139986. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet
2 139986. vannak ellátva, amelyek a sugarakhoz képest oly módon hajlanak el, hogy kölcsönös elfordulásuk alatt az említett anyagot elterelik a forgó tengelytől. A vezetékek vi-5 szont úgy vannak kiképezve, hogy az említett anyagot a szóbanforgó forgó tengely felé vezetik. Szerkezeti részeiben, a találmány alapgondolata szerint, az említett anyag szá-10 mára való vezetékek a tárcsa (vagy tárcsák) kerületi közbenső üregéből állanak, mely a szóbanforgó szembenálló tárcsák homloklapjaiban kiképezett ablakokkal köz-' lekedik. így a tárcsaközéppont felé irányuló 15 összetartó keringést hozzuk létre. Ügy találtuk, hogy bizonyos esetekben lehetséges ezt az összetartó keringést széttartó keringéssel helyettesíteni s ez is a találmány körébe tartozik. 20 - Avégett, hogy jobban megérthessük a találmány lényegét, hivatkozunk a csatolt rajzokra, amelyek csak példaképen ábrázolják a kivitel néhány alakját, de egyáltalán nem kívánjuk ezzel a találmány védelmi 25 körét korlátozni. A rajzokban az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet ' egyik megvalósítási alakját vázlatos metszetben tünteti fel; 30 a 2., 3. és 4. ábra a kiugrások és bemélyedések más formáinak metszetei; az 5., 6. és 7. ábra különböző kiképzésű nyilasokat tüntet fel; a 8. ábra egy szerkezeti részlet nagyított 35 távlati képe; a 9—14. ábrák működési diagrammák; a 15., 16. és 17. ábra más-más kiviteli alakot tüntet fel; a 18. ábra egyetlen tárcsa esetében egy 40 bizonyos kiviteli alakot tüntet fel; és végül a 19. ábra az előbb említett kiviteli alakot szemlélteti, három tárcsa alkalmazásával; a 20. ábra pedig ismét más kiviteli ala-45 kot tüntet fel. Az 1. ábra szerinti kivitelben a kapcsolás áll egy tokból, mely (2) tengellyel áll kapcsolatban s benne foglal helyet (3) tárcsa, mely Ugyancsak egy másik (4) tengellyel 50 van összekapcsolva. Ezenkívül tegyük fel, hogy a két tengely egy egyenesbe essék, bár alkothatnának egymással bizonyos szöget is. A (3) tárcsa mindenesetre sohasem 55 érintkezik az (1) tokkal, hanem közöttük van bizonyos mennyiségű laza anyag, mely lehet folyadék, por vagy szemcsés, A tok és tárcsa egymással szemben álló felületei (5) hornyokkal vannak ellátva, melyek keresztmetszete háromszögű (lásd 60 a 2. ábrát), vagy félkörös (lásd a 3. ábrát), • vagy derékszögű <lásd a 4. ábrát), egyenes vonalban (lásd 5. ábra) vagy evolvensben (lásd 6. ábra), vagy csavarvonal mentén (lásd 7. ábrát), vagy más 65 ettől eltérő vonalban húzódva, de minden esetben egészen vagy részben görbülve, az egyes pontján keresztül haladó sugarakhoz képest, olyan irányban, mely a laza anyag hajítását idézi elő a kerület felé. 70 E nyilasok lehetnek összefüggés nélküliek is, bármely más lehetséges mértani alak szerint, ami alkalmas arra, hogy ezzel egyenértékű hatást idézzen elő. A tárcsa középvonalán (6) vájattal van 7ö ellátva, mely célszerűen bővül a (4) tengely felé és egy csomó (7) kivezető nyílásban végződik, mely az (1) tok fala felé irányul. Gyakorlati kivitelében, (8) ékalakú gyűrű H0 tehető e nyilasokkal egyező módon és egy hasonló (9) gyűrű a tok belső kerületének középső vonalára, e gyűrűk mindegyike terelő elemként szerepel. A szerelés és a gyártás megkönnyítése 8;) végett a (8) és (9) körkörös ékalakú elemek különálló tagként képezhetők ki, amelyeket az (1) tokra és a (3)'tárcsára erősítünk fel. Ugyanebből a célból a (3) tárcsát is le- !) ° het két féltárcsából készíteni. A találmány szerinti elemi kapcsolás működésében, amelyet tegyünk fel porszeríí anyaggal töltöttünk meg, a következő feltételeket kell tekintetbe venni: 9r> a) folytonos működést és b) csúszó működést. Rendesen a kapcsolás az a) feltétel alatt működik, vagyis állandó erőhatás alatt és elcsúszás nincs. Ha az elcsúszás nulla, akkor a kapcsolás erőfogyasztása szintén zérus. (Ez a sajátosság előnyösen különbözteti meg a kapcsolást a tiszta hidraulikus kapcsolástól, mely állandó erőfogyasztást igényel). Kö- 105 vetkezőleg a tok belsejében levő por vagy szemcsézett anyag a tokhoz képest_ nyugalomban van s természetesen a tárcsához képest is. Ha a port röperő hatásának tesszük ki, no az elsősorban a porszerű masszában irányított nyomások, mint röperők folytán létesül, sugár irányban hat kifelé irányuló
