139755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vegyi eljárások kivitelére

139^55. 8 (©) görbe, pedig az aromás vegyületek szintézishőjét érzékelteti Ez utóbbi görbét, a leolvasás megkönnyítésére, százszoros nagyításban rajzoltuk. A krakkolási hő 5 görbéje igen élesen esik és, például a reakcióstér 200/o-os térfogatánál gyakorlatilag érinti az abszcissza-tengelyt. Az (e) szíintézishő görbe a 0 pontból kiindulva. kis értéknél,, például 20°/o-nál aránylag 10 korán ér el maximumot,, azután visszafordul az abszcissza-tengely leié és például a reakcióstér 100°/o-ánál nulla értékű. Az előadottakból következik, hogy a 15 reakciós térnek csupán igen kis' hányadát hasznosítjuk a nagymértékben endotermikus hőlebontási reakció céljaira, míg a tér többi,, nagyobb részében megy végbe a nagyjában hőközömbösre-szintézks;. 11-20 lető'eg átalakulási reakció. Alább, a 3. ábra kapcsán, -az eljárás kivitelére alkalmas berendezést példaképen ismertetjük. E példában az (1) tároló tartályból, a (2) adagoló szivattyú 25 segélyével, a* (3) előhevítőn át petróleumtermékeket vezetünk a (4) hevítőszakaszba, melyben azokat közel a krakkolási hőmérsékletig hevítjük fel és melyből a katalizátorral töltött (5) reakciós kamrába 30 kerülnek. Az (5) kamrából az anyag a (6) reakciós kamrába áramlik. Az eljárás e fokozatában a reakció gyakorlatilag hőközömbös. A szükségelt kis hőmennyiség lehetővé teszi, hogy e tartály felület-tér-35 fogat aránya igen kicsi legyen. E reakciós térben az anyagot alulról felfelé áramoltatjuk, mimellett, a hőforrás a tér fenekén van,, vagyis, ott, - ahol e készülék e részében a legtöbb melegre van szük-W siég. Ez a szakasz lényegében hőszigetelőként működik, amely az anyagot,, a katalizátor jelenlétében, a kívánt reakciós .hőmérsékleten tartja. A (6) kamarában átalakult termék részben a (7) kátrány-4,5 fazékban kondenzál, melybe, hűtés céljából, vizet fecskendezünk és részben a (8) hűtőben,, ahonnan az arómásított folyékony termék a (9) tároló tartályba , áramlik, míg a gázokat a (10) elnyeletőn 50 vezetjük át, melyben azokat, alkalmas abszorbeáló folyadék a .cseppfolyósítható alkatrészektől megszabadítja. Ez utóbbiaik a (11) desztilláló készülékben, az abszorbeáló anyagtól való elkülönítés után, a 55 (12) hűtőn át a (13) tároló tartályba kerülnek, míg az abszorbeáló folyadékot a (14) hűtő lehűti és a (15) tartályban tárolja, ahonnan azt a (16) Sízivattyú, la krakkolási gázokkal ellenárambain, a (10) elnyeletőn át elszívja. Az ez utóbbiból 60 távozó száraz gázt tüzelőanyagként hasznosítjuk, mely célból a gázt a (19) égőkhöz vezetjük, melyeknek melege az e szakaszban sugárzás, illetve vezetés folytán fellépő hŐveszleségeket pótolja. A szá- 65 raz gázt azonban a (17) nyomáscsökkentő szelepen át a (18) gáztartályba is vezethetjük. A példaképein készülék méretei a foganatosított elemzés alapján a következők. 70 Az (5) kamra térfogata a (6) kamra térfogatának 0.1—0.2-szerese és az (5) kamra felület-térfogat, aránya a ' (6) kamra felület-térfogat arányának 6—8-szorosa, Ezek az értékek a katalizátorcsövek fa- 75 iának 700—800 C hőmérsékletét, a reakciós edényekben lény egében légköri nyomást és 0.2—0.3 liter térsebességet tételeznek fel, azaz 1 liter aktív katalizátorlérfoga'.ra óránkint 0.2—0.3 liter folyadék- 80 nak megfelelő gőz jut. Ily méretek mellett a hőmérséklet, a reakcióstér minden egyes részében megfelelő határok közölt in arad. A fentemlített bejelentés szerinti el- 85 járások kivitelére alkalmas feltételek mellett, a reakciós hőmérséklet az (5) kamra bemenetelének fokozatosan 500 C -ről 650—680 C°-ra emelkedik és a (6) kamrában, minden nehézség nélkül, 650—680 90 C°-on tartható. A különböző szénhidrogén-frakciókból ily módon kapott folyé- • kony termékek, melyeket a fentemlített bejelentésben nyersanyagoknak neveztünk, ' 950/0, sőt ennél több aromás vegyületet 95 tartalmaznak. Alább ismertetjük, hogy a már körvonalazott elvek alapján, miképen határozluk meg a készülék lényeges alkatrészeinek, nevezetesen a 3. ábra (5) és (6) lüü kamráinak méreteit, különösien e kamrák térfogatát és: felület-térfogat arányát. Az alábbi példa 200—300 C° forrpont 'tár-, 'tományú desziillátuniinak arómásító hőlebontására alkalmas készülékre vona':ko- íoö zik. Ámbár más, szénhidrogén desztitlátumokat vagy petróleumfrakciókat arómásiító készülékek azonos módon méretezhetők, a felhasználandó adatok némelyike, például a hőlebontás sebessége és 110 a reakciós meleg, frakcióról frakcióra változik..-Ez a kapóit végeredményeket befolyásolja. A felvett példában a fent általáuo'&ság"ban megadott számításokhoz szükséges 115 adatokat a kös'etkezőkből merítettük: a) A hőlebontási sebességeket Geniesse S. Reuter adataiból («Industrial Enginee-