139986. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet

139986. 3 módon. Sugár irányban ismét egyensúly áli elő a tok kerületi felszínének reakciója folytán. Mégis minthogy az erők nem össze-5 függő testre, hanem porszerű testre hatnak, az elsődleges nyomásnak, (a sugárirányú nyomásnak) nem egészen olyan a hatása, mint folyadék esetében, tehát tengely irányban párhuzamos a forgási tengely irányá-10 val. , • ' Az egyensúlyt tehát egyfelől a tok falai, másfelől magának a tárcsának a lapja létesíti. Feltéve, hogy a tokon alkalmazzuk a 15 meghajtás forgató nyomatékát és a meghajtott elem forgató nyomatéka a tárcsára (rotorra) hat, mely utóbbi forgató nyomaték egyenlő, és ellenkező irányú az első helyen említett nyomatékhoz képest, úgy 20 a toknak, mint a rotornak az lesz a törekvése, hogy egymáshoz képest elforduljanak (csúszás). E mozgással azonban ellentétesen működik a surjodási erő a por, tok és tárcsa 25 között, mely közvetét vagy közvetlen módon a kapcsolásra ható erők folytán fellépő nyomásokból veszi eredetét. Ezek az erők merőleges irányúak a szembenálló felületekre és súrlódó erők, 30 melyek minden egymáshoz képest való elmozdulással szembe helyezkednek s ekként a hidraulikus kapcsolások esetében fellépő hidrodinamikai reakcióerőktől különböznek, amelyek megkívánják azt, hogy ez elmoz-85 dúlások már megkezdődjenek. Ebből kifolyólag a találmány szerinti kapcsolás, szemcsézett vagy porszerű anyaggal, mindenféle elcsúszás nélkül működhet, vagyis 100%-os hatásfokkal. 40 Az elcsúszás zérus, ha az egyik tengelyről a másikra a porszerű vagy szemcsés anyag közvetítésével átvitt forgató nyomaték alacsonyabb értékű annál &% értéknél, amit egy bizonyos adott fordulatszám ese-45 tében a súrlódó erők képesek kelteni. Ha ezt a határt túlléptük, elcsúszás fog bekövetkezni (b-eset). E kritikus forgató nyomaték értéke, amelyen a csúszás, egy bizonyos fordulatszám 50 esetében fellép, függ a tárcsa átmérőjétől és a találmány szerint a tárcsa is a tok felületén kiképezett összefüggéstelenségek alakjától, valamint a porszerű vagy szemcsés keringő anyag tömegétől és sűrűségétől. 55 Ha a kapcsolás megcsúszik, benne mindig energia szóródás lép fel. Ez energia általában vagy legalább is részben arra szolgál, hogy elősegítse a por mozgását a tok és tárcsa felé, amely mozgások nem lépnek fel, ha a kapcsolás állandó hozammal mű- 60 ködik, elcsúszás nélkül. Ez az energia aztán hővé alakul át s e hőnek a kiküszöbölése a feltaláló egyéb szabadalmainak a tárgya. Az átvitt forgató nyomaték, akkor is ha 65 elcsúszás van, akkor is, ha a legnagyobb értéket visszük át elcsúszás nélkül, a hajtó tengely egy bizonyos fordulatszáma esetében, a tárcsa átmérőtől, a felületek össze nem függő részeinek az alakjától, a benne 70 lévő anyag tömegétől és sűrűségétől, valamint a hajtó és hajtott alkatrész, vagyis a! kapcsolás két része közötti viszonylagos sebességtől függ. Ha a kapcsolás a b) feltétel alatt csú- 75 szással működik, a benne lévő szemcsés vagy porszerű anyag sugár irányban kering, ahogy azt az 1. ábrán a nyilak jelzik. Az anyagnak ezt az elmozdulását ellensúlyozza ugyanennek az anyagnak egy 80 része és pedig pontosan az a része, mely a tárcsa (G) kamrájában (1. ábra) van, azzal az erővel, mely annak a röperőhajításnak a folyománya, melyet a tárcsa forgatása az anyagra gyakorol. 85 Minél nagyobb a tárcsa forgató nyomatéka, annál nagyobb a hajító hatás a „G"ben s annál nagyobb az ellenállás a visszafelé való keringéssel szemben, vagyis olyan irányban, mely a munkafelületekre merőié- 90 ges s következőleg annál nagyobb az átvitt forgató nyomaték. E kapcsolás működése jól összehasonlítható egy folyadékot hajtó szivattyú működésével, amikor a folyadék az említett rop- 95 erő hatására, mindig sűrűbb és sűrűbb lesz s így a szivattyúban nagyobb és nagyobb ellenállást létesít, annak a súrlódó erőnövekedésnek a következtében, amely a keringő anyag nyomási vagy feszültségi feltételei- íoo bői származik, mely említett feszültségi viszonyok ez esetben a szembenálló tömegek röperő és kinematikai hatásából erednek. E hatások meghatározzák a nyomás fel- 105 tételeit és viszont, úgy hogy az anyagot szilárd testté változtassak vagy ahhoz hasonlóvá, mely a szivattyú két részének kapcsolódásával létesülhet mint eredmény. A fentebb leírt elemi kapcsolás működé- no sét még jobban meg lehet érteni a 9. ábra magyarázatából, amelyben (A) vázlatosan tünteti fel egy nyílásokkal vagy üregekkel ellátott mélyedés darabját, (B) pedig rész let sima felületekkél. 115