139909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melamin előállítására

9. 139909. Ezeket a kemény melamincs'eppeket sziták­kal vagy másként kell a tiszta melamintól elválasztani, ha tiszta terméket kívánunk kapni. A találmány szerint a távozó mela-5 mingó'zök használatra kész finom por alak­jában csapódnak le. Az eljárás, különösen az eló'nyben részesített viszonyok között, aránylag alacsony nyomásokat igényel, úgyhogy a készülék olcsóbbá válik és ki­lo sebb veszéllyel dolgozik.' Továbbá kisebb ammoniákmennyiségekre van szükség, ami az ammóniák visszanyerését és a körfo­lyamba való visszavezetését megkönnyíti és megolcsóbbítja. 15 A mellékelt rajz az eljárás végrehajtá­sára alkalmas készülék példaképeni megol­dási alakját mutatjB nézetben, egyes részek elmetszésével. A melamin előállítására és elgőzölögteté-20 sére való reakcióedény rozsdamentes acél­. ból, vagy más korrózióálló anyagból ké­szült (1) 'csőből áll, amely a használt nyo­másnak és hőmérsékletnek ellenáll. A cső hevítőeszköz pl. 2 fűtőköpeny révén a 3 25 csövön át bevezetett és 4 csövön át távozó fűtőközeg segélyével a reakció hőmérsékle­tére hevíthető . Az ammoniákot és a melaminképző anya­got az 1 csőbe vezetjük, amelynek hevített 30 részén a melamin képződésére alkalmas körülmények között halad át. Melamin­képző anyagként célszerűen diciandiamidot használunk, mert ez az eljárási körülmé­nyek mellett rendkívül gyolrsan alakul át 35 melaminná. Az olcsóbb karbamidot is hasz­nálhatjuk, de a hevített övnek hosszabbnak kell lennie, mert a karbamid átalakulása lassúbb. Használhatunk még cianamidoí, guanilkarbamidot, ciankarbamidot, biurétet, 40 guanidint, cianursavat, ammelidet, amme­iint, melamot, melémet, melont vagy egyéb hasonló anyagokat is. Sőt az ammóniák­kal együtt magát melamint is használha­tunk, amely a hevített övben a gőzfázisba 45'megy át. Az eljárás lényege, hogy a reak­ciőövben keletkező vagy ebbe bevitt mela­min gőzfázisba vitetik át és mint ilyen távo­zik a r'eákcióedényből. A reakciócső hossza és átmérője a készü-50 lék teljesítményétől és a használt melamin­képzőanyagoktól függ, a gyorsan reagáló diciandiamid esetén aránylag rövid pl. 75 cm hosszúságú lehet, de hosszabbra is ve­hető, mert az eljárási körülmények között 55 a melamingőzök nem bomlanak. Ha karba­midot, vagy más lassabban reagáló kiindu­lási anyagot használunk, hosszabbra kell vennünk a reakciócsövet, vagy az anyago­kat lassabban kell a csövön keresztülvezet­nünk. A használt anyaghoz szükséges mini- 60 malis csőhosszt néhány kísérlettel megálla­píthatjuk. Kellően megválasztott körülmé­nyek mellett a karbamid túlnyomó része 5> perc alatt átalakul melaminná. A reakciócső a függőlegest megközelítő 65 ferde irányú lehet, ami gyorsan reagáló anyagok pl. diciandiamid használatakor előnyös, mert kisebb a veszélyé annak,, hogy a 350°-nál alacsonyabb hőmérsékleten ke-' letkező szilárd melamin a csövet elduga- 70 szolja, viszont a karbamid vagy más, las­sabban átalakuló anyag feldolgozására a vízszintest megközelítő hajlást használha­tunk, esetleg a csövet U-alakban meg Iß görbíthetjük. 75 A találmány szerinti körülmények mellett a cső hevített övébe bevezetett vagy ebben tetszőleges módon keletkező melamin pil­lanatnyilag gőzalakba megy át. A gőzalakú melamin,' az ammóniák, valamint az egyéb, 80 bevezetett vagy keletkező, semleges gázok a hevített reakciótérből az (5) szelep nyílásán át távoznak, amely a rajz szerint, a kúpos (7) nyílásba illő (6) kúpos szelepzárból áll. A reakciótérben lé,Vő nybmásnak a szelepet 85 annyira kell nyitnia, hogy a gőzök csak oly sebességgel távozzanak, hogy a reakciótér­ben elegendő nyomás tartassék fenn a me­lamin bomlásának meggátlására. A' szelep nyitási fokát megfelelően beállított (8). rúgó- 90 val szabályozhatjuk. A (9) kiömlőnyílás cé{­szereűn kúpos. Az ily szerkezetű szelepek a szakmában.annyira ismertek, hogy rész­letes leírásuk felesleges. Egyébként tetsző­leges kiömlőszelepet, vagy fojtófúvókát 95 használhatunk, amely a folytonos kiömlést megengedi, de kellő nyomást tart fenn a reakciótérben. A kiömlőnyíláson át távozó gőzöket a szilárd részecskéket a gázáramból leva- 100 lasztó ciklonkészülékben vagy más alkal­mas eszközben engedjük lecsapódni. A rajz szerint a gőzök az aránylag nagyméretű (10) kamrába kerülnek, amelyben a melamin fi­nom részecskék alakjában csapódik le. A 105 kamra feneke célszerűen kú^os^ hogy a melamin könnyen távozhassák a (11) kú­pon át. A kamrában lévő ammóniák és egyéb gáz nemű anyagok a (12) szűrőzsákban gyűlnek 110 össze, amelynek likacsai a melamint vissza­tartják, de a gázokat átengedik. A szűrő el­tömődését az ismert (13) rázószerkezet gátolja meg. Az ammóniák és egyéb gázok a (14) csövön át távoznak és vagy az eljá- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom