139687. lajstromszámú szabadalom • Villamoskisüléssel dolgozó, gáztöltésű hőkapcsoló és eljárás ennek előállítására

2 1H9687. csolók, amelyek világosságban a szükséges megszakító feszültséggel működnek, sötétben már nem dolgoznak ezzel a feszültséggel. Fény távolléte azt eredményezi, 5 hogy a kapcsoló megszakító feszültsége az ilyen lámpákhoz általában használa'os áramforrások feszültsége fölé nő, úgyhogy a kapcsoló a lámpák elindításához sötétben nem használható. 10" A találmány egyik* célja, villamos kisüléssel dolgozó olyan gáztöltésű hőkapcsoló létesítése, amelynek megszakító feszültsége világosságban és sötétségben gyakorlatilag állandó. A találmány további 15 célja, ilyen hőkapcsolók előállítására való ' eljárás megvalósítása. A találmány még további céljai és előnyei az alábbi részletes leírásból és az igénypontokból tűnnek ki. 20 Azt találtuk, hogy a villamos kisüléssel dolgozó, gáztöltésű hőkapcsolók megszakító feszültsége világosságban és sötétségben gyakorlatilag állandó marad, ha a kapcsoló burkolatán belül, két villanó mos vezető pályát alkalmazunk, melyek egyike az elektródákat tartalmazza, másika pedig az áramvezető huzalokat köti össze egymással. Az utóbbi pálya ellenállásának kisebbnek kell lennie az elekd(J Irodákat tartalmazó pálya ellenállásánál, amikor a gáz az elektródák között nincs ionizálva, de nagyobbnak akkor, ha a gáz ionizálva vara. Azt tapasztaltuk;

hogv az így .szerkesztőit kapcsolók megszakító 35 feszültsége a legtöbb esetben világosságban ugyanaz mint sötétségben, de minden esetre sötétbein nem nagyobb, .mint a világosságban mért megszakító feszültség, plusz kb. 10 volt. Olyan kapcsolók. 40 amelyeknek felépítése ugyanolyan, mint a találmány szerinti kapcsolóé, azzal a különbséggel, hogy a bevezetőhiuzalok között nincs vezető pálya, de amelyek megszakító feszültsége világosságban ugyanaz, 45 mint a találmány szerinti kapcsolóé, pl. 75 volt, — sötétben még akkor sem indítanak, ha az áramforrás feszültsége kb. 110—120 volt. Olyan korábbi kapcsolók pedig, amelyek indító feszültsége világos» 50 ságban nagyobb, pl. 130—170 volt. de amelyeknek nincs .vezetőpályájuk a bevezelőhuzalok között, még akkor sem tudnak sötétben indítani, ha az áramforrás feszültsége 210 volt. 55 A huzalok közötti pályát előnyösen villamosvezető anyagból való borítás alakjában alkalmazzuk a burkolat belső felülétén, a huzalok körül és között, legalább az egyik huzallal érintkezésben. Ámbár a borításhoz számos anyag alkalmas, ki- 60 tűnő eredményt értünk el olyan borítással, amely porított aluminium-fémből áll. Ezt a burkolat belső' felületének említett részére, valamint a huzaloknak a burkolat belső felületével szomszédos részére ease- 65 telessel visszük fel. .Ez az alumínium-borítás, amikor először hozzuk létre, a kapcsoló elektródái közötti villamos vezetőpályát rövidrezárja, de.annak ellenállása megnő, ha a kapcsoló gyártása folyamán 70 oly erős áramot bocsátunk át a borításon, hogy ez az olvadóhiztosítékokhoz hasonlóan elszakad. Ekkor az alumíniumborításnak, mint villamos vezetőpályának ellenállása a kellő nagyságú és a kapcsoló meg- 75 szakító feszültsége világosságban és sötétben gyakorlatilag állandó. A mellékelt rajz, a találmány szerinti, villamos kisüléssel dolgozó, gáztöltésű izzókapcsolő egyik kiviteli alakját példakép- 8

0 pen tünteti fel. Az 1. ábra a kapcsoló távlati képe. A 2. ábra a kapcsoló talprészének oldalnézete. A ' 3. ábra e talprész elölnézete. A 85 4. ábra a kapcsolónak és. tokjának' nézete szétszedett állapotban. Az 1—3. ábrákon szemlélteiéit kapcsolónak légmentesen elzárt (1) üvegburkolata van, benyúló (2) talppal, melyen a 90 légmentesen beforrasztott, (3, 4) árambevezető huzalok nyúlnak keresztül. A (2) talp (5) szívócsövén át az (1) burkolatból a levegőt kiszivattyúzzuk és a burkolatot a kapcsoló gyártása alatt a kívánt S5 ionizálható gázatmoszférával töltjük meg. A (8) elektróda kellemes elem, melyet a (4) bevezetőhuzalokhoz kötött (6) tarlóhoz, pl. . nikkelpálcához forrasztunk. A (8) elektródát U-alakra hajlítjuk, úgyhogy an- IOC nak szabad vége a (6) tartó és a (7) elektróda közölt, a két talp sajtolási helyének teteje és a meghosszabbított (7) elektróda alsó része közelében van. A (7) elektróda a (3) bevezetőhuzalhoz kötött 105 fémpálca, pl. nikkelpálca. A (8) elektródához, ennek szabad végén, vagy vége közelében, a (7) elektróda felé néző oldalon, hőálló fémérintkezőt, pl. molibdénRálcát forrasztunk. A (9) érintkező és a (8) elek- --'. Iroda felső része 0,5—0,8 mm távolságra lehet az (7) elektródától: Az (1) burkolatban ionizálható gázatmoszféra vain, pl. 25 mm nyomású argon, 100 mm nyomású hé- ,, lium, vagy héliumnak és 0.01—ö»/o argon- 115 nak 100 mm nyomású keveréke..