139687. lajstromszámú szabadalom • Villamoskisüléssel dolgozó, gáztöltésű hőkapcsoló és eljárás ennek előállítására

139687. A (8) elektróda szilárdan összeerősílett, pl. összehegesztett két fémcsíkból áll, me­lyeknek különböző lineáris 'kiterjedési együtthatójuk van, mégpedig a belsőnek 5 nagyobb, mint a külsőnek. A (8) elektróda; szabad vége ekként >& hőmérséklet növekedé­sével a (7) elektródához közeledik, a hő­mérséklet csökkenésével pedig a (7) elek­tródától távolodik. A belső csíkot előnyö-10 sen vaskróm-ötvözetből, a külsőt pedig vas­nikkel-ötvözetből készítjük, azonban vilá­gos,, hogy tetszés szerint más fémeket vagy ötvözeteket is .alkalmazhatunk, amelyeik­nek a kívánt tulajdonságaik vannak1. A 15 (8) elektródát és a (9) érintkezőt összefor­rasztásuk után, de az (1) burkolatba sze­relésük előtt, cinkkel borítjuk. A talp- sajtolási helyének felületén, a (7) elektróda és a (6) tartó között és körül, 20 villamos Vezetőanyagú, pl. alumíniumból való (10) borítás van, mely a. (7) elektró­dának és a (6) tartónak a sajtolási hely felületével szomszédos, alsó részét is bo­rítja. A (10) borítást úgy visszük fel ezekre 25 a részekre, hogy azokat aluminium fém­porból, amilacetálból és nitrocellulózajakk­ból álló keverékkel ecseteljük be, miután a (8) elektródát a tartójára szereltük, de mielőtt a (2) talpat az (1) burkolatba he-30 lyeztük. A felvitt rétegnek teljesen be kell borítania a Aajtolási hely felületét a; (7) elektróda és a (6) tartó között ési körül. Előnyös, ha a borítás aránylag vékony,, mert ez gyorsan szárad és megkönnyíti 35 a kapcsoló gyártását. E célra megfelel olyan festék, amely 325 szemű szitán át­mosható 90 g aluminiumfémporból, 25 m3 nitrocellulózalakból és 190 cm3 aimilaca­tátból áll. 40 A befestett (2) talpat a (10) borítás meg­száradása után forrasztjuk az (1) burko­latba, melyet ezután a (2) talp (5) szívó­csövén át kiszivattyúzunk és a kívánt gáz­atmoszférával töltünk meg. Ezután az (5) 45 csövet az (1) burkolat légmentes elzárásárai a szokásos módon leforrasztjuk. A (10) borítás villamos vezelőpályát al­kot, melynek a gyártás e szakaszában ki­sebb ellenállása van, mint az ionizálható 50 gáznak a (7, 8) elektródák közötti kisütő­pályán. Ez az állapot meggátolja az izzó­kapcsoló működését, ezért azt ügy korrigál­juk,, hogy az (1) burkolat légmentes elzá­rása után a kapcsolón oly erős áramot bo-55 csatunk át, hogy á (10) borításon áthaladó, folytonos pálya megszakadjon. A borítás­nak ez a megszakadása rendszerint az egyik bevezetőnuzal közelében megy végbe. Nyomban a (10) borítás elszakadása után a (7, 8) elektródák között izzóMsülés kéz- 60 dődik, mely a (8) elektróda cinkborítását . bombázza és azt a kapcsoló belső részeire, így a (7) elektródára is, porlasztja. így a (7, 8) elektródák fémhordozót alkotnak, melyet kisebb kilépési munkájú, vagyis 65 nagyobb elektronemissziójú fém borít. Az izzókisülést addig tartjuk fenn, míg vé­gül a kapcsolónak a kívánt megsza'kító potenciálja van. A kapcsoló ekkor készen áll ahhoz, hogy a lámpa áramkörében 70 használjuk. A megadott módon szerkesztett kapcso­lóknak, melyek 100 mm nyomású héliumot vagy a fentebb közölt nyomású egyéb gázt vagy gázkeveréket tartalmaznak, megsza- 75 kító feszültségük 130 és 170 volt között van és azok lámpák áramköreiben, sötét­ben és világosságban egyaránt, jól működ­nek, ha a lámpa váltakozóáramú áram­forrásának feszültsége mindössze 185 volt 80. és a lámpa üzemi feszültsége felmegy egé­szen 120 voltig. Ma's- nt'egszakító feszült­ségek elérésére, ha úgy kívánatos, más gázokat, ill. gázkeveréke'ket és egyéb elek­tródaborító anyagokat alkalmazhatunk. így 85 pl. a fentiekhez hasonló kapcsolónak — melynek elektródáin cink helyett magné­zium van és gázatmoszférája neonnak és 0,1—5o/o argonnak 40 mm nyomású keveré­kéből áll — megszakító potenciálja mind- 90 össze 75 volt. Ilyen kapcsoló használható lámpáknak világosságban vagy sötétben in­dításához olyan áramkörökben, amelyek­ben a váltakozóáramú áramforrás feszült­sége 110—120 volt vagy kevesebb, a lámpa 95 üzemi feszültsége pedig 65 volt. Ámbár a lámpatalpon finoman elosztott • alumíniumból álló borítás előnyös, azt ta­láltuk,, hogy a találmány céljaira más vil­lamos vezetőanyagokból (pl. bronzból vagy 100 szénből) álló hasonló borítások is megfe­lelnek. Azt is tapasztaltuk, hogy cinkborí­tás is hatásos', ha az elektródákon cink van, szintúgy magnéziumborítá's is hatásos, ha az elektródákon magnézium van. A bo- 105 rítás felvitelére kívánat szerint más mód­szert is alkalmazhatunk, így pl. perme­tezést,, elgőzöl ögtélést, vagy fecskendezést. A találmány céljaira villamos vezető­anyagú, pl. nikkel süveg is jó, amely a no lámpatalpnak a bevezetőhuaalok közötti, és körülötti részeit borítja és az egyik be­vezetőhuzallal villamos kapcsolatban áll, a másiktól pedig hézaggal el van választva: Ha az ismertetett kapcsolók sarkain 115 megfelelő potenciált alkalmazunk, a 7,

Next

/
Oldalképek
Tartalom