139916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidraulikus cement készítésére

2 139916. erősen zsugorodik; 2. érzékenysége légköri hatásokkal és vízzel szemben olyan nagy, hogy racionális felhasználásához sokkal pontosabb adagolásra, nagy szakismeretre 5 és igen gondos körültekintésre volna szükség, amit általában az építkezéseknél nem lehet elérni; 3. tárolása igen körülményes és fennáll a veszély, hogy gyorskötővé válik. io Négy éven át rendsizeresen folytatott kísérleteink arra az eredményre vezettek, hogy a belső leszívás alapján elképzelt szilárdulás elmélete nem helytálló, de az előbbi 1—3. pontokban felsorolt okok miatt 15 a nagyobb szemcséknek a cementben fontos szerepük van. Ebből azt a következtetést vontuk, hogy a nagyobb szemcsék anyaga a klinkertől eltérő anyag is lehet. A portlandcement gyártásában főleg ége-20 tésre és őrlésre felhasznált energia csak kis része nyerhető vissza mint cementszilárdság a kész betonban. A veszteség egyik része a betonkészítés fogyatékosságaira, másik része pedig a cementgyártás fogya-25 tékoseágára vezethető vissza, amennyiben a nagy munka-, hő- és elektromos energiabefektetéssel készült klinker egy része kihasználatlanul marad a hidratizálatlan cementmagokban, vagyis a betonban „élve" 80 van eltemetve. A fentiek szerint a víz 28 nap alatt a klinker vegyi összetételétől és égetési hőmérsékletétől függően 10—30 mikron mélységig hatol a cementsizemcsékbe. A talál-35 mány a kísérleti eredményeinkből adódó azon a felismerésen alapszik, hogy azoknál a cementszemcséknél, amelyek nagysága kb. 30 mikronon felül van, a cement-víz reakciónak fontossága csökken, ezzel szem-40 ben más tulajdonságoknak, mint pl. a szemcsék felületi alakjának, keménységének és likacsosságána'k fontossága növekszik. Ez támasztotta alá azt az előbbi következtetésünket, hogy t. i. a 30 mikronnál nagyobb 45 szemcsék anyagául klinkcrt használni veszteség, vagyis azt más, olcsóbb, esetleg nem hidraulikus anyaggal helyettesíthetjük. A közönséges cement említett hátrányait nem lehet kiküszöbölni azzal, hogy a ce-50 menthez egyszerűen töltő- vagy szaporítóanyagot adnak, amint ezt a 373.442. és a 385.664. sz. brit szabadalmi leírásokban ajánlották. E hátrányok nem szűntek meg, mert >• szaporítóanyag ; alkalmazása nem 55 változtatott azon a tényen, hogy a nagyobb cementszemcsék magjának hasznosítása továbbra is változatlanul elégtelen maradt. Az előbbiekkel összhangban megfigyel;ük azt, hogy!

a közönséges cementnek fentebb ismertetett hátrányait legjobban olyan oo * klinker-szaporítóanyag keverékkel kerülhetjük el, amelyben gyakorlatilag az egész klinker finom szemcsék alakjában és gyakorlatilag az egész szaporítóanyag durvább szemcsék alakjában van jelen, ami- 05 kor is a homogenizált keverék eredő szemszerkezeti görbéje lényegileg azonos a közönséges portlandcement szemszerkezeti görbéjével. Következőleg a találmány szerinti hid- 70 raulikus cementet úgy készítjük, hogy két -összetevőjét, a klinkert és a szaporítóanyagot külön-külön őröljük meg a következe) előírás betartása mellett: a szaporítóanyagot' durvább őrlésnek vetjük alá, mint ami- 75 Iyen őrlésnek a künkért alávetjük, majd a finomabb klinkerőrleményt és a durvább szaporítóanyagőrleményt egymással bensőén összekeverjük. A legjobb cementet, mint építési anyagot 80 akkor kapjuk, ha kísérleteinknek megfelelően a megőrölt klinker szemcséinek nagysága nem nagyobb 30 mikronná!, a megőrölt szaporítóanyag szemcséinek nagysága pedig 30 és 200 mikron között van. 85 Ezt az optimumot ma meg csak a legfejlettebb őrlési berendezéssel tudjuk elérni. A szaporítóanyag valamilyen közömbös; -anyag — pl. kova, bazalt, mészkő, ásványi vagy kőzetanyag — vagy ilyen anyagok 00 keveréke. Közömbös anyagon olyan természetes vagy mesterséges anyagokat értünk, amelyeknek általában nincsenek hidraulikus tulajdonságai, ami azonban nem jelenti azt, hogy a közömbös szaporítóanyag szemcséi 95 ési a klinkerszemcsék között ne léphetnének fel kémiai vagy fizikokémiai folyamatok, melyek a készülő beton minőségét kedvezően befolyásolják. Bár a 30-tól 200 mikronig terjedő anyag íoo szemszerkezete tetszés szerint kombinálható, ajánlatos ezt a szemszerkezetet úgy megválasztani, hogy ez megfeleljen a közönséges portlandcement 30—200 mikron közötti része szemszerkezeti görbéjének, iorr A közömbös szemcsék a hidraulikus cement akkora hányadát alkothatják, mint amekkora hányad 30 mikronnál nagyobb szemcse a közönséges portlandcementben jelen van. Altalánosságban a közömbös anyag no mennyisége a cementben annál nagyobb lehet, minél finomabbra (minél nagyobb ú. n. specifikus felületre) sikerül leőrölni a klinkert 0—30 mikron határok között. Bebizonyosodott úgy laboratóriumi kísér- HŐ letekben, mint a gyakorlatban, hogy a ta-