139924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápoldatok készítésére citromsav erjesztéses előállításához
•a 139934. getecskék. Ha az ilyen «beteg» gombamicelium átnedvesedik vagy elszakad, ill. a felszín alá süllyed, akkor újabb oltásra van szükség, amely után már 5 többnyire jól összefüggő úji gombamicelium jön létre. Az erjedési idő azonban megnövekszik egyrészt a micelium képződéséhez szükséges idő meghosszabbodása miatt, másrészt pedig azért, mert 10 a lesüllyedi, átnedvesediett miqeílium az erjesztő oldat szabad átdifíündálást az új, egészséges miceliumba gátolja. A goinbamicelium átnedvesedése a fertőzés veszélyét is növeli, minthogy a gombahár-15 tya nedves felületét baktériumok és más mikroorganizmusok sokkal könnyebben inficiálhatják. Kitűnt továbbá, hogy átnedvesedésre hajlamos ós összefüggő hártyává csak lassan alakuló gombaihártyák belső 20 felülete nem sima, hanem durva, és csak rosszul engedi át a tápoldatot a sejtekbe. "Azt találtuk, hogy melaszoldatokon a gombamiceliumnak ezt a «kóros» képződését felület-aktív anyagok okozzák, me-25 lyek a tápoldat felszínéin összegyűlnek anélkül, hogy ott egyúttal új felületi fázis alakjában kiválnának. Ezek az anyagok megváltoztatják a felületi feszültséget és az oldatot habképződésre hajlamossá te-80 szik. Ezt a kedvezőtlen jelenséget megszüntethetjük, ha az oldat felületi feszültségét befolyásoló, vagyis az erősen felületaktív anyagokat eltávolítjuk. Az említett anyagok eltávolításához és felsorolt ked-35 vezőtlen hatásaik kiküszöböléséhez vezető módok különbözők lehetnek. Néha elegendő már a felszín egyszerű átsimítása is. Sokkal hatásosabbak lazonhan azok a módszerek, amelyek a felület-aktív anya-40 gok szabályozható eltávolításait teszik lehetővé. Idetartozik elsősorban a tápoldat kihabosítása finoman elosztott levegőinek vagy egyéb gázoknak befúvása útján. A képződött habban az aktív lanyagpk a táp-45 oldat, felszínéről eltávoznak és módunkban van ezt az eltávolítást a befúvott levegő mennyiségének és nyomásának vagy a kihabosítás időtartamának változtatásával szabályozni. A inöA'ekedés és erjedés leg-50 kedvezőbb feltételeit az említett tényezők változtatásával, sorozatos laboriaitóriumi kísérletek alapján, még az iparszerű erjesztés előtt megállapíthatjuk. A felület-aktív anyagok teljes vagy rész-55 leges eltávolításához vezető további módszer az, hogy a tápoldat készítésénél adszorpciót alkalmazunk. Ekkor úgy járhatunk el, hogy az erjesztő oldatba kész adszorbens, oldhatatlan anyagokat viszünk be, melyeket meghatározott behatási idő 60 után ülepítéssel vagy szűréssel távolítunk el az oldatból. Ilyen anyagokként előnyösen használhatunk faszenet vagy iaktív szenetr agyagot (kaolint), szilikátgélt vagy timföldgélt. 65 Egy másik előnyös módszernél a tápoldatban olyan anyagokait csapunk ki, amelyeknek jelentős adszorbens hatásuk van. Ilyen csapadékok pl. a báriumszulfát, oldhatatlan szulfidok, hidroxidok vagy kar- 70 bonátok, vagy pedig egyéb oldhatatlan nehézfém- vagy földalkálivegyületek csapadékai, aholisi a kicsapószereket iai tápoldalthoz adjuk. Az adszorbens anyagok menynyiségónek vagy a kicsapószerek fajtája- 75 nak és mennyiségének, továbbá a csapadékképzés lefolyásának és sebességének változtatásával, előzetes kísérletek kapcsán, a legkedvezőbb feltételekelt ós a felületaktív anyagok eltávolításának mértékét, 80 ezzel pedig a tápoldatok készítésének legcélszerűbb munkafeltételeit állapíthatjuk meg. Magától értetődik, hogy a tapoldat készítésénél alkalmazható beavatkozási mó- 85 dókat a legelőnyösebb hatás elérésére egymással kombinálhatjuk. Az alábbiakban néhány foganiaítosítási példát közlünk, melyek a találmány szerinti eljárásnak és az ismertetett beavat- 90 kozásii módok hatásának megértését megkönnyítik. A találmány szerinti eljárás laboratóriumi megvalósításához 20 cm átmérőjű (315 cm2 erjesztőfelületű), 10 cm magas 95 tálakat használunk. E tálakat két liter tápoldattal töltjük meg, melyet 600 g cukormelasz hígításával készítettünk. A tápoldatot kb. 20 cm3 2n-kénsavval megsavianyítjuk és kb. 4 cm3 10o/o-os foszforsav- 100 oldatot adunk hozzá. Az oldatot főzéssel sterilézzük és steril térben a kísérleti csészékbe töltjük. A kb. 35°-ra lehűtött oldatot, ismert módon, a célszerűen választott penészgombafajták külön tenyésztett 105 spóráival beoltjuk. Jól erjesztett oldatok mintegy 30° hőmérsékletein történő tizenkétnapos erjesztés után már csak kb. 2— 5o/o erjedetlen cukrot tartalmaznak,. ia!z eredeti mennyiséghez viszonyítva. Ezután 110 az oldatból a gombamaceliumot kivesszük, kisajtoljuk és kilúgozzuk. A kilúgozott folyadékot az erjedt oldathoz adjiuk és ebből, meszet hozzáadva, forrás alatt, kalciumcitrátot csapunk ki. Az utóbbiban analiti- 115 kailag megállapított citromsavmeninyiség, la felhasznált cukor 100 részére számítva, megadja az erjesztés termelési hányadát. *
