139946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tereftálsav glikolesztereinek az előállítására
I3d946. káliumtereftalát, az ammóniumtereítalátok és amintereitalatok, így pl. azok, amelyek piridinből és N:N-dimetiíanilinből keletkéz-, nek. A terettalátokat a reakcióközegben ki-5 alakító anyagokhoz tartoznak valamely alkálifém bázisa vagy lúgos kénhatású sója, pl. nátriumhidroxid, káliumhidroxid és nátriumborát, . az ammónia- vagy az arnmóniumsók és az aminők. Kívánt esetben kein verék-tereftálatokat vagy egynél több tereftalátot alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárás előnyös, kiviteli módja értelmében a tereftálsavat annyi vízzel keverjük össze, hogy kavari.r > ható elegyhez jussunk, a vízben oldható tereftalátot hozzáadjuk vagy a tereftalátot képző anyagoknak, pl. valamely szerves vagy szervetlen bázisnak a hozzáadásával kialakítjuk, a keveréket alkalmas hőmérsék-20 íetre melegítjük és ezen a hőmérsékleten tartjuk, miközben etilénoxid-áramot vezetünk be. Az etilénoxidot rendszerint addig vezetjük át az elegyen, amíg az eredetileg jelenlévő tereftálsavból a reakcióközegben 25 szilárd alakban már semmi sem marad vissza, vagyis amíg lényegében tiszta folyadék nem keletkezik. Ekkor á gázátvezetést és a kavarást megszüntetjük és -— adott esetben az üledéktől való megszűrés 30 után — a forró folyadékot lehűtjük vagy lehűlni hagyjuk. Lehűléskor a folyadékból íehér, kristályos, szilárd' anyag válik ki, amely a maga egészében . vagy túlnyomó részében bis- (ß -oxietil)-tereltaIátból áll. 35 A kristályos, szilárd anyagot összegyutjuk és bármely, szokásos módszerrel megtisztítjuk. A szilárd anyagot rendszerint forró vízből való átkristályosítással tisztítjuk meg, amely közegben a kristályosodás igen io könyen bekövetkezik. Csekély mennyiségű alkalilúgot vagy lúgosán reagáló sót — mint nátriumkarbonátot — adhatunk a termék kristályosításához használt vízhez avégből, hogy lekössünk minden olyan 4fö anyagot, amely nem eszterifikálódott teljesen, így pl. a savanyú ß-oxietil-tereftalatot, amely különben szennyezés alakjában jelen lehet. Egy másik módszer szerint a termék kimosásához vizes alkalilúgot vagy lúgosán 50 reagáló sóoldatot használhatunk. A termék további mennyiségei különíthetők el a kristályos termék elválasztása után visszamaradó vizes folyadékokból és vagy e folyadékok arra használhatók, hogy a követ-55 kező művelethez részben vagy egészben vizes közegként szolgáljanak, adott esetben töményítési műveletek után. A megfelelő magasabb hőmérséklet rendszerint 60—120 C° között van, minthogy ebben a körzetben kaphatjuk a kívánt esz- oo térből a legjobb termeléseket. A hőmérséklet előnyösen 95— 1Q0 C° között fekszik. A találmány szerinti eljárást közönséges, csökkentett vagy fokozott nyomáson foganatosíthatjuk. Ha fokozott nyomáson dol- tir> gozunk, az etilénoxidot folyékony alakban alkalmazhatjuk és — kívánt esetben — a szükséges nyomást valamely közömbös gáz — mint nitrogén — segítségével érhetjük el. Az alkalmas fokozott nyomás 3,55—7,1 70 kg/cm2 között fekszik. A fent leírt munkafeltételek — mint említettük — főmennyiségben a bis- (ß roxietil-tereftaláthoz vezetnek és kívánatos a munkafeltételeket úgy megválasztanunk, 75 hogy — a reakció és az elkülönítés eredményeként — ez a termék jó kitermelésben jelentkezzék. A termék keletkezése valószínűleg az etilénoxidnak a reakcióelegy tereftalát-komponensével való cserebomlasa és so egyidejűleg a jelenlévő szilárd tereftálsavnak fokozatosan az aktív alakba való átalakulása útján megy végbe. Ezért a kezdő reakcióelegyben már igen kismennyiségű tereftalát alkalmazása is elégséges igen K5 nagymennyiségű tereftálsavnak a bis-eszterré való átalakításához, feltéve, hogy a szükséges mennyiségű etilénoxidot beviszszük a reakció zónájába. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha igen kismennyiségű te- no reftalátot alkalmazunk, a reakció kényelmetlenül lassan játszódik le. Ha másrészről nagymennyiségű tereftalátot alkalmazunk, már aránylag kismennyiségű bis-eszter keletkezése után a reakcióközeg olyan lú- 95 gossá válik, hogy a veszteséges hidrolízises reakciók válnak túlnyomókká. Jó eredményekhez jutottunk az esetben, ha oly menynyiségű tereftalátot alkalmaztunk, hogy a kezdeti reakcióelegyben a kationok és a íoo tereftálsav molekulaaránya (mint olyan vagy tereftalát alakjában) 1:5 és 1:2 között fekszik. Nagyobb mennyiségű tereftalát is használható kívánt esetben, azonban ha az arány annyira növekedik, hogy a kezdeti 105 < reakcióelegyben a kationok és a tereftálsav-molekulák aránya 1:1 felé közeledik, a bis- ( ß-oxietil)-tereftalát kitermelési hányada csökken, viszont növekedik a savanyú ß -oxietil-tereftalát kitermelési hányada, no Ha olyan kezdeti reakcióelegyet használunk, amely tereftalátot nem tartalmaz, a tereftálsav eszterifikálása elhanyagolható. A találmány olyan egyszerű, egyfokozatú és gazdaságos eljárás bis- ( 8-oxietil)-te- 115 reftalát előállítására, melynek tisztasági
