139884. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás impulzuskeltő
2 139884. olyan szerveket tartalmaz, amelyek olymódon vezérlik az energiatároló újratöltését, hogy az eközben a gáztöltésű kisütőcsövön átlolyó áram erőssége ne érje el a cső iono■> sításának fenntartásához szükséges értékét. A találmányt a rajz nyomán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti impulzuskeltő példaképem kiviteli alakjának kapesolási vázlaia, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés működési módját szemléltető diagram, a 3., 4. és 6. ábrák a találmány szerinti impulzuskeltő más kiviteli alakjait mutatják, Ifi az 5. ábra pedig a 4. ábra szerinti berendezés működési módját szemléltető diagram. Az I. ábra szerinti impulzuskeltő energia- 20 tárolóját soros kapcsolású (11) tekercsekből és párhuzamosan kapcsolt (12) kondenzátorokból összetett (10) művezeték alkotja. A tekercsek és kondenzátorok olyan számú szűrőt alkotnak, amely elegendő 25 ahhoz, hogy az energiatároló kisütésekor a kívánt impulzusszünetek tartama alatt állandó energiát szolgáltasson. A művezetők végein nyitott. Az energiatárolót a (10) művezetők (13) 30 hemenőkapcsával (15) tekercsen át összekötött, kettős triódaként kialakított (14) kisütőcső tölti fel. A kettős triódát erős töltőáram létesítése végett választottuk, azonban teimőszetesen egyszerű triódával 85 ib helyettesíthetjük. A cső anóda-katódakörét úgy méretezzük, hogy a művezetők feltöltése gyorsan mehessen végbe. Evégböl a (15) tekercset úgy választjuk meg, hogy a (10) művezetők kapacitásával együtt 40 ohan soros kapcsolású rezonancias kört alkosson, amelynek rezonancias frekvenciája a létesített impulzusok legnagyobb ismétlődési frekvenciájának felével egyenlő. A töltőáramkört a (20) kimenőtranszformá■t"> tor elsődleges tekercse és a (14) cső anódáihoz kapcsolt -{-B anódfeszültségforrás egészíti ki. A (10) művezetők ionosítható gázzal, pl. argonnal, xehonnai, vagy hidrogénnel töl - 50 tött (25) tetródán át sül ki. A (25) cső anódája és katódája a (10) művezetők bemenőkapcsaihoz csatlakozik, árnyékolórácsa és vezérlőrácsa pedig a (26) ős (27) ellenállásokon át olyan (Ec) clőfeszültsőgforrás 55 negatív sarkával áll összeköttetésben, .-¡mely ezeknek az elektródáknak a katódához képest negatív feszültséget ad és a csövet ennélfogva nemvezető állapotában taitja. A cső vezérlőrácsa ezen felül (29) kondenzátoron át (28) kapocshoz is csat- go lakozik, amelynek utján a csőbe a kisüléseket vezérlő együttjaraió jelet lehet bevezetni. Ennek az együttjárató jelnek a frekvenciája határozza meg az impulzuskellővel létesített impulzusok ismétlődésének G5 frekvenciáját. A (25) csőben végbemenő kisülés nagymértékben ionosítja a csőben levő gázt. Hogy a vezérlőrács a kisüléseket vezérelhesse, a gázt előzőleg annyira iontalanítani 70 kell, hogy megszűnjék a vezérlőrácsnak pozitív ionrétegekkél való árnyékolása és az újból a csőre kapcsolt anódíeszültsőg hatására gyújtás következhessék be. Evégböl az impulzuskeltő a (25) csőben végbemenő ki- 7-, sülősekkel vezérelt olyan szerveket tartalmaz, amelyek a (10) művezeték újratöltését vezérlő feszültséget létesítenek. Ezekhez a szervekhez (30) erősitőcső tartozik, amelynek bemenőköre (31) ellenálláson át a (25) su cső árnyékolórácsával áll összeköttetésben és az (Ec) előfeszültségforrásból a csövet rendesen záró negatív előfeszültséget kap. A (30) cső kimenőköre a (32) kondenzátoron át a 14 töltőcső vezérlőrácsaihoz csat- sr, lakozik. A (30) cső anódája és árnyékolórácsa (33) és (34) ellenálláson át kapja üzemi feszültségét. A létesített impulzusokat a (20) kimenőtranszformátorról vesszük le, mint ez a (21) !H) nyíl jelzi. E transzformátor terhelőkörét előnyösen úgy méretezzük, hogy a (25) cső kisülésekor a művezetők bemenőkapcsaira kapcsolt ellenállás egyenlő legyen a művezetők hullámellenállásával, mert ez esetben válik az impuzuskeltő teljesítménye a legn agy óbbá. A berendezés működési módja a következő: Tételezzük fel, hogy a (10) művezetők 100 teljesen feltöltött. Ebben az állapotban a művezetők bemenőkapcsai közötti feszültség a (14) cső anódfeszültségének kb. a kétszerese, mert a soros kapcsolású rezonanciás körként kapcsolt töltőáramkörben adódó 105 feszültség majdnem a kétszeresét teszi ki a löltőáramforrás feszültségének. Ez a feszültség megfelelő értékekre növeli a (14) cső kalodájának és a (25) cső anódájának feszültségét, minek folytán a (14) cső záró- 110 dik, a (25) cső pedig az (Ec) előfeszültség hatására továbbra is nemvezető állapotában marad. Amikor a (28) kapcson át a második ábra (A) görbéjével ábrázolt pozitív együtt- 115 járalójel jut a (25) cső vczérlőrácsára, a NVOMD/
