tött, állítható (28) csúszkával, ill. leágazás­sal vesszük ki. Más szavakkal: a hang­frekvenciás feszültség amplitúdóját a (28) csúszka helyzete szabja meg a (26) ellen- 85 álláson. A legnagyobb hangfrekvenciás fe­szültség akkor vehető le a (26) ellenállás­ról, ha a (28) csúszka a (26) ellenállás katód-végén van. A (31) bekötőponton azonban nagy 90 (I. F.) potenciálok vannak, miért is a (28) csúszka elhangolná mind az (5) primer kört, mind pedig a (12) szekunder kört, ha megengednők azt, hogy a csúszkát a (26) ellenállásnak a katód felé eső végéig lehes- 95 sen tolni. Ezért a (26) ellenállást egymás­sal sorban fekvő két részre osztjuk, me­lyek egyike á katód végéhez tartozó állandó ellenállást, a másika pedig potenciométert, ill. hangerőszabályozót alkot, mely a kört 100 a (14) diód földelt elérne, ez esetben a (23) katód felé (vissza) kiegészíti. A (26) ellen­állás közbenső (26') pontja egy ilyen elvá­lasztóhely. A ' hangfrekvenciát esetlég a (25) ellenállás változtatható leágazásánál 105 is levehetjük. A (29) kondenzátor hangfrekvenciás csa­toló-kondenzátor,' melyet a (2.8) csúszka és a következő (nem ábrázolt) hangfrekvenciás cső bemenő rácsa közé iktatunk. Termé- no szetesen akár egy, akár több hangfrekven­ciás erősítőcsövet alkalmazhatunk és a fel­erősített hangfrekvenciás jeleket alkalmas módon, pl. hangszóróval közvetíthetjük. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom