139566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás vegyületek előállítására
2 139566. hoz közel első nyomáson katalizátoron vezetjük át, amely az alább meghatározott fémcsoportból kiválasztott fémből van, vagy pedig több ily fémből álló ötvözet, 5 vagy tömör alakban, vagy valamely hordozóra, például azbesztre, habkőre, bentonitra vagy imási alkalmas oly anyagra van lecsapva, amelynek az adott viszonyok között a szénhidrogéngőzökre nincsen valia-10 mely nemkívánatos katalitos hatása. A katalizátort vízszintes vagy függőleges acélcsőben rendezzük el, amelynek az anyaga esetleg ugyanazt az átalakítást okozza, mint a katalizátor, amelynek azonban minis den esetben túlnyomó mértékű befolyása van a gőzökre, miután aktív felülete lényegesen nagyobb. A katalizátorként alkalmazott fémet a hidrogénező és dehidrogénező katalizátorok csoportjából választjuk, te-20 hát abból a csoportból1 , -amely a krómot, kobaltot, rezet, vasat, mangánt, molibdént, nikkelt, a platinacsoport féméit, például a palládiumot, továbbá ezüstöt, wolframot és . vanadiumot tartalmazza. A katalizátor-25 csatornát elhagyó gázokat hatásosan hűtjük, miközben a szobahőmérsékleten folyékony termékek túlnyomó része elkülönül. Kisebb részük a krakkoló gázokban marad vissza és azt alkalmas oldószerrel, például 80 orsóolajjal vonjuk ki ós a permanens gázokat összegyűjtjük és a kívánt módon felhasználjuk. A mosófolyadékban oldott termékeket hevítéssel távolítjuk el és az első folyadékalakú termékkel együtt gondosan 35 frakcionáljuk. A reakciótermékeket frakcionált kondenzálással is elszigetelhetjük. Az ilyimódon könnyen elszigetelt aromás termékek lényegükiben tiszták és a szokásos módokon esetleg tovább tisztíthatók. 40 A kiindulási készletnek nem kell tisztítottnak lennie. Nyersolaj is kedvező eredményeket ad, mert a találmány szerinti eljárásnál a kéntelenítés és az arómásítás együtt mennek végbe. A kén, amely a be-45 vezetett kiindulási anyagban szerves kénvegyületek alakjában lehet jelen, hidrogénszulfiddá alakul és a nitrogénvegyületek nitrogénjét is ammonia alakjában nyerjük ki. 50 A katalizátor karbonizálás következtében számbavehető mértékben nem inaWtiválódik, ami szénhidrogénolajoknál alkalmazott más hasonló eljárásokban előfordul. Ha azonban az aktivitás számbavehető mértékben mégis csökkent, reaktiválás végett 55 az anyagot oxigénnel vagy oxigént tartalmazó gázzal és folytatólagosan hidrogénnel viagy hidrogént tartalmazó gázzal alkalmas hőmérsékleteken kezeljük. A reaktiválás második szakaszában előnyösen alkalmaz- 60 hatjuk azokat a gázokat, amelyek a katalitos, aromásító átalakító eljárás folyamán nyert gázalakú termékekből előállított, egyébként hasznos alkatrészek eltávolítása után visszamaradnak. 65 Az a könnyedség, amelyei az alacsony forrpontú olajok aromásodnak, az alábbi két tényezőnek tudható be. 1. Nagyobb molekuláknak kisebb molekulájú telítetlen vegyületekké való lebontása, 70 aminők az etilén, propilén, butilén, butadién, acetilén, azok dimerizálása vagy poltmerizálása, a polimerizációs termékek cikloizomerízálása, vagy dehidrogénező gyűrűsítése, ha azok még nem hidroarómásak és 75 dehidrogénező arómásítás. A krakkoló gázokban levő olefinek rnenynyisége csökken, ha a katializátorrai]) való érintkezés időtartama növekszik, ami arra mutat, hogy ezek az olefinek aromás szén- 80 hidrogénekké alakultak át. Ez különösen megfigyelhető buitadiénnél. Ha a katalizátorral való érlintkezós időtartama nullától nő, a keletkező butadién összes mennyisége gyorsan nő meghatározott maximumig; ha só az érintkezés idejét tovább fokozzuk, úgy a butadién mennyisége gyorsan csökken igen kicsiny értékre, ami megfelel majdnem kizárólagosan aromás vegyületekké való átalakulásnak. Ez a tény nemcsak azt jelenti, 90 hogy ilymódon butadién állítható elő ásványi olajokból, mimellett adva vannak az előállítás legkedvezőbb feltételei, hanem jelenti azt is, hogy a butadién az aromásító krakkoló és újból átalakító eljárásban fon- 95 tos közbenső terméket alkot. Különösen az etilbenzolnak az arómásított termékben levő meglepő nagy mennyisége (a szénkátrány xilol-frakciója csak körülbelül 2% etilben -zolt tartalm'az) legjobban magyarázható 100 meg azzialli a feltevéssel, hogy létrejötte butadiénnek vinil-ciklohexonná való, az alábbi jól isimért dimerizációs reakció útján történő átalakulásának köszönhető. CH /CHS CH CH.CH = CH3 — H 2 ' OoHr. Í05 CH \ CH3 CH CH3 \/
