139783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polisziloxángyanta előállítására halogénszilánok keverékéből

139783. 3 hasonlításul ugyanabból a halogénsziiánkeverékbó'l, de etiléteroldatos hidrolizálással készítettük, a gyantahártyák éjjelen át 200 C°-on hevítve csúnyán megrepedeztek, Hl. 5 eltörtek. 3. példa. A 2. példát megismételtük, azonban 300 g olyan halogénszilánkeveréket használtunk, amely kb. 50 mol. százalék dimetil-diklór-10 szilánból, 25.5 mol. százalék metil-tr.fciórszilánból és 24.5 mol. százalék sziliciumtetrakloridból állt. Ez a keverék 67.5 % klórt tartalmazott, ami a metil és szilicium közti 1.25 aránynak felel meg. A folyékony gyan-15 tának hő behatása alatt keményített hártyái, melyeket az oldószernek gyors lehajtásával kaptunk, 5 napig tartó 200 C°-os hevítés után csak kevéssé repedezlek meg. Oiyan gyanta hártyái azonban, amelyek készítésé-20 hez ugyanannak a halogénszilánkeveréknek éteroldatát vízhez adtuk, éjjelen át ugyanazon a hó'mérsékleten végzett hevítésre nagyon csúnyán megrepedeztek és eltörtek. A következő példában a reakciót a buta-25 nol-víz keveréknek külső hűtésével szabályoztuk, mihez kb. 12 C°-os vízvezetéki vizet használtunk. 4. példa. Metilklórszilánok és sziliciumtetraklorid 30 keverékének oldatát, mely sziliciumatomon. kint átlagban 1.40 metilgyököt tartalmazott, 150 g keveréknek 75 g toluolban képzett-oldatával hoztuk létre. Az oldatot 8 perc alatt lassan hozzáadtuk 100 g butanol és 400 g 35 víz elegyéhez. A végső hőmérséklet 44 C° volt. A reakció alatt nem volt észrevehető gélképzó'dés. A kapott gyanta hőállékonysága jobb volt, mint olyan gyantáé, amelyet összehasonlításul a halogénszilánkeve-ÍO rék éteroldatának hidrolizálásával készítettünk. A nem-alkoholos oldószer egy részét előnyösen az alkohol-víz elegyéhez adjuk, ahelyet, hogy azt a hidrolizálható halogénszilá-45 nok oldására használnók. Ezzel a módszerrel, melyet az alábbi példákban követtünk, jobb gyantás termékeket kaptunk, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a víz kevésbbé oldódik pl. butanol és toluol elegyé-50 ben, mint egyedül butanolban. 5. példa. 1800 g halogénszilánkeverék oldatát, mely 59.4 mol. százalék dimetil-diklórszilánból, 22.8 mol. százalék metil-triklórszi'ánból, 17.8 mol. százalék szilicium-tetrakloridból és 600 55 g toluolból állt, lassan hozzáadtuk 600 g toluol, 1200 g butanol és 6000 g vízvezetéki víz elegyéhez. A hűtetlen reakcióelegy hőmérséklete kb. 70 C°-ra emelkedett. A hidrolitikus reakció alatt képződött géí mennyi- 60 sége a tiszta gyantának kb. 0.6%-a volt. A gyantából üvegszöveteken képezett hártyákon 4 napig tartó 200 C°-os hevítés után nem láttunk repedéseket. 6. p é 1 d a. 65 Az 5. példában használt 200 g szervés sziliciumhalogenid-keverék 80 cm3

tolulban képzett oldatát nésry perc alatt hozzáadtuk 80 cm3

toluol, 170 cm

3

izoamilalkohol és 600 cm3

vízvezetéki víz kavart, kétfázisú 70 elegyéhez. A reakcióelegyet üvegkígyóval hűtöttük, melyben vízvezetéki víz keringett. A felső rétegből az oldószerek eltávolítása után kb. 100 g géltől lényegileg mentes, tömény gyantás terméket kaptunk. 75 Hasonló termékeket kaptunk, ha a toluol helyett heptánokat, pl. n-heptánt, kereskedelmi kevert heptánokat, 75—115 C° forráspontú ligroint. vaqv kerozint használtunk és az izoamilalkoho'lt n-butanollal és Izo- 80 butila'.kohollal helyettesítettük. 7. példa. Az 5. példa szerinti 200 g szerves sziliciumhaiogen.d-keveréknek 8u cm' benzolban képzett o.datát 3.5 perc alatt olyan elegy- 85 hez adtuk, amely 80 cm3

benzolból, 170 cm

3 izobutilalkoholból és 600 cnrJ

vízvezetéki vízből állt. A 6. példa szerint hűtött reakcióelegy hőmérséklete kb. 43 C°-ra emelkedett. A gyantás réteget egyszer vízzel, egyszer 90 híg káiiumkarbonátoldattal és végül vízvezetéki vízzel mostuk, míg a mosóv.z semlegessé nem vált. Az így kapott lakk 252 gjának töményítésével 96 g gyantát nyertünk. A hidrolízis folyamán semmi vagy leg- 95 feljebb csak kismennyiségű gél keletkezett. 8. példa. 1800 g klórszilánkeverék oldatát, mely 59.4 mol. százalék dimetil-diklórszilánból, 22.8 mol. százalék metil-triklórszilánból, 100 17.8 mol. százalék szilicium-tetrakloridból és 600 g xilolból állt, lassan hozzáadtuk 6000 g vízből, 1200 g n-butanolból és 600 g xilol, ból álló, kavart hidrolizáló közeghez, melyet • a 6. példa szerint hűtöttünk. A hozzáadás 15 105 percig tartott, mely idő alatt a reakcióelegy hőmérséklete 13-ról 32 C°ra emelkedett. A vizes réteget a kapott terméktől elkülönítet-