139916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidraulikus cement készítésére

Megjelent 1949. évi augusztus hó 16-án. «AGYAK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139916. SZÁM. 80 b 8 OSZTÁLY. — G-10386. ALAPSZÁM. (XVII/d.) Eljárás hidraulikus cement készítésére. Dr. Gottlieb Steven oki. mérnök, London. A bejelentés napja : 1948. évi március hó 11. Palesztinai elsőbbsége : 1943. évi június hó 13. (A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet alapján). A találmány a cementgyártás körébe tartozik és célja a cement minőségét emelni, a gyártási költségeket leszállítani és ugyanakkor megjavítani azt az arányt, 5 amely részint a cement gyártásakor felhasznált, részint a szilárdulasakor felszabaduló energiamennyiségek között mutatkozik. A szokásos cement különböző .nagyságú 10 szemcsékből áll, melyek átmérői lényegileg I és 200 mikron között váltakoznak. A szemcsék súlyszerinti elosztását az ú. n. szemszerkezeti görbével lehet ábrázolni (v. ö. Lea F. M. és Desch C. H. „The Che-15 mistry of Cement and Concrete, London, 1935, 223. old.). Ha a cement víz. hozzáadásának következményeképen megszilárdul, úgy az egyes cemeiltszemcsék tömegüknek csak egy bi-20 zonyos részével vesznek részt a vegyi folyamatban, a szemcsék felületének nagyságától függően. A szilárdulási folyamat első fázisa a cementszemcsék és a víz közötti vegyi folyamat, amely hidrátok kép-25 zó'déséhez vezet; ez akkor a leggyorsabb, amikor a szemcsék szabad felületét a víz elborítja. De a vegyi folyamat erősen lelassul, amint a víz a szemcsékbe hatol és bizonyos idő után teljesen nyugvópontra is jut, ;$0 úgyhogy nagyobb szemcsék magja még évek után is hidratizálatlan marad. A szakirodalomban közölt vizsgálatok és saját kísérleteink szerint a víznek a cementszemcsékbe hatolása az ásványi összetételtől, égetési foktól, stb. függ és általában a kö- 35 vetkező mértékű: 24 órai szilárdulás után i—4 mikron, 7 nap után 3—15 mikron, 28 nap után 10—30 mikron. Az eddig általánosságban elfogadott Míchaelia-féle elmélet szerint a nagyobb 40 szemcsékben hidratizálatlanul maradt eementmagok elengedhetetlenül szükségesek a szilárduláshoz. E nagyobb szemcsék nagysága (átmérője) mintegy 30 és 200 mikron .közt van és ezek a közönséges port- 45 landcement tetemes hányadát alkotják. Michaelis Szerint az vezet a cement szilárdulásához, hogy e nagyobb szemcsék hidratizálatlan magjai az őket körülvevő nagyobb víztartalmú kolloid rétegekből igye- 50 kéznek vizet leszívni. Eszerint a megszilárdult cementben a hidratizált és hidratizálatlanul maradt szemcsék, ill. magok között bizonyos aránynak kell fennmaradni. Ez az arány pl. a mai portlandcementeknél való- 55 ban fenn is áll és ez az arány többnyire 1:1, sőt a hidratizálatlan magok túlsúlyban is lehetnek. De függetlenül a belső leszívástól, amit Michaelis a szilárdulás elengedhetetlen fel- fid tételének tartott, a nagyobb méretű szemcsék jelenléte föltétlenül szükséges a cementben. Ha nagyobb szemcsék nélküli, vagyis csak kis szemcséjű cementet használnánk, akkor a cement néhány napon 65 belül ugyan tökéletesen hidratizálódnék és ilyképen nagy szilárdságokhoz vezetne, de az ilyen cement: 1. levegőn keményedve