139909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melamin előállítására
9. 139909. Ezeket a kemény melamincs'eppeket szitákkal vagy másként kell a tiszta melamintól elválasztani, ha tiszta terméket kívánunk kapni. A találmány szerint a távozó mela-5 mingó'zök használatra kész finom por alakjában csapódnak le. Az eljárás, különösen az eló'nyben részesített viszonyok között, aránylag alacsony nyomásokat igényel, úgyhogy a készülék olcsóbbá válik és kilo sebb veszéllyel dolgozik.' Továbbá kisebb ammoniákmennyiségekre van szükség, ami az ammóniák visszanyerését és a körfolyamba való visszavezetését megkönnyíti és megolcsóbbítja. 15 A mellékelt rajz az eljárás végrehajtására alkalmas készülék példaképeni megoldási alakját mutatjB nézetben, egyes részek elmetszésével. A melamin előállítására és elgőzölögteté-20 sére való reakcióedény rozsdamentes acél. ból, vagy más korrózióálló anyagból készült (1) 'csőből áll, amely a használt nyomásnak és hőmérsékletnek ellenáll. A cső hevítőeszköz pl. 2 fűtőköpeny révén a 3 25 csövön át bevezetett és 4 csövön át távozó fűtőközeg segélyével a reakció hőmérsékletére hevíthető . Az ammoniákot és a melaminképző anyagot az 1 csőbe vezetjük, amelynek hevített 30 részén a melamin képződésére alkalmas körülmények között halad át. Melaminképző anyagként célszerűen diciandiamidot használunk, mert ez az eljárási körülmények mellett rendkívül gyolrsan alakul át 35 melaminná. Az olcsóbb karbamidot is használhatjuk, de a hevített övnek hosszabbnak kell lennie, mert a karbamid átalakulása lassúbb. Használhatunk még cianamidoí, guanilkarbamidot, ciankarbamidot, biurétet, 40 guanidint, cianursavat, ammelidet, ammeiint, melamot, melémet, melont vagy egyéb hasonló anyagokat is. Sőt az ammóniákkal együtt magát melamint is használhatunk, amely a hevített övben a gőzfázisba 45'megy át. Az eljárás lényege, hogy a reakciőövben keletkező vagy ebbe bevitt melamin gőzfázisba vitetik át és mint ilyen távozik a r'eákcióedényből. A reakciócső hossza és átmérője a készü-50 lék teljesítményétől és a használt melaminképzőanyagoktól függ, a gyorsan reagáló diciandiamid esetén aránylag rövid pl. 75 cm hosszúságú lehet, de hosszabbra is vehető, mert az eljárási körülmények között 55 a melamingőzök nem bomlanak. Ha karbamidot, vagy más lassabban reagáló kiindulási anyagot használunk, hosszabbra kell vennünk a reakciócsövet, vagy az anyagokat lassabban kell a csövön keresztülvezetnünk. A használt anyaghoz szükséges mini- 60 malis csőhosszt néhány kísérlettel megállapíthatjuk. Kellően megválasztott körülmények mellett a karbamid túlnyomó része 5> perc alatt átalakul melaminná. A reakciócső a függőlegest megközelítő 65 ferde irányú lehet, ami gyorsan reagáló anyagok pl. diciandiamid használatakor előnyös, mert kisebb a veszélyé annak,, hogy a 350°-nál alacsonyabb hőmérsékleten ke-' letkező szilárd melamin a csövet elduga- 70 szolja, viszont a karbamid vagy más, lassabban átalakuló anyag feldolgozására a vízszintest megközelítő hajlást használhatunk, esetleg a csövet U-alakban meg Iß görbíthetjük. 75 A találmány szerinti körülmények mellett a cső hevített övébe bevezetett vagy ebben tetszőleges módon keletkező melamin pillanatnyilag gőzalakba megy át. A gőzalakú melamin,' az ammóniák, valamint az egyéb, 80 bevezetett vagy keletkező, semleges gázok a hevített reakciótérből az (5) szelep nyílásán át távoznak, amely a rajz szerint, a kúpos (7) nyílásba illő (6) kúpos szelepzárból áll. A reakciótérben lé,Vő nybmásnak a szelepet 85 annyira kell nyitnia, hogy a gőzök csak oly sebességgel távozzanak, hogy a reakciótérben elegendő nyomás tartassék fenn a melamin bomlásának meggátlására. A' szelep nyitási fokát megfelelően beállított (8). rúgó- 90 val szabályozhatjuk. A (9) kiömlőnyílás cé{szereűn kúpos. Az ily szerkezetű szelepek a szakmában.annyira ismertek, hogy részletes leírásuk felesleges. Egyébként tetszőleges kiömlőszelepet, vagy fojtófúvókát 95 használhatunk, amely a folytonos kiömlést megengedi, de kellő nyomást tart fenn a reakciótérben. A kiömlőnyíláson át távozó gőzöket a szilárd részecskéket a gázáramból leva- 100 lasztó ciklonkészülékben vagy más alkalmas eszközben engedjük lecsapódni. A rajz szerint a gőzök az aránylag nagyméretű (10) kamrába kerülnek, amelyben a melamin finom részecskék alakjában csapódik le. A 105 kamra feneke célszerűen kú^os^ hogy a melamin könnyen távozhassák a (11) kúpon át. A kamrában lévő ammóniák és egyéb gáz nemű anyagok a (12) szűrőzsákban gyűlnek 110 össze, amelynek likacsai a melamint visszatartják, de a gázokat átengedik. A szűrő eltömődését az ismert (13) rázószerkezet gátolja meg. Az ammóniák és egyéb gázok a (14) csövön át távoznak és vagy az eljá- 115